Új jelszó kérése
Új jelszó kérése
Összehasonlítás
E-könyv és e-book
Toplista

Fizetési megoldás
Házhozszállítás

Zola, Émile


Az olvasó embereknek a naturalizmus szó Zolát jelenti, és Émile Zola nevéről mindenekelőtt a naturalizmus fogalma rémlik fel. Ez az olasznak született kisfiú francia klasszikusnak nőtt fel. Apja Dél-Franciaországban jó állást szerzett olasz mérnök volt. A fiú otthon olasz nyelven élt, amikor iskolába került, ott franciául beszélt. Amikor 7 éves volt, az apa váratlanul meghalt. Az anya nemsokára fiával együtt Párizsba költözött, mert ott talált fizetett teendőt. Szerény körülmények között kellett felserdülnie a naturalizmus legfőbb klasszikusának. - A középiskolában rendkívül jó tanuló volt, szenvedélyes olvasó, már Comte és Taine filozófiai művei izgatják, elragadja Darwin tanítása a fejlődésről és az ember kialakulásáról. A matematikát azonban sehogy se tudja megközelíteni vagy éppen megemészteni. Így érthető, hogy a nagyon jó tanuló hírben álló diák az érettségin matematikából megbukik. Nincs is kedve újra próbálkozni. Nem kíván egyetemre menni. Pénzt akar keresni. Előbb elmegy vámtisztviselőnek, de csakhamar el tud helyezkedni a híres Hachette-féle könyvkiadónál. Ott megtanulja a könyvcsinálás csínját-bínját. Már diákéveinek vége felé író akar lenni. Világos stílusú, kis tanulmány jellegű cikkeit szívesen fogadják a lapok. Kezdetben főleg képzőművészeti kritikákat ad a szerkesztőségeknek. A gimnáziumban osztálytársa, mindvégig jó barátja volt Paul Cézanne, aki a festészet nagyjai közé nő fel. Ifjan együtt tanulják, vitatják, egyre jobban értik a festészet szakmai tudnivalóit. Zola úgy indul, hogy egyre inkább tudomásul vett képzőművészeti kritikus. Ő ismeri fel először az impresszionista festészet kezdeményezőjének, Édouard Manet-nak művészi nagyságát. Ettől kezdve a festő haláláig jó barátok. Manet festette meg Zola legismertebb arcképét is. Zola azonban regényeket akar írni. Egyelőre lelkesen olvassa a romantikus műveket, kedveli a bűnügyi történeteket is. És amikor egy marseille-i újság, amelyben addig kritikai cikkeket írt, szívesen fogadna tőle regényt is, megírja első megjelent szépirodalmi művét, a "Marseille rejtelmei" című romantikus bűnügyi regényt. Ekkor huszonhét éves. Mire ez az első regénye az újságban megjelenik, már neki se tetszik. A természettudomány és a társadalomtudomány úgy elragadja, hogy a szépirodalmat is kutató-kísérletező, megfigyelésen alapuló, törvényszerűségeket kutató tudománynak tekinti. Hirdeti, mottónak is alkalmazza Taine híres, hírhedett mondatát: "A bűn és az erény ugyanolyan termék, mint a vitriol és a cukor." - A bűntetteket és a lelkifurdalásokat társadalmi és lélektani okok okozatának tekinti. Ebben a szemléletben írja a "Thérèse Raquin" című, rémregényt súroló, de már igazi Zola-regényt, a naturalista prózairodalom kezdetét. Hatásos olvasmány, sikere is volt. Olvasmányossága, szemléletessége, helyenként stílusának költőisége már előlegezi a Zola-regények stílusvilágát. Zola ugyanis sokkal jobb író, mint elméletei alapján gondolhatnánk. Görcsös pozitivista szemlélete mechanikus látásmódra kényszeríti. Társadalomképe is, lélektani ismeretei is gépiesnek mutatják a részleteiben pontos, képletszerűen logikus, az elméleti okozatiság szerint mozgó világot. Ő maga úgy gondolja, hogy tudományos tanulmány minden egyes regénye. De a romantikától tanulta a gyönyörködtetést. Tiszteli Balzacot, példaképének Stendhalt tekinti a múltból és Flaubert-t a kortársak közül, de a cselekmény mozgatását, az alakok sokszor túlzott, de felejthetetlen szemléletességét a romantikától tanulta. Filozófiája a realizmushoz közelíti, de mozgalmassága, lendületessége, gyakori túlzása Victor Hugóéval rokon. Szándéka azonban Balzac folytatása. Ő is a társadalom egészét veszi célba.
Zola olvasottsága semmit se csökkent az elmúlt száz évben. A hivatalos kritika lelkesedhet is, cáfolhat is, az olvasók többsége nem kritikákat olvas, hanem regényeket. A jó olvasó a saját ízlésére hallgat. Már a kezdetek kezdete óta. A mindenkinél romantikusabb Jókai egy riporter kérdésére, hogy kit tart a legnagyobb élő írónak, gondolkodás nélkül rávágta: "Természetesen Zolát." Zola pedig, a legnaturalistább naturalista egy párizsi lapban ezt a véleményét közölte: "A magyar Jókai a mi korunk Homérosza." Nagyon jó írók voltak, de nagyon jó olvasók is (Hegedüs Géza).
e-Könyv a Digi-Book Kiadó gondozásában


Sorrend:


Webáruház készítés