Zigány Árpád

Zigány Árpád 1865-ben született Székesfehérvárott. A fiumei tengerészeti akadémián tanult, de tanulmányait nem fejezte be. 1889-ig postatiszt Fiuméban. Ezután néhány évig Olaszországbaban élt. Közben a milánói egyetemen tanári képesítést szerzett; szerkesztője volt a La Sera című lapnak, és számos tudósítást küldött magyar lapoknak.

Hazatérése után a Vasárnapi Újság és a Pallas Nagy Lexikona belső munkatársa. Később a Magyar Közélet, a Kelet Népe és 1910–11-ben a Renaissance c. folyóirat alapítója és szerkesztője. 1919-től a Képes Krónika című katolikus hetilap szerkesztője, majd 1926-tól a Palladis könyvkiadó igazgatója. Több regénye, néhány politikai röpirata és népszerű történelmi munkája jelent meg. Néhány színművét is játszották.

Magyar irodalomtörténetet is írt olasz nyelven (Litteratura ungherese, Milano, 1892).

Sokoldalú író volt, de mégis legnagyobb jelentőségű a hatalmas műfordítói munkássága. Olasz, angol, német és francia szerzők műveiből fordított magyarra (Dante, Mark Twain, Verne, Sienkiewicz stb.). – Legsikerültebb regényei és színdarabjai: A parasztkirály (1902); Agrippina (tragédia, 1904); Három asszony (1905); A liget tündére (1927). Forrás: Magyar Életrajzi Lexikon