- Újdonságok
- Akciós termékek
- Nyomtatott könyv
- E-könyv
- Szépirodalom (fiction)
- Kötelező olvasmányok
- Magyar kortárs irodalom
- Magyar klasszikus irodalom
- Világirodalom
- Líra
- Fantasy, sci-fi
- Humor
- Krimi
- Romantikus, szerelmes
- Kaland, akció, szórakoztató
- Esszé
- Gyermek- és ifjúsági irodalom
- Mesék és Mondák
- Színművek
- Aiszkhülosz
- Arisztophanész
- Balassi Bálint
- Bolyai Farkas
- Bornemisza Péter
- Bródy Sándor
- Büchner, Georg
- Calderón
- Czakó Zsigmond
- Csáth Géza
- Csehov, Anton
- Csiky Gergely
- Csokonai Vitéz Mihály
- Dante Alighieri
- Dóczy Lajos
- Dugonics András
- Gaál József
- Gárdonyi Géza
- Gobineau, Arthur
- Goethe, Johann Wolfgang
- Grillparzer, Franz
- Hauptmann, Gerhart
- Hevesi Sándor
- Ibsen, Henrik
- Karinthy Frigyes
- Katona József
- Kisfaludy Károly
- Machiavelli, Niccolo
- Madách Imre
- Moliere
- Racine, Jean
- Rostand, Edmond
- Schiller, Friedrich
- Shakespeare, William
- Strindberg, August
- Szigligeti Ede
- Szophoklész
- Teleki László
- Vörösmarty Mihály
- Wilde, Oscar
- Útleírás, vadászat
- Szakirodalom (non-fiction)
- MOBI e-könyvek
- Összes
- Szépirodalom (fiction)
- E-könyv csomagok
- E-könyv Ajándékutalvány
- Prémium e-Book olvasó
- e-Book olvasó
- e-Book olvasó gyártónként
- e-Book olvasó tartozékok
- Használt e-Book olvasók
- CSAK NÁLUNK!
Dóczy Lajos
Dóczy Lajos (1845 - 1918) a bécsi egyetemen jogot hallgatott és a Presse szerkesztőségének is tagja lett. Ó tudósította a koronázásról a Presse-t, és cikkei nagy feltűnést keltettek. Mint tudósító annak az irodalmi társaságnak központjába került, amelynek Ágai Adolf, Asbóth Lajos, Hevesi László, Kaas Ivor, Kónyi Manó, Lőw Tóbiás és Rákosi Jenő voltak éltetői. Ő is állandóan írogatott az akkor magas nívójú Borsszem Jankó című politikai élclapba, egyúttal hírlapi cikkekben lelkes védője volt Deák Ferenc politikájának. Horvát Boldizsár a miniszterelnökségre rendelte őt be fogalmazónak, de már 1872. Andrássy Gyula gróf külügyminiszter magával vitte Bécsbe, s Dóczi rövid időn belül magyar udvari tanácsos és miniszteri osztálytanácsos, ugyanakkor a Kisfaludy- és a Petőfi Társaság tagja lett. 1878. június 8.-án nemességet, majd 1900. március 13.-án bárói címet szerzett I. Ferenc József magyar királytól.
Színdarabjai egymás után kerültek színre: Az utolsó próféta (Jeruzsálem pusztulását tárgyalja, Budán mutatták be 1869-ben); Csók (Teleky-díjat nyert vígjáték, Nemzeti Színház, 1874; Burgszínház 1877); Utolsó szerelem (vígjáték, Nemzeti Színház 1884; Burgszínház 1885); Széchy Mária (történelmi dráma, Nemzeti Színház 1886); Vegyes párok (vígjáték, Nemzeti Színház, 1889); Vera grófnő (tragédia). Híressé azonban Faust-fordításával (1872) tette magát 1887-ben, amikor a Nemzeti Színház az ő fordításában először adta azt elő magyarul. Németre viszont először ő fordította le Madách Imre Az ember tragédiája című munkáját (1892, Hamburgban mutatták be). Ellinor királyleány című vígjátéka (1896) megnyerte a Teleki-pályadíjat. Munkatársa volt az akkori valamennyi számottevő szépirodalmi és napilapnak, amely magyarul megjelent. Különösen a N. P. Journalra Onkel Tóbiás álnéven írott dolgai voltak népszerűek. (wikipedia.hu)