Bozzay Margit

Bozzay Margit (1893 - 1942) író, újságíró. Hitvallása szerint "A munka egyik része a tehetség, a második a mesterség. Az elsőt kapja az ember, a másodikat neveli.". Szívből írt, saját élményeit, tapasztalatait beleszőve az írásaiba. Női íróként, hamar kedveltté lett - főképp a hírlapírás elhanyagoltabban kezelt - női olvasók táborában, s rövidesen állandó megjelenéssel, a vasárnapi Asszony-rovattal igen nagy népszerűségre tett szert.

A korszak kedvelt és modern asszonyideáljává vált sorsa, és írásainak sokasága révén, amelyek az akkori nők hétköznapi problémakörét járta körül. Olvasmányos cikkeivel, verseivel és novellái lett népszerű. Írásai gyakran kalandos nőtörténetek, az akkori férfi központú publicisztikai közegben lévő üde színfolt. Írásai közül kiemelkedik az önéletrajzi elemekkel átszőtt trilógiája (Tizenötéves feleség, 1936; Kenyér és szerelem, 1937; A lecke vége, 1939). Ő volt az első magyar női életrajzi lexikon összeállítója, szerkesztője volt. 1924 és 1939 között a Pesti Hírlap asszonyrovatát vezette, majd 1939 és 1942 között a Párisi Divat, a Reggeli Magyarország belső munkatársa és a Kincses Újság főmunkatársa volt. (wikipedia.hu)