Új jelszó kérése
Új jelszó kérése

Catullus


Catullus költészete sokszínű, az ifjúság "aranyéleté"-nek változatos gyönyörűségeit, vágyait, bosszúságait tükrözi. A római módos ifjúság életmódját, ízlését, érzelmeit és kicsapongásait a Krisztus előtti első században sehonnan sem lehet jobban megismerni, mint Catullus költeményeiből.

Témavilága azonban mindenekelőtt a szerelem. A szerelem minden öröme és minden bánata, lélekbeli hevülete és testi valósága válik változatos, dallamos körképpé Catullus költészetében. Ennek középpontjában a szeretett nő, Lesbia áll. Szó sincs róla, a költő szereti és éli a változatos életet. És nyilván az asszonyok és leányok is kedvelték a minden bizonnyal igen vonzó költőt. Mégis az ő számára a megtestesült nőiesség Lesbia volt. Catullus üdvözítője és kárhozatba vivője. Valódi asszony volt. Római irodalmi szokás szerint álnéven szól róla, de az álnévnek a valódi névvel azonos lejtésűnek kellett lennie, hogy ha társaságban felolvassák, az igazi nevet bele lehessen skandálni a versszövegbe. Ezt a Lesbiát - tudjuk és tudták a társaságbeliek - Clodiának hívták. Igen előkelő családból származó és eléggé rossz hírű asszony volt. Valószínűleg azonos azzal a Clodiával, aki egy ideig Lucullus felesége, míg a híres hadvezér és még híresebb ínyenc el nem unja csapodárságát, s el nem vált tőle.

A hírek szerint Clodia-Lesbia a szerelemben olyan kielégíthetetlen volt, mint a mitológiabeli nimfák. (A nők szerelembeli kielégíthetetlenségét mindmáig nimfomániának nevezik.) Az ilyen asszony mennyei boldogságot tud adni és porba sújtó bánat okozója is lehet. Az ilyen nőt egyszerre lehet szeretni és gyűlölni. Catullusnak talán legismertebb verse így kezdődik: "Odi et amo" azaz "Gyűlölök és szeretek". Ez a kettős érzés, kettős élmény - a költő vallomása szerint - szétfeszíti az embert. Catullus költészetének java ezt a szakadatlan feszültséget fogalmazza meg. Pedig a Lesbia-szerelem szükségszerűen múlandó volt. A szakítás is egyszerre volt öröm és bánat. Amikor pedig néhány év múlva a szerelem újrakezdődött, ez már főleg bosszúság volt. De a bosszúság megéneklésének is Catullus az egyik legnagyobb mestere.

A Lesbia név egyébként a múlhatatlan példaképre, a költőnők leghíresebbikére, Szapphóra utal. Szapphó Leszbosz szigetén élt, tehát "leszboszi nő" latinul Lesbia volt. A Lesbia-versek között nem is egy a nagy előd versformáját követő, szapphói versszakban íródott. Ez Catullusnak ugyanolyan könnyen ment, mint a többi aiol lírai forma: az alkaioszi, az aszklepiadészi versszak, a pindaroszi daktilus vagy a glükoni verssor. De ugyanilyen könnyedén formált hexametert, disztichont, anakreóni verset. Jöttek utána az aranykorban kitűnő lírai költők: Tibullus, Propertius és főleg Ovidius. Mégis elmondhatjuk, Róma irodalmában Catullus volt a leglíraibb lírikus. Tanult több hagyományból is: a görög klasszikusoktól, az alexandriaiaktól, saját latin elődjeitől is. Tanult, de nem utánzott, máig is érezhetjük valamennyi versében az összehasonlíthatatlan eredetiséget. Érezték ezt a kortársak, érezzük mi is. (Hegedüs Géza)

e-Könyv a Digi-Book Kiadó gondozásában


Sorrend:


Webáruház készítés