Új jelszó kérése
Új jelszó kérése
Összehasonlítás
E-könyv és e-book
Toplista

Fizetési megoldás
Házhozszállítás

Alain-Fournier


Alain-Fournier  (1886-1914)

Huszonkét éves volt, mikor egyetlen regényét megírta s nem volt még huszonnyolc, hogy eltűnt a világháború első harcaiban. Szeretik szimbolikusnak tartani eltűnését. Valóban keresetlen, kínálkozó szimbólum, hogy eltűnjék valaki, aki alig hitt a világ és önmaga realitásában, könnyen járta álom és képzelet útjait s életműve egyetlen gyönyörű vágyódás volt az ifjúság visszahozhatatlanul eltűnt boldogsága után.
Gyermekkorát egy francia kisvárosban töltötte, mint kamasz tengerészeti iskolába járt, aztán Párizsba került, majd két évre Angliába. Anglia a prérafaelitákat hozza közel szívéhez, a párizsi iskolaévek Berkeley idealista filozófiáját s Jacques Riviére barátságán keresztül az új francia irodalom nagyjait: Gide-t, Claudelt, Jammes, Maeterlincket. A legnagyobbak barátja, a századforduló legkülönösebb szellemi nyugtalanságát hordja szívében: abszolútumot keres szinte beteges mohósággal s a földön csak a soha meg nem elégedés vár rá. Idealista nevelésű, a valóság alig érdekli, mert nem talál benne tökéletességet, de képzeletének csapongása elbájolja: azt hiszi, joga és ereje van képzeleti, tökéletesebb világot alkotni, úgy, amint ő szeretné látni. A dolgok mögött valami örököt, csodásat kutat, a valóságot szívén akarja átkergetni, mint egy szűrőn, hogy tisztává legyen, mint az ideák. Az abszolutumnak ez a kergetése annál fájdalmasabb és annál mohóbb, mert azok nosztalgiája hajtja, akik már megpróbálták a paradicsomi boldogságot: »igen szép gyermekkorukban… Az abszolútumnak, az elérhetetlennek ez a vágya egyébként nemcsak írói különcség nála: egész létét átöleli. Sokat kíván és teljesülhetetlenséget sejt barátságban és szerelemben. (Lovass Gyula)


Sorrend:


Webáruház készítés