Barcsay Ábrahám

A magyar felvilágosodás bécsi megindulásakor, tehát nagyjából kétszáz évvel ezelőtt az a két név, amely azonnal odasorakozik Bessenyei György mellé, Barcsay Ábrahámé és Báróczi Sándoré. Ők is testőrtisztek, a felvilágosodott kultúra megszállottjai, a nemzeti feladat vállalói. De a szüntelenül izgatottan kereső tudomány, áltudomány, irodalom útjai és tévútjai közt botorkáló Báróczi mellett Barcsay egyértelműen racionalista, józan életfilozófus, és mindenekelőtt költő. Ő az egyetlen igazi, vérbeli költő Bessenyei közvetlen társaságában.
Életműve nem nagy, de nagyon rokonszenves. Kezdeményező volt, de nem állt az első sorban. Az életszerető, derűs, értelemért lelkesedő felvilágosodás költője volt. Elegáns poéta. Jó költő egy költőietlen korszakban.