Új jelszó kérése
DigiBook e-Book olvasó szállítás

2017. évi szállítási információk:

Ha a FoxPost csomagautomatáit választja, e-könyv olvasóját INGYEN szállítjuk!

FoxPost csomagautomaták 50 helyen

A GLS 20.000.- Ft feletti megrendelését 890.- Ft-ért szállítja házhoz vagy csomagpontra,

idén a Pick-Pack Pontra történő kiszállítást nem javasoljuk. 

KOBO Aura ONE - világújdonság!

A KOBO Aura ONE        a világ első változó színű háttérvilágítással szerelt, 330 DPI felbontással, 20 cm-es képátlójú MEGÉRKEZETT!

KOBO Aura ONE színes háttérvilágítással

Termékajánló
Kiemelt Partnereink

Icarus readers

Icarus brandlogo

Energy Sistem

 Energy Sistem brandlogo

Támogatóink

Büszkén tudatjuk minden kedves érdeklődőnkkel és vásárlónkkal, hogy e-könyveink kiadását immár a Nemzeti Kulturális Alap is támogatja!

NKA logó

Termék részletek


Sigmund Freud: Három értekezés a szexualitás..._MOBI

Sigmund Freud: Három értekezés a szexualitás..._MOBI
1 290 Ft
  • Részlet az e-Könyvből:

    1. A GENITÁLIS ZÓNÁK VEZÉRSZEREPE ÉS AZ ELŐKÉJ
    Az itt leírt fejlődési folyamat kiindulási és végpontja tisztán áll előttünk. A közvetítő átmeneti ál lapotok sok tekintetben még homályosak; nem egy rejtélyt megoldatlanul kell hagynunk!
    Ami a pubertás folyamatánál a legfeltűnőbb, azt tekintették egyúttal a leglényegesebbnek: a külső nemi szervek nyilvánvaló növekedését. A lappangási időszak e szerveken viszonylagos növekedési gátlás alakjában éreztette hatását. E növekedéssel egyidőben a belső nemi szervek fejlődése is odáig halad, hogy képesek nemi termékeket szolgáltatni, illetőleg azokat az új élőlény fejlesztése céljából magukba fogadni. Rendkívül szövevényes szerkezet jön így létre s várja igénybevételét.
    Most azután eljött az ideje annak, hogy ez az apparátus ingerek által mozgásba hozassék. A megfigyelés tanúsága szerint három úton hathatnak reá ingerek: a külvilág felől a már ismert erogén zónák izgatásával, még kikutatandó utakon a szervezet belsejéből s a lelki élet felől, mely maga is gyűjtőhelye külső benyomásoknak és felvevőállomása belső ingerületeknek. Mindhárom úton ugyanaz az eredmény jön létre, az az állapot, amelyet „nemi inger”-nek neveznek s mely kétfajta jelben nyilvánul meg: lelkiben és testiben. Az inger lelki jele tulajdonképpen egy erősen késztető jellegű feszültségi érzet; a sokfajta testi jel közül első helyen állnak a nemi szervek elváltozásai, melyeknek kétségtelenül egy az értelmük, hogy megteremtsék a nemi aktusra való készenlétet. (A hímtag merevedése és a hüvely átnedvesedése.)

    A nemi feszültség
    A nemi ingerültség feszültségi természete egy problémát vet fel, melynek megoldása amilyen nehéz, olyan jelentős volna a nemi folyamatok felfogása szempontjából. Bármily nagy is e tekintetben a lélektan terén uralkodó nézeteltérés, ragaszkodnom kell hozzá, hogy minden feszültségi érzetnek kínos jellege kell, hogy legyen. Úgy vélem, döntő körülmény, hogy az ilyen érzet a lelki helyzet megváltoztatására irányuló késztetéssel jár, ösztönzőleg hat, ami a kellemes érzetlényegével ellentétes dolog. Ha viszont a nemi ingerültség okozta feszültséget a kínérzetekhez soroljuk, beleütközünk abba a ténybe, hogy az érzet, melyet okoz, kétségkívül kellemes. A kellemes érzet mindenütt velejár a nemi folyamatoktól előidézett feszültséggel; még a nemi szervek készenléti elváltozásait is határozott kielégülési érzet kíséri. Hogyan függ már most össze ez a kínos feszültség a kellemes érzetével?
    Aminek csak valami kapcsolata van a kéj- és kínproblémával, legsebezhetőbb pontján érinti a mai pszichológiát. Kíséreljük meg lehetőleg csak a bennünket foglalkoztató eset tételéiből okulni és ne akarjuk a problémát egészében felölelni. Nézzük meg mindenekelőtt, hogyan illeszkednek be az erogén zónák az új rendbe. Fontos szerep jut nekik a nemi inger megindításánál. A nemi tárgytól legtávolabb eső zóna, a szem, a tárgy hódítás körülményeinél fogva leggyakrabban kerül abba a helyzetbe, hogy reá az izgalom azon különös minősége, melynek előidéző okát szépségnek nevezzük, ingerlőleg hasson. A nemi tárgy feltűnő tulajdonságait azért mondják „ingerlőkének. Ez ingerlés egyrészt önmagában is gyönyörrel kapcsolatos, másrészt a nemi ingerültség további fokozódása, ahol pedig hiányzott, felébredése jár a nyomában. Ha ehhez egy más erogén zóna, például a tapogató kéz izgalma is járul, az eredmény megint csak ez: egyrészt gyönyörérzet, melyhez csakhamar hozzájárul a készenléti elváltozásokból keletkező gyönyör, másrészt a nemi feszültség további fokozódása, mely mihamar határozott kínérzetté fokozódik, ha nincs módja rá, hogy további gyönyört hozzon létre. Talán világosabb egy másik eset, mikor például egy nemileg nem izgatott személy valamely erogén zónáját - mondjuk egy női kebel bőrét - érintés ingerli. Ez az érintés már maga is kéjérzetet okoz, másrészt mi sem alkalmasabb ennél oly nemi ingerültség ébresztésére, mely még nagyobb kielégülést sürget. Mi a módja már most annak, hogy a kéjérzet még nagyobb kéj szükségérzetét keltse? Ez éppen a probléma.

    Az előkéj működése
    Az erogén zónák szerepe azonban már tisztázva van. Ami az egyiknél érvényesnek bizonyult, valamennyinél érvényben van. Mindahánynak egy feladata van: megfelelő izgatásra bizonyos kéjmennyiséget szolgáltatni. Ebből indul ki azután a feszültség azon fokozódása, mely elegendő mozgató energiát teremt ahhoz, hogy a nemi aktus véghezvitessék. Ez aktusnakutolsó előtti mozzanat ismét egy erogén zóna megfelelő izgatása: a glans penisé, az arra legalkalmasabb tárgy, a hüvelynyálkahártya által. Az kéj, melyet ez az izgatás nyújt, most azután reflektorikus úton termel annyi mozgató energiát, amennyi a nemi anyagok kilövelléséhez szükséges. Ez az utolsó kéj intenzitás dolgában a legerősebb, szerkezetét tekintve azonban különbözik az előzőektől. Ezt ugyanis kizárólag a feszültség megszűnése idézi elő, ez tehát zavartalan kielégülési kéj, mely egy időre kioltja a libidó feszültségét.
    Úgy hiszem, nem jogosulatlan, ha az erogén zónák izgalmánál létrejövő kéj és a nemi anyagok kiürítését kísérő ama másik fajta kéj közti lényegbeli különbséget azáltal rögzítjük, hogy mindkettőnek külön nevet adunk. Az előbbit találóan nevezhetjük elő- vagy ízelítő-kéjnek a másikat befejező kéjnek vagyis a nemi tevékenység kielégülési kéjének. Eszerint az ízelítő kéj ugyanaz, amit már az infantilis nemi ösztön is termel, ha talán kisebb mértékben is. A végső kéj valami új, tehát valószínűleg oly feltételektől függ, melyek csak a pubertással együtt következhetnek be. Az erogén zónák új működésmódjának képlete tehát így hangzanék: Az erogén zónák arra szolgálnak, hogy az általuk az infantilis élet módjára termelt előkéj a nagyobb kielégülési kéj létrejöttét lehetővé tegye.
    Nemrégiben módomban volt a lelki történés egy egészen más területéről vett példát megfejthetni, melynél a nagyobb gyönyörhatás szintén egy kisebbmérvű örömérzet segítségével, mely csalétek módjára hat, tud létrejönni. Ott alkalmam nyílt arra is, hogy az örömérzet lényegével is behatóbban foglalkozzam.

    Az ízelítő kéj veszedelmei
    Az ízelítő kéj összefüggését az infantilis nemi élettel megerősíti az a szerep, melyet ez mint kórokozó játszhat. Az a szerkezet, melynek alkatrésze az ízelítő kéj, nyilván veszélyeztetheti a szabályszerű nemi cél elérését s ez akkor áll be, ha az előkészítő nemi folyamatok valamelyik pontján az ízelítő kéj túl erősnek, feszülési részlete túl csekélynek bizonyul. Ilyenkor hiányzik az ösztönző erő a nemi folyamat továbbfolytatására, az egész út megrövidül, az illető előkészítő művelet elfoglalja a normális nemi cél helyét. Ez a hátrányos eset a tapasztalás szerint akkor következik be, ha az illető erogén zóna vagy a megfelelő részletösztön már az infantilis életben szokatlan mérvben hozzájárult a gyönyörtermeléshez. Ha ehhez még egyéb rögzítő hatású mozzanat is járul, könnyen befészkelheti magát az egész további életre olyan kényszer, mely megakadályozza ennek az egész ízelítőkéj-fajtának beilleszkedését valamely új összefüggésbe. Valóban, ez a keletkezési módja sok olyan perverziónak, mely nem egyéb, mint továbbidőzés a nemi folyamat előkészítő műveleteinél.
    A nemi szerkezet működésének tévútra terelődését az előkéj hibája folytán leginkább az akadályozza meg, ha a genitális zónák vezető szerepe szintén ki van fejlődve már az infantilis életben is. Úgy látszik, hogy ennek érdekében a gyermekkor második felében (a nyolcadik életévtől a pubertásig) minden lehető megtörténik. A nemi zónák ez években már olyanformán viselkednek, mint érett korban, izgalmi érzetek, készenléti elváltozások mennek végbe bennük, mihelyt más erogén zónákban akármilyen kéjkielégülési érzet jön létre, bár ez a hatás még céltalan, vagyis semmivel sem járul hozzá ahhoz, hogy a nemi folyamat folytatódjék. Eszerint már a gyermekévekben létrejön a kielégülési kéj mellett bizonyos mérvű nemi feszültség, bárha nem mindig és kevésbé nagy fokban, és most már megértjük, miért mondhattuk a nemiség forrásainak tárgyalásánál ugyanolyan joggal, hogy az illető folyamat nemileg kielégítően, mint azt, hogy nemileg ingerlően hat. Most látjuk csak, hogy a megismerés útján haladva, eleinte túl nagynak képzeltük azt a különbséget az infantilis és az érett kor nemi élete között, most pedig e hibát utólagosan kiigazítjuk.


    2. A NEMI INGERÜLET PROBLÉMÁJA
    Mindebből semmi világosság sem derült arra a kérdésre, honnan származik az a nemi feszültség, mely az erogén zónák kielégülésekor a kéjérzettel egyidejűleg létrejön, s mi annak a lényege. Az a legközelebbfekvő feltevés, hogy ez a feszültség valamiképp a kéjből magából következik, magában véve is valószínűtlen, de teljesen elveszti létalapját, ha tekintetbe vesszük, hogy a legnagyobb gyönyör, mely a nemi termékek kiürítését kíséri, nemcsak hogy nem termel feszültséget, hanem minden feszültséget ellazít. Kéj és nemi feszültség tehát csak közvetett összefüggésben állhatnak egymással.

    A nemi anyagok szerepe
    Ha el is tekintünk attól, hogy rendes viszonyok között egyedül a nemi anyagoktól való megszabadulás vet véget a nemi izgalomnak, akkor is van alapunk arra, hogy a nemi feszültséget nemi anyagokkal hozzuk összefüggésbe. Tartózkodó életmód mellett a nemi szerkezet változó, de nem szabálytalan időszakokban, éjjelente, kéjérzet mellett és nemi aktus álom-hallucinációjának kíséretében szokta a nemi anyagot kiüríteni. E folyamat - az éjjeli magömlés - felől alig lehet más felfogást alkotni, mint, hogy a nemi feszültség, amelynek sikerül az aktus pótlásának rövid, hallucinációs útját megtalálni, a nemi anyagok rezervoárjaiban történő mag-felgyülemlés funkciója. Hasonló értelemben szólnak a nemi mechanizmus kimeríthetősége felőli tapasztalatok. Ha a magkészlet kiürül, akkor nemcsak a
    nemi művelet kivitele válik lehetetlenné, hanem az erogén zónák ingerlékenysége is csődöt mond, úgy, hogy megfelelő izgatásuk ilyenkor kéjt nem tud okozni. Ebből mellesleg azt is megtanuljuk, hogy még az erogén zónák ingerelhetőségének is feltétele a nemi feszültség bizonyos foka.
    Mindez pedig ahhoz a feltevéshez vezet, mely, ha nem tévedek, meglehetősen széles körben elterjedt. Eszerint a nemi anyagok felhalmozódása teremti és táplálja a nemi feszültséget, talán úgy, hogy e termékeknek a tartályok falaira gyakorolt nyomása ingerként hat egy gerincagyi központra, melynek állapotáról magasabb centrumok tudomást vesznek, mire a tudatban az ismert feszültségérzet keletkezik. S ha az erogén zónák izgalma a nemi feszültséget fokozza. Eszerint ennek az lehetne a módja, hogy az erogén zónák eleve adott anatómiai kapcsolatban állnak azon központokkal, bennük az inger tónusát fokozzák, elégséges nemi feszültség jelenlétében a nemi aktust mozgásba hozzák, elégtelen feszültség pedig nemi anyagok termelését indítják meg.
    Ennek az elméletnek, melyet például v. Krafft-Ebing is magáévá tesz a nemi folyamatok leírásánál, az a gyengéje, hogy csak az érett férfi nemi működését veszi figyelembe, ellenben alig vesz tekintetbe három körülményt, melyeket pedig szintén meg kellene magyaráznia. Ezek: a gyermeknél, a nőnél és a kasztrált férfinál fennforgó viszonyok. Ez esetek egyikében sem lehet szó nemi termékek felhalmozódásáról olyan értelemben, mint a férfinél. Nincs azonban ok rá, hogy kétségbe vonjuk oly magyarázat lehetőségét, mely megengedné, hogy e kivételek is a szabály alá rendeltessenek. Mindenesetre óvatosságra int ez a tény, arra, hogy ne erőltessünk a nemi anyagok felhalmozódásának tényezőjére olyasmit is, amire, úgy látszik, az képtelen.
    e-Könyv a Digi-Book Kiadó gondozásában

  • Cikkszám
    978963398112F
Webáruház készítés