Új jelszó kérése
Új jelszó kérése
Termék részletek


Teleki Pál: Magyar nemzetiségi politika_EPUB

Teleki Pál: Magyar nemzetiségi politika_EPUB
340 Ft340
  • Részlet az eKönyvből:

    Az államnak megfelelő iskolákat kell felállítania. Úgy vélem, hogy ezen a téren sem a jelenlegi, sem a megelőző kormány ellen nem lehet kifogásokat emelni. Mi ráléptünk egy bizonyos útra nem álltunk meg és megyünk ezen az úton tovább. Ezekben az iskolákban a gyermekeket anyanyelvükön és teljes államhűségre kell nevelni. Mi az államhűség? Államhűség, hűség az állami tudathoz, az államnak önmagáról kialakított felfogásához, az állam egyéni lényéhez. Az államhűség olyan magyarázata, amely szerint az államban, amelyben az ember lakik és amelynek állampolgára, a hűség anynyiban kötelez, hogy a törvényeit tiszteli és ellenük nem vét, még távolról sem jelent az államhoz való teljes hozzátartozást. Ez csupán olyan valamihez kapcsolódó hűség, ami tőlünk kívül-álló, idegen. A honfiúi hűség az államhoz, mint hazához lényünkből való, kiolthatatlan hűség. Csak ez a hűség egyenértékű a népi hűséggel. Mindkettőnek lelkileg úgy kell egymást kiegészíteniük, mint vallás és hazafiság, a hitbeli és nemzeti hűség. A magyar állam — miként századokon át — ma is a soknyelvű, több nemzetiségből való magyar nemzet állama. Az államhűség ehhez a közösséghez, ehhez a nemzethez való hűség s ehhez hozzátartozik a különböző nemzetiségűek egymáshoz való hűsége mint honfiúi kötelesség. Az anyanyelv tanításáról nemcsak az elemi iskolákban, hanem a polgári és kereskedelmi iskolákban, valamint a középiskolákban is kell gondoskodni. Több gondot kell fordítani továbbá az óvódákban is az anyanyelv tanítására. Hibás nemzetiségi büszkeségből sok óvodát magyar nyelvűnek jelzünk, amelyekben az óvónők magyarul nem értő gyermekekkel anyanyelvükön beszélnek és játszanak és legfeljebb nehány magyar költeményt tanítnak meg kívülről, ami helyes, ha a gyerekek értik a nyelvet, de helytelen, ha a költeményeket értelmetlenül ledarálják. Ha ezt a szemfényvesztést leállítjuk, a helyzet rögtön máskép mutatkozik. Helytelen és megengedhetetlen 4— 6 éves gyermekekkel csak, vagy legfőképpen tőlük idegen nyelven érintkezni. Ennek nincsen értelme. Természetesen az óvódákban is lehet a gyermekeknek magyar nyelven ismereteket adni. Őszintén bevallom, hogy az elemi iskola régebbi rendszerét, az A, B, C, stb. típusokkal, jobbnak tartom, mint a mostani egységes rendszert, mert minden egyes típusban intenzívebb tanítás lehetséges. Ez a rendszer a mainál jobb, de pillanatnyilag a jelenlegivel meg kell elégednünk. Egyet azonban meg akarok állapítani, mert az emberi szabadságjogról, minden állampolgár egyéni jogáról van szó, sőt valami nagyobbról, amit a mai világ ismét jobban tisztel, mint az utolsó évszázad materialista és individualista Európája — és pedig a családról. Az apai jogok tiszteletéhez tartozik, hogy a szülők akarata döntse el a kérdést, melyik iskolát látogassa a gyermek. Mindent meg kell tenni, hogy ennek az akaratnak szabad érvényt szerezzenek. Ezt az elvet a legszigorúbban keresztül kell vinni és minden külső befolyást, nevezetesen hatósági szerv útján, de mást is, a legszigorúbban meg kell büntetni. Az apai jogot, a szülők szabad elhatározását rendíthetetlenül fenn kell tartani és a szülőknek azt a jogot is megadni, hogy ilyenértelmű szándékukat az idők folyamán megváltoztathassák. így gyermeküket, miután pl. 6 éven át egy iskolát látogatott, később másik iskolába is beírathassák. Ezt az alapelvet a legszigorúbban keresztül kell vezetni, mert mechanikus eszközökkel sohasem fogunk eredményeket elérni, főleg a honfiúi hűség terén. A mechanikus szabályozáshoz való hajlam nem egyéb, mint a felelősség elől való menekülés és pedig egy magasabb felelősség elől — menekülés a nemzet iránti, a nemzetnevelés kötelességének komoly gyakorlása iránti felelősségérzet elől, mind maga az állami hatalom és szervei, mind azok részéről, akik egyébként az emberi együttélésnek ezzel a kérdésével foglalkoznak, vagy foglalkozniok kell. Menekülés a felelősség elől, a helyes, de sokkal nehezebb megoldás vállalása és a szeretet, a becsületesség és a tisztesség jegyében kívánatos megoldásnak keresztülvitele helyett. A szokásos megoldás, hogy szabályokat alkotunk, az csak a végrehajtó közeg hibáit védi, ha hivatását könnyen veszi s komolytalanul, de magának az ügynek sokban árt, mert csak egyenetlenséget idéz elő, nem pedig szeretetteljes együttélést. Mindezekben a vonatkozásokban a legszigorúbb állami főfelügyeletet kell bevezetni és a legfontosabb, amit tehetünk és tenni fogunk, az állami igazgatásba szerveket beállítani, amelyek magasabb őrhelyről figyelve ellenőrzik a megfelelő végrehajtást. Csak ezen az úton fogjuk ebben az országban Szent István békéjét ismét megvalósítani Szent István ama gondolata értelmében, amelyről a külföld számára tavaly a következőket írtam: „Amint sohasem volt imperialisztikus a patriarkális formákban született szentistváni gondolat, hanem amint tartalmilag mindenkor atyai gondoskodás jellemezte, úgy jellemezte mindig a kötelességérzet is. Annak a kötelességnek az érzete, hogy Európa ezen részében, amelybe a sors Szent István népét állította és amelyet szervező szeme áttekintett és ahol keresztény államot alkotott, békét és jólétet teremtsen, kölcsönös megbecsülést hozzon létre. És ha részletformáiban századról századra változó is a feladat, a lényeg, az elv, az akarat
    és a becsület ugyanaz volt.“

    Befejezésül: a szociális érzék elengedhetetlen minden közigazgatáshoz. A szociális érzékkel azonos természetű a nemzetiségi kérdésnek és a keresztény felekezetek — a vallási türelmen felülemelkedő — összetartozandóságának helyes átérzése.

    eBook a Digi-Book kiadásában

  • Cikkszám
    9786155322907
Webáruház készítés