Új jelszó kérése
Új jelszó kérése
Termék részletek


Eötvös József: A nemzetiségi kérdés_EPUB

Eötvös József: A nemzetiségi kérdés_EPUB
340 Ft340

"Mióta hazánk Europa figyelmét nagyobb mértékben magára vonja s ügyeink a külföldi sajtó által is tárgyaltatnak, egy az, mire nézve a különben eltérő nézetek megegyeznek, azon meggyőződés: hogy helyzetünk fő nehézségei a nemzetiségi kérdés megoldásában fekszenek. Ez az, mire elleneink reményeiket építik, mi ügyünk barátait aggodalommal tölti el s e hon leghivebb fiaiban a jövő iránt néha kételyeket ébreszt." - Mikor is születtek ezek a sorok? Szinte hihetetlen, de Eötvös József 1865-ben, azaz lassan 150 évvel ezelőtt vetette papírra a "A nemzetiségi kérdés" című könyvében. Tiszta és világos logikája, nemzetsérelmeken felülemelkedő távlata ma is bölcs tanácsokat ad. Ez a mű időtlen és aktuális. (a Kiadó)

eBook a Digi-Book kiadásában

  • Részlet az eKönyvből:

    Hazánk, mely három századnál tovább fejedelmének egysége által az osztrák birodalommal szoros kapcsolatban állt, nem csak törvényeinek értelmében, de tényleg önálló országnak érzé magát, mely csak saját kormánya által hazai törvényei szerént kormányozható, s mely ezen különállásához annálinkább ragaszkodott, miután benne azon alkotmányos szabadságának biztositását látta melyet a birodalom többi részei akkor még nem élveztek.
    Hogy ezen önállás annyi veszélyek s megtámadások között eddig megtartatott az csak az egyetértésnek vala köszönhető, melyet a nemzet alkotmányának védelmében eddig tanusitott; s ki hazánknak helyzetét önámitás nélkül tekinté, annak azon meggyőződéshez kelle jutnia: hogy Magyarország léte veszélyben forog, mihelyt a hazafiui érzés, mely e hon minden polgárait egy egészszé forrasztá, elvész. Bámulhatjuk-e? - ha, midőn azon érdekeltség, mely az ország lakói között saját nemzetiségök iránt támadt, a közös hazának szeretetét mindinkább háttérbe szorítá, és a nemzetiség nevében oly követelések tétettek, melyek az ország egységével látszólag ellentétben álltak: a nemzetiségi törekvések nálunk több ellenszenvvel fogadtattak, mint máshol? bámulhatjuk-e, hogy irányukban néha igazságtalanok valánk s egyesek fondorkodásainak vagy mesterségesen szított agitatiónak tulajdonitottuk azt, mi csak a dolgok természetes kifejlődésének csak a legnemesebb s a mieinkkel rokon érzelmeknek következése vala.
    Ellenben, ha meggondoljuk, hogy, ámbár törvényeink soha a hazában lakó nemzetiségek között külömbséget nem állitottak fel s mindenki - bármily nemzetiségnek fia - a szerint részesült az ország jogaiban és terheiben a mint a kiváltságos vagy nem kiváltságos osztályokhoz tartozott: mégis e kiváltságos osztályok tényleg nagy részben magyarokból álltak; - nem természetes-e, kérdem az is, hogy ez ország különböző nemzetiségű lakosai között a magyarok iránt sok helyen bizalmatlanság sőt ellenszenv mutatkozott? Ezen bizalmatlanság kétségen kivül igazságtalan vala, főkép azon pillanatban, midőn a magyar nemesség lemondva előjogairól, hazája minden lakóit egyenlő szabadságban részesíté; de nem a multnak nem azon helyzetnek szükséges következése-é ez, melyben e hon nem kiváltságos osztályai századokon át éltek, s melynek emlékeit az utolsó évek jótéteményei nem törölhették le.
    Igaz, hibák követtettek el részünkről és az egyes nemzetiségek részéről is: mi védelmünkben mint ők követeléseikben többször túlléptünk a határokon, melyeket az ország egységének s az egyes nemzetiségek szabad kifejlődésének érdeke előnkbe szabtak; és kétségtelen, hogy ha ezen hibáktól óvakodunk s azok kik egyetértésünkben czélzataik akadályát látták e hibáinkat ügyesen nem használják fel: sok keserűséget és szenvedést kerülhettünk volna ki; de az, hogy a nemzetiségi kérdés elmellőztessék s egész kifejlődésünkre elhatározó befolyást ne gyakoroljon: nem függött senkinek ildomosságától s az előzményeknek ép oly szükséges következése, mint az, hogy e hon különböző ajkú lakói, bár mennyire lelkesüljenek saját nemzetiségök iránt, legalább nagy többségben most is a közös haza gyermekeinek érzik magokat, melynek jóléteért és szabadságaért minden áldozatra készek.
    Sajnos, hogy épen midőn egyetértésünkre legtöbb szükségünk vala, közöttünk e kérdés fölmerült. Haladásunk akadályát láthatjuk benne, s jövőnknek veszélyét; de valamint az előadottakból láthatjuk, miként az, hogy e kérdés közöttünk fölmerült, nem egyesek hibás vagy bűnös eljárásának, hanem egész multunk s jelen viszonyaink szükséges következése: ugy meg kell győződnünk arról is, hogy a veszélyt, mely ez által támada, nem kerülhetjük ki, ha e kérdést mellőzzük, vagy annak tárgyalását akadályozzuk, hanem csak ugy, ha azt megoldjuk.
    Jövőnk e kérdés szerencsés megoldásától függ s meggyőződésem hogy ez hatalmunkban áll.

    eBook a Digi-Book kiadásában

  • Cikkszám
    9786155301698
Webáruház készítés