Új jelszó kérése
Új jelszó kérése
Termék részletek


Verne Gyula: A gőzház_MOBI

Verne Gyula: A gőzház_MOBI
540 Ft540

Verne Gyula ezúttal a rejtelmes Indiába kalauzol bennünket A gőzház című regényével. Nem túl szerencsés magyar cím. Az acélelefánt címen is ismerjük. A történet középpontjában egy gőzhajtású gép (ma azt mondanánk páncélkocsi) áll, amelyen Verne hősei keresztül utazzák Indiát, olyan helyekre jutva el, mint a ma az Unesco világörökség listáján szereplő Ellara-i sziklatemplomok. Verne szárnyaló fantáziája repít keresztül bennünket a szubkontinensen. Ám a mai olvasó számára megkönnyítjük ezt a gondolati repülést azzal, hogy a legfontosabb helyszínekhez és fogalmakhoz modern, mai képhivatkozások elérési útjait csatoljuk. (a Kiadó)

  • Részlet a könyvből:

    Tizenegy óra felé, a reggeli után, mind a hatan, jól fölfegyverkezve, megindultunk a lefelé vivő úton, rézsút a völgynek, otthon hagyva kutyáinkat, melyeknek ily vállalatban nem vehettük volna hasznát.
    Mac-Neil őrmester, Storral, Kaluttal és a szakáccsal otthon maradtak a gőzházban, hogy a szükséges munkákat végezzék. Két havi útonlét után a gépnek is gondos átvizsgálásra, tisztogatásra s kisebb helyreállításokra volt szüksége, ami a gépésznek és fűtőnek elég gondot adott néhány napra.
    Gőzházunk csakhamar eltűnt szemeink elől s mi az erdő sűrűjébe mélyedtünk. Az ég szürke volt, de nem esett; az északkeleti szél gyorsan kergette a fellegeket. A legalkalmasabb idő cserkészésre.
    Kétezer métert, egyenes úton lefelé haladni, huszonöt-harminc perc dolga; de utunk kacskaringós volt, sziklacsúcsokat kellvén kerülgetni mindegyre: s így másfél óra telt bele, míg a tarriáni erdő felső szélét elértük, mely öt vagy hat lépésre volt a lugos fölött.
    - Vigyázat, - mondta Hod kapitány. - A tigrisek, oroszlánok, gepárdok és párducok birodalmába léptünk. Vadakat pusztítani kellemes: de el nem pusztíttatni általok nem kevésbé jó s éppoly vigyázatot igénylő dolog. Azért ne távozzunk el egymástól s legyünk okosak.
    Ily komoly figyelmeztetés a legelszántabb vadász szájából mindenesetre tekintetbevételt érdemelt. Ahhoz is tartottuk magunkat mindnyájan. Puskáink töltve gondosan megvizsgálva, magunk készen voltunk minden eshetőségre.
    Meg kell jegyezni, hogy nemcsak a ragadozó négylábúaktól, hanem mérges kígyóktól is nagyon kellett őrizkedni, melyek ez erdőségeknek még veszedelmesebb lakói azoknál is. Ezek a bennszülöttekből s házi állataikból még többet pusztítanak el évenként, mint a ragadozók. Vigyázni kellett az embernek, hova lép, hova teszi a kezét, figyelni a legkisebb zörejre az ágak közt, főleg éppen a kígyók miatt.
    Nemsokára az erdő teljes sűrűjében voltunk már, melynek egyes vágásai vagy vízszakadékai szolgáltak út gyanánt, különböző irányokban. Ezeken mentünk, inkább földmérői, mint vadász-ösztönnel, arra vigyázva, hogy tisztában legyünk haladásunk általános irányával.
    Egyszerre, egy fordulónál, Hod a meglepetés egy fölkiáltásával megállított. Egy pontra mutatott, hol, alig 20 lépésre előttünk, egy kis tisztás szélében, melyet árnyas nagy pandanusok szegélyeztek, egy különös alakú alkotmány hívta ki figyelmünket. Nem volt ház, mert sem kéménye, sem ablaka; nem vadászlak, mert semmi nyílás rajta. Inkább egy hindu sírnak látszott, ez erdő mélyébe elrejtve. Alakja hosszú téglány, összerótt gerendákból alkotva, jó erősen a földbe eresztve s lapos teteje is hasonló gerendákból összeróva az oldallapokkal. Min¬denkép szilárdul volt egybeállítva, hogy jókora külső erőnek is ellentállhasson. Magas¬sága hat, hossza tizenkét, szélessége öt láb lehetett. Nyílás, mint mondtam, nem látszott rajta sehol, ha csak az a vastag csaptató deszka nem rejtett ilyet, mely felénk fordult végén látszott s melynek kerekre szabott felső vége valamivel magasabban állott az alkotmány tetejénél. E tetőn, egymásba mesterségesen szőtt-font guzskötelek látszottak, melyeknek valami rendel¬tetésök lehetett, mert egy erős emeltyűvel voltak összeköttetésben, melynek végéről olyforma kölönc függött, mint a gémeskutak emelőrúdjáról.
    - Hát ez mi? - kérdeztem bámulva.
    - Ez, - mondta Banks, - szorosan körülnézve az alkotmányt, csaptató. Mondjuk egérfogó, csakhogy nagyfajta egereknek.
    - Talán tigrisfogó? - kiáltott Hod kapitány.
    - Valószínűleg éppen az, - felelt Banks. - S mivel a csaptató deszka be van zárva, hihetőleg fogott is valamit.
    Vigyázva közelítettünk, várva, hogy a csaptatóba zárt fogoly vad tombolását fogjuk hallani. De mit sem hallottunk. Az alkotmány gerendái pedig oly hézagtalanul voltak összeillesztve, hogy belsejébe bepillantani sehogy sem lehetett.
    Hod kapitány, Fox-szal és Gumival (míg mi félreállva puskáinkat felhúzva s lövésre készen tartottuk) az alkotmány előrészéhez közeledett, ahol a lecsukott csaptató deszka állt. Meggyőződtek, hogy e deszka, két oldalt kivésett vályú-alakú mélyedésben jár s némi erővel föltolható. Hallgatóztak.

  • Cikkszám
    9789633640401
Webáruház készítés