Új jelszó kérése
Új jelszó kérése
Összehasonlítás
Toplista

Fizetési megoldás
Házhozszállítás

Termék részletek


Gróf Széchenyi István intelmei Béla fiához_EPUB

Gróf Széchenyi István intelmei Béla fiához_EPUB
340 Ft340
  • Részlet az eKönyvből:

    Ahhoz, hogy semmi kivetni való ne legyen Benned, egy dologra lenne szükséged: - egy még élő atyára! Eddig voltaképpen csak dicséretet hallottál: az igazságot - ha csak egy kicsit is keserű volt - állandóan elhallgatták előled. Podhorszky, Deboeuf többé-kevésbé csak agyba-főbe magasztaltak, Michl úr is, úgy látom, túlságosan jó és elnéző volt irántad; a Mamára pedig, amint gyakran könnyekkel szemében panaszolja, legújabban alig, semennyire sem hallgatsz, sőt gyakran rosszul palástolt kelletlenséggel fogadod szavát.
    Anyád meg én, sokszor és hosszan beszélgettünk és tanácskoztunk Rólad; bonni tartózkodásod óta egészen más ember lettél. Anyád ezt száz meg száz aprósággal bizonyította; és ha régebbi naplóidat olvasom és összehasonlítom mostani életmódoddal - már amennyire ezt messziről megtehetem -, én is úgy látom, hogy nagyon megváltoztál.
    A Te korodban különben ez egy bizonyos fokig érthető, hiszen természetes. Amikor Deboeuf úr volt melletted, sőt még Berlinben is, voltaképpen gyerek voltál és csak Bonnban serdültél ifjúvá.
    Ha magamfajta férfi kísér el Bonnba, amikor másodszor voltál ott, akkor is bekövetkezett volna a változás, gyerekből ifjúvá lettél volna; de - nyíltan kimondom - nem lett volna olyan kedvezőtlen, mint amelyet Anyád meg én panaszlunk, vagy inkább csak észreveszünk, mivel panaszra - hála Istennek - még eddig nem adtál okot.
    Van valami nyugtalanság, türelmetlenség Benned, pocsékolod az időt és felületes vagy, s ez fel kell hogy tűnjék mindenkinek, akit jellemed érdekel.
    Amióta Bonnból visszatértél, egyáltalán nem foglalkoztál semmiféle komoly dologgal, legalábbis semmiben sem mélyedtél el.
    Itt volna az ideje, hogy számot vess magaddal; mert az olyan kiváló embernek, mint amilyen Te vagy, valamivel többnek kell lennie, mint a sok ezer naplopó, akik voltaképpen nem tesznek egyebet, mint "esznek, isznak, alusznak" és a legléhább módon szórakoznak.
    Leveledben, amely mindezek megírására indított, azt írod, hogy én Téged "nem ismerlek". Úgy van. Ebben igazságod van; hogy is ismerhetnélek? Igen ritkán látlak, és sohasem az élet nyílt küzdőterén! Ha melletted lehetnék, akkor - elhiheted - legtitkosabb érzéseid sem rejtőzhetnének el előlem, sőt jobban ismerném őket, mint tenmagad. Mert olyan ember vagy, akit bizonyosan tanulmányoznék, még ha egészen idegen lennél is; mert annyi nemes anyag van Benned, hogy azt felszínre hozni és az emberiség javára gyarapítani leírhatatlan gyönyörűség lett volna nekem - így most legalább annyit akarok tenni ez irányban - s ezt kötelességemnek érzem -, amennyi egy megtört szívű öregembertől telik.
    Teljesen fel kell tárnunk magunkat egymás előtt! Ne legyen közöttünk titok még öntudatlanul sem. Adj alkalmat, hogy megismerhesselek; oszlasd el kétségeimet és aggodalmaimat! Beszélj sokat, mindenről. Belátom, hogy mind ez ideig nehéz volt ez, mert vagy sakkoztunk, vagy - az öreg emberek szokásos gyengeségével, akik folyton perorálnak - rendszerint egyedül én vittem a szót.
    Vitassuk meg ezentúl a legcsekélyebb dolgokat is, és folytassunk mindenről eszmecserét. Én irántad szeretetet érzek csupán, szeretetet, semmi mást, semmi keserűséget - ugye Te is szeretsz, ugye fájlalod sorsomat? Bon enfant vagy, s ezért biztos vagyok benne, hogy semmit sem veszel tőlem zokon.
    Azt mondod: nem ismerlek; - s e tekintetben egy véleményen vagyunk -, e vallomásomhoz azonban legbensőbb meggyőződésből azt is hozzá kell fűznöm: Te magad sem ismered magadat, talán még kevésbé, mint én Téged! -
    Ne csodálkozz ezen az állításomon, és ne restelld, hogy e tekintetben teljességgel tudatlannak tartalak; ezzel csupán a peu pres az emberiség sorsában osztozol! Mert hát hol vannak azok, akik legalább félig-meddig ismerik önmagukat? Kik lehetnek ezek? Bizony, csupán néhányan vannak, akiknek a leplezetlen igazság mélyen a lelkükbe ragyogott! - És hogyan szerezhetjük meg az önismeret páratlan talizmánját, melyet a világ bölcsei a legnagyobb kincsnek mondanak, mely az embert megörvendeztetheti?
    Viszonylag igen könnyen és kényelmesen, ha az ember igaz, őszinte barátok szavára hallgat és az ilyesmire súlyt fektet; vagy nagyon nehezen és sok hosszú kínlódás árán, a megpróbáltatások zord iskolájában!
    Te, korodhoz képest, már sokat próbáltál ez utóbb említett iskolában, de még csak a peu pres mint gyermek, és a megpróbáltatások valódi keserűségéből - hála Istennek - eddig egy cseppet sem kellett nyelned anélkül, hogy ezeket a cseppeket az élet százféle java és élvezete meg ne enyhítette, meg ne édesítette volna. Sorod sohasem ment rosszul, úgy igazán rosszul. Efelől tehát nem világosodhatott meg belső lelki szemed önmagad megismerésére, s barátaid, igazi barátaid sem voltak valójában balsorsomtól megtört Anyádon kívül. - Igenám, csakhogy egy nő túlságosan szeret, túl megbocsátó, természete sokkal passzívabb, semhogy egy olyan erős akaratú férfinak, mint amilyen Te vagy, contre vent et marais kellő eréllyel arcába kiáltana egy-egy kellemetlen igazságot. Ez az én dolgom lett volna. - Hélas!
    Eddig olyan kevés igazságot hallottál életedben, hogy egyfajta injuriának érzed; - ezt látom kérdéses leveledből. Micsoda tombolás tört ki bensődben. Be fogom bizonyítani, hogy írásomban, mely e lelki orkánt felidézte Benned, jobbára minden igaz volt. Ki akartál szabadulni, - olyan érzésed volt, mint Karl Moornak, amikor arra gondolt, hogy atyja nem akar tudni róla stb. - míg végül egy gödörben vadludakra lesve valamelyest legyűrhetted nyugtalanságodat.
    Akinek nap mint nap igazságot kell nyelnie, az nem szenved ennyire nyilaitól. - Ha megszoktad volna az igaz szót, nevettél volna levelemen, és teljes lelki nyugalommal bevallottál volna talán egyet s mást, vagy legközelebb szóban, sőt akár válaszleveledben meg is cáfolhattad volna.
    Metternich herceg egy alkalommal, mikor Ferenc József császár haragra gyúlt a kis Piemont ellen, mert a torinói hírlapok több dologért hibáztatni merészelték felséges személyét, így nyilatkozott: - Il ne faut pas etre chatouilleux en politique. Magánemberek között azonban nem helyeselhetem e felfogást; mert még a legtalpraesettebb igazság is idegen, illetéktelen szájból sértés, márpedig becsület dolgában egy férfi sohasem lehet eléggé csiklandós. -
    Apa és fiú között azonban - úgy gondolom - ez a Metternich-mondás teljesen helyénvaló. De meg kell jegyeznem, hogy Te pl. leveledben is olyasmiket vágsz az arcomba, amit - ha nem is Campe és Adelung szerint, hanem az általános nyelvhasználat értelmében, minthogy a németben nincs rá megfelelő szó, impertinenciának szoktak nevezni. Igaz, előrebocsátottad, hogy ne vegyem zokon, ha nem kötsz görcsöt a nyelvedre. Ez azonban nem jogosít fel arra, hogy az ember sértő kifejezéseket használjon; - különben bárkit büntetlenül a legnagyobb gorombaságokkal áraszthatunk el, par exemple: "Bocsásson meg - és ne vegye rossz néven, ha gazembernek nevezem -" stb. Te bizonyosan elfelejtetted már, hogy mit írtál, és ha "aludtál volna rá egyet" s azután újra átolvasod, aligha küldted volna el. - Én azonban végtelenül örülök, hogy 1 teljességgel úgy írtál, ahogy akkori felindulásod diktálta s 2 leveleden semmit sem változtattál. - Így tenned nem volt ugyan "okos" dolog. - Lord Chesterfield (:Advise to his son:) bizonyosan helytelenítené - én azonban éppen azért dicsérem eljárásodat, mert nem volt okos, bár az élet majd minden tranzakciójában nyomatékosan ajánlom az "okosságot". De apa és fiú között e tulajdonság nagy hiba, sőt bizonyos esetekben úgyszólván "vétek".

    eBook a Digi-Book kiadásában

  • Cikkszám
    9786155312878
Webáruház készítés