Új jelszó kérése
Új jelszó kérése
Összehasonlítás
Toplista

Fizetési megoldás
Házhozszállítás

Termék részletek


Sigmund Freud: Az álomról_MOBI

Sigmund Freud: Az álomról_MOBI
790 Ft790

Az álom méltánylását illetőleg háromféle irányzat uralkodik. Egyikük, mely úgyszólván örökölte az álom ősi túlbecslésének a visszfényét, némely bölcselőben talált képviselőre. Szerintük az álomélet alapja a lelki működésnek egy különös, mi több: magasabb fokú állapota, melyet ők mint a felülemelkedés egy nemét dicsőítenek. Schubert például következőképp ítél: Az álom a szellem függetlenülését jelenti a külső természet erőhatalma alól, a lélek megszabadulását az érzékletesség bilincseitől. Más gondolkodók nem merészkednek ily messzire, de ragaszkodnak ahhoz, hogy az álom főképp oly lelki rezdülésekből keletkezik és oly lelkierők megnyilvánulása, melyek napközben szabad szárnyalásukban gátolva vannak. (Scherner és Volkelt szerint ez az erő az álomfantázia.) Hogy az álomélet legalább némely tekintetben (például emlékezőképesség dolgában) a rendesnél magasabb teljesítményt is termelhet, azt igen sok megfigyelő elismeri.

E sorokkal kezdi Sigmund Freud Az álomról írt értekezését, amit magyar nyelvre az ugyancsak kiváló Ferenczi Sándor ültetett át. Izgalmas, kortalan és mindenkit foglalkoztató könyvet adunk az olvasóközönség kezébe az e-téren keresztül. (a Kiadó)

  • Részlet az e-Könyvből:

    Az eddigi taglalásokból megismerkedvén az álommunkával, valószínűleg mindenkinek az lesz a véleménye, hogy ez egy egész sajátságos lelki folyamat, melyhez hasonlót nem ismerünk. Szóval úgy jártunk, hogy a csodálkozás, melyet egyébként az álommunka terméke, az álomtartalom kelt, most az álommunkára tolódott át. Valósággal azonban az álommunka — ha előszörre is lett ismeretes — csak egy láncszem a pszichikai folyamatok hosszú sorában, melyekre a hisztériás tünet, a szorongási-, kényszer- és téveszmék keletkezése vezethető vissza. A sűrítés és mindenekelőtt az eltolás e többi folyamatok jellemzői közül sem hiányzik soha. Csak az érzékletesség szempontjából történő átdolgozás kiváltsága az álomnak. Ha azonban e felvilágosítás alapján egy sorba kell állítani az álmot lelki megbetegedések képződményeivel, még fontosabbá válik reánk nézve az a feladat, hogy megismerjük az álomképződés s a hozzá hasonló folyamatok lényeges feltételeit. Valószínűleg csodálkozni fog, aki először hallja, hogy sem az alvó állapot, sem a betegség nem tartoznak ezek közé a mellőzhetetlen feltételek közé. Egészséges emberek mindennapi életének egész csomó jelensége, mint pl. az elfelejtés, nyelvbotlás, balfogás és a tévedések egy bizonyos csoportja, ugyanolyan pszichikai szerkezetnek köszöni létét, mint az álom s a sorozat többi tagja.
    A probléma magva az eltolásban rejlik, mely az álommunka egyes teljesítményei közt a legeslegfeltűnőbb. Az eltolás lényeges feltételéről, ha behatóan elmélyedünk a tárgyba, kiderül, hogy az tisztán lélektani természetű, lelki indokokban keresendő. Ennek a nyomára rájön az ember, ha méltányol bizonyos tapasztalatokat, melyek álomelemzés közben múlhatatlanul felötlenek. A 15. oldalon megírt álompélda elemzése közben félbe kellett szakítanom az álomgondolatok közlését, mert, mint bevallottam, olyanok is voltak köztük, melyeket szívesen elrejtek idegenek előtt, s melyeket nem közölhetnék anélkül, hogy ezzel fontos tekinteteket durván ne sértsek. Hozzáfűztem, hogy mi haszna sem volna, ha e helyett az álom helyett másikat választanék ki arra, hogy analízisét közöljem; minden olyan álomból kiindulva, melynek tartalma homályos vagy zavaros, oly álomgondolatokra bukkannék, melyek titokban tartást igényelnek. Ha azonban magamban tovább folytatom az elemzést, másokra való tekintet nélkül (hisz oly igen személyes élmény, mint az álom, nem is lehetett idegeneknek szánva), végül mindig oly gondolatokhoz jutok, melyek meglepnek, melyeket magamban sem ismertem, melyek reám nemcsak idegenszerűen, hanem kellemetlenül is hatnak, amelyeket tehát szívesen és erélyesen tagadnék, ha az analízisen átfutó gondolatlánc nem szorítana kérlelhetetlenül a beismerésükre. Ha ezzel az egész általánosan érvényes ténnyel számolni akarok, kénytelen vagyok feltenni, hogy ezek a gondolatok tényleg megvoltak lelki életemben, volt is bizonyos pszichikai intenzitásuk és energiájuk, de sajátságos lélektani szituáció állapotában, melynek következtében nem tudtak tudatomra jutni. Ezt a sajátos állapotot az elfojtás állapotának nevezem. Ezek után azonban nem térhetek ki annak beismerése elől, hogy egyrészt az álomtartalom homályossága, másrészt az álomgondolatok némelyikének elfojtásos állapota, tudatra képtelensége között oksági kapcsolat áll fenn s le ne vonjam azt a következtetést, hogy az álomnak azért kell homályosnak lennie, hogy el ne árulja azokat a kiközösített álomgondolatokat. Így jutok el az álomferdítés fogalmához, mely az álommunka műve s mely az alakosságnak, az elrejtési szándéknak áll a szolgálatában.
    Hadd hajtsam végre ezt a próbát az elemzésre választott álompéldán; kérdem magamtól, ugyan melyik az a gondolat, mely elferdítve érvényesül abban az álomban, holott ferdítés nélkül heves ellenmondást hívna ki bennem. Az jut eszembe, hogy az ingyenes kocsizás emlékeztetett bizonyos költséges kocsizásokra családom egyik tagjával; hogy az álom magyarázatát ez a mondat adta: szeretnék egyszer olyan szeretésben részesülni, mely semmibe sem kerül, s hogy kevéssel azelőtt, hogy ezt álmodtam, nagyobb pénzkiadásom volt éppen erre a személyre. Ez összefüggések alapján nem térhetek ki annak a belátása elől, hogy sajnálom azt a pénzkiadást. Csak ha ezt a rezdületet beismerem, csak akkor van értelme annak, hogy az álomban oly szeretésre vágyok, melynél nem kell, hogy kiadásom legyen. Pedig becsületesen állíthatom, hogy mikor elhatároztam annak az összegnek a kiadását, egy pillanatig sem haboztam. Az ellenáramlat, a pénz feletti sajnálkozás, nem jött tudatomra. Hogy miért nem, az újabb, messze vezető kérdés, melyre tudom ugyan a feleletet, de amely más összefüggésbe tartozik.
    e-Könyv a Digi-Book Kiadó gondozásában

  • Cikkszám
    9789633647899
Webáruház készítés