Új jelszó kérése
Új jelszó kérése
Összehasonlítás
Toplista

Fizetési megoldás
Házhozszállítás

Termék részletek


Sigmund Freud: Az álomról_EPUB

Sigmund Freud: Az álomról_EPUB
740 Ft740

Sigmund Freud: Az álomról

E-könyv EPUB formátumban

Abban a korszakban, melyet tudományelőttinek nevezhetünk, az emberek nem jöttek zavarba, ha arról volt szó, hogy az álmot megmagyarázzák. Ha felébredés után visszaemlékeztek reá, magasabb, isteni vagy ördögi hatalmak kegyes vagy ellenséges megnyilatkozását látták benne. A természettudományos gondolkodásmód felvirágzásával ez az egész értelemdús mitológia pszichológiává alakult át, s ma a művelt emberiségnek csak igen elenyésző kisebbsége kétkedik abban, hogy az álom az álmodónak saját lelki alkotása.

Ám a mitológiai feltevés elejtése óta az álom új magyarázatot követel. Keletkezésének feltételei, az éber állapot lelki világához való viszonya, függése azoktól az ingerektől, melyek az alvási állapot közben tolulnak az észrevevés felé, tartalmának sok az éber gondolkodást megbotránkoztató sajátossága, a benne elképzelt képek s a hozzájuk fűződő indulatok közti aránytalanság, végül az álom illanékonysága, az a mód, amellyel azt a gondolkodás, mint tőle idegent félretolja, emlékét megcsonkítja vagy kioltja: mindezek a problémák és még sok más is századok óta várnak a megoldásra, ami azonban mindmáig nem sikerült kielégítő módon. Az érdeklődés középpontjában azonban az álom jelentésének kérdése áll, s e kérdésnek magának is kétféle értelme van. Egyrészt az álmodás pszichikai jelentőségére kér választ, arra, hogy miképp viszonylik az álom más lelki folyamatokhoz, van-e talán élettudományi rendeltetése is; másrészt tudni szeretné, lehet-e az álmot magyarázni, van-e az egyes álomtartalmaknak „értelmük”, mint ahogy azt egyéb lelki alakulatoknál szoktuk tapasztalni.

Vezeti be tanulmányát Sigmund Freud. Szavait a nemcsak fordítónak kiíváló, de pszichológusként is Freudhoz méltó Ferenczi Sándor ültette át magyar nyelvre.


e-Könyv a Digi-Book Kiadó gondozásában

  • Részlet az e-Könyvből:

    A lappangó álomgondolatnak a nyilvánvaló álom tartalmává alakítása teljes figyelmünkre érdemes, mert először megismert példája annak, hogy valamely lelki anyag egyik kifejezésmódja egy másikká alakul át, és pedig az előttünk magától értetődő kifejezésmód olyanná, melynek értelméhez csak utasítás és fáradozás révén juthatunk el, noha arról is el kell ismernünk, hogy lelki működésünk teljesítménye. Tekintettel a lappangó álomtartalomnak a nyilvánvalóhoz való viszonyára, három csoportba oszthatók az álmok. Megkülönböztethetünk először oly álmokat, melyeknek értelmük van, s egyúttal érthetők is, azaz olyanok, hogy lelki életünkbe való beiktatásuk minden további visszatetszés nélkül lehetséges. Az ilyen álom gyakori; többnyire rövidek és általában nem kötik le figyelmünket, mert hiányzik belőlük minden, ami idegenkedést vagy csodálkozást ébreszthetne. De a tény, hogy ilyen álmok egyáltalában vannak, nyomós érv az ellen a tanítás ellen, mely szerint az álom egyes agysejt-csoportok elszigetelt működéséből keletkeznék; ezekből teljesen hiányzik minden ismérve a lelki működés lefokozottságának vagy szétdaraboltságának, és mégsem vonjuk kétségbe soha álomjellegüket, s nem tévesztjük őket össze az éber állapot termékeivel. A második csoporthoz azok az álmok tartoznak, melyek bár önmagukban véve összefüggők, s tiszta értelmük van, de idegenszerűen hatnak, mert ezt az értelmet nem tudjuk lelki életünkben hová tenni. Ilyen eset például, ha azt álmodjuk, hogy valamely kedves rokonunk pestisben elhalt, holott semmi okát nem adhatjuk valamely ily irányú várakozásnak, aggodalomnak vagy feltevésnek s csodálkozva kérdjük magunktól; hogy kerül hozzám ez a gondolat? Végül a harmadik csoportba azok az álmok tartoznak, amelyekből mind a kettő hiányzik: az értelem úgy, mint az érthetőség, melyek az összefüggéstelenség, zavarosság és értelmetlenség benyomását keltik. Álmosodásunk termékeinek túlnyomó többségének ez a jellege és az álmok ezen jellemzőinek tulajdonítható az álom alábecsülése s az az orvosi elmélet, mely szerint az korlátozott lelki működés terméke. Kiváltképp a hosszú és szövevényes álomszerkezetekből csak ritkán hiányzanak az inkoherencia legkétségtelenebb jelei.
    A nyilvánvaló s a lappangó álomtartalom közötti ellentétnek csak a második s még inkább a harmadik csoportnál van jelentősége. Itt mutatkoznak azok a talányok, melyek mindaddig nem tűnnek el, míg a nyilvánvaló álom helyébe nem állítjuk a lappangó gondolati tartalmat; ebből a fajtából való volt az a zavaros és érthetetlen álom is, melyen a fentebb közölt elemzést végrehajtottuk. Ott azonban — váratlanul — olyan indítékokra bukkantunk, melyek meggátoltak abban, hogy a lappangó álomgondolatok egészét tudomásul vegyük, s minthogy újra meg újra ugyanezt kell tapasztalnunk, jogosult az a feltevésünk, hogy az álom érthetetlen és zavaros jellege s az álomgondolatok közlésének akadályai között benső és törvényszerű összefüggés van. Mielőtt az összefüggés mibenlétét kutatnánk, jó lesz, ha az első csoporthoz tartozó, könnyebben érthető álmok iránt érdeklődünk, melyekben a nyilvánvaló s a lappangó tartalom egybeesik, s ahol — úgy látszik — álommunkára nem is volt szükség.
    Más szempontból is ajánlatos ilyen álmok vizsgálata. Ugyanis ilyen természetűek — vagyis értelmesek és nem idegenszerűek — a gyermekek álmai, ami mellesleg újabb érv az ellen, hogy az álom az alvás közben szétzilált agyműködésre volna visszavezethető, mert — kérdjük — hogyan lehetne felnőtteknél az álom egyik jellemvonása a lelki működések lefokozottsága, a gyermekeknél pedig nem. Joggal remélhetjük, hogy ha világosságot derítünk a gyermek lelkének valamely — nála hihetőleg még lényegesen egyszerűbb — folyamatára, e munkánkról utóbb be fog bizonyulni, hogy az mellőzhetetlen előmunkálata volt a felnőtt ember lélektanának. Elmondok tehát néhány példát a gyermekek köréből szerzett álomgyűjteményemből:


    e-Könyv a Digi-Book Kiadó gondozásában

  • Cikkszám
    9789633647882
Webáruház készítés