Új jelszó kérése
Új jelszó kérése
Termék részletek


Marczali Henrik: Erdély története_MOBI

Marczali Henrik: Erdély története_MOBI
790 Ft790

TARTALOM

I. A LEGRÉGIBB IDŐKTŐL A HONFOGLALÁSIG
1. Regevilág Szittyaországban
2. Római világ
3. A húnok és avarok

II. A HONFOGLALÁSTÓL A MOHÁCSI VÉSZIG
4. A honfoglalás
5. A kalandozások kora
6. Géza fejedelem és Vajk István
7. A kúnok betörése
8. A flandriaiak és szászok szabadságlevele. A három törvényes erdélyi nemzet
9. Tatárjárás Erdélyben
10. Vlachok beszivárgása Erdélybe a XIII. sz. végéig
11. Az Anjouk kora
12. Zsigmond király kora. A városok az országgyűlésben foglalnak helyet
13. A Hungyadiak
14. Mátyás és a közállapotok
15. Mátyás és a jobbágyság
16. A humanista kor műveltsége
17. A magyar hadsereg Mátyás alatt
18. A Jagellók. A birodalom bonlása. Dózsa György és a parasztháború
19. A nagy dráma befejezése

III.ERDÉLY MINT ÖNÁLLÓ FEJEDELEMSÉG
20. Keleti Magyarország. János király és Fráter György
21. Az újjáalakulás kezdetei
22. A hitújítás és az irodalom
23. A Báthoryak
24. Bocskay István
25. Bethlen Gábor
26. I. és II. Rákóczi György politikája
27. A lengyel háború és Erdély bukása
28. A török háború kiújulása. Szent Gotthárd és a vasvári béke
29. Zrínyi Miklós és Erdély
30. A Wesselényi-összeesküvés
31. Önkényuralom és a protestánsok üldözése
32. Erdély Apafi fejedelem korában
33. A XVII. század lelkivilága és életmódja
34. Az erdélyi fejedelemség elhanyatlása
35. Az örökös királyság és Erdély
36. A korszak történetírása

IV. ERDÉLY A HABSBURGOK ALATT
37. Leopold császár és a király hitlevele
38. Caraffa és Kollonics
39. Rákóczi Ferenc felkelése
40. A Pragmatica Sanctio kora Erdélyben
41. Gróf Bánffy Dénes és Barcsai Ágnes
42. A görögkatolikus egyház alapítása
43. Madéfalva és Buccow
44. A Hóra-világ
45. Az 1790–91. országgyűlés és Erdély
46. Az alkotmány helyreállítása Erdélyben
47. Erdély állapota a XIX. század első felében
48. A magyarság és a románok
49. A román felkelés
e-Könyv a Digi-Book Kiadó gondozásában

  • Részlet az e-Könyvből:

    13. A Hunyadaik
    Eredetük homályos, történetük nemzetünk legfényesebb lapja. Az ős szerb, a hunyadmegyei románok kenéze, de már 1400 körül adományul nyerte Hunyad várát. Neje román, Mursina Erzsébet. Csupa román név, de nemesek és harcosok kezdettől fogva. Hunyadi János Zsigmond császárt szolgálta, Olaszországban is járt vele. Olasz útja katonai szempontból nagyon értékes lehetett jövő pályájára nézve, hisz ez az ország a condottiereknek volt hazája. A huszitáknál is tanulhatott. Fényes katonai tehetsége csakhamar reávonta az uralkodó figyelmét. De géniusza és vallásos érzülete a török elleni háborúban jutott teljesen érvényre. Szinte folytonosan harcol, méltó ellenséggel, a törökkel. Ott nyerte legszebb babérjait. Nagy csatákat vesztett, de mindig új erővel szállott síkra. Nándorfejérvári diadala az egész keresztyénséget hódolójává avatta. Az ő emlékeinek tiszteletére rendelte el a pápa a déli harangszót (1456). Különb volt, szerintem, nagy fiánál, Mátyásnál is. Az egész magyarság lelkesedett érte és így emelték fel kormányzóvá, majdnem királyi teljhatalommal.
    Francia lovag, Commines, a nagy mémoire-író, teljes hódolattal és bámulattal üdvözli a két nagy egyéniséget, atyát és fiút, akik vlach kenézektől származtak. Így szól:
    „Mátyás atyja, akit fehér vajdának neveztek, és akit nagy elme, hősiesség és minden úgy díszített, sokáig kormányozta Magyarországot és sok szép diadalt vívott ki a török ellen, aki határos Magyarországgal. Nem sokkal halála után nagykorú lett László király (V. László), Magyarország és Csehország uralkodója. Néhány tanácsosa, mint mondják, azon volt, hogy a fehér vajda fiait fogassa el, mivel atyjuk kormányzása alatt túlságos hatalomra jutott és emiatt fiait is el akarja tenni láb alól. Ezt meg is cselekedték, a király mindkettőt elfogatta és az idősebbiket meg is ölette, a kisebbiket pedig Budán elzáratta. így a fiatalabb, Mátyás, élve maradt, bizonyára atyjának nagy érdemei miatt, Isten kegyelme által. Rövid idő múlva László királyt Prágában, hol meg akart esküdni a francia király leányával, megmérgezte egy előkelő nő a fürdőben, magam láttam ennek a nőnek a testvérét14. Mihelyt László király meghalt, a főurak Budán összegyűltek királyválasztásra, de ott nagy pártoskodás állott be. „Megjelent Hunyadi János neje is nagy kísérettel, pénze volt bőven, hiszen férje hagyott reá eleget és nagy párt ragaszkodott hozzá, férjének nagy tettei miatt, fiát pedig kiszabadították. A főpapok és főurak nagy része féltében elmenekült, a többi Mátyást királynak avatta és ő Magyarországon olyan bölcsen és dicsően uralkodott, hogy rég volt király, aki olyan fényesen és mindenben oly sikeresen uralkodott”.
    Mátyás megválasztásakor alig volt 15 éves, 1443-ban született, Mátyás napján, február 23-án, korán fejlődött. Vitéz János püspök, a jeles humanista, volt nevelője. Atyja halála, testvérbátyjának megöletése a főurak ligája által mutatja, hogy minő kínos és válságos, sőt veszedelmes utakon kellett átlábolnia. De az az óriási mozgalom, amely őt paizsra emelte, nem volt családi vagy pártforradalom. A Hunyadi-ház tragédiája, az atya halála, a testvér megöletése minden magyarnak megrázta lelkét. Az a nép, amely Hunyadi János alatt állott szemben a törökkel, fenn akarta tartani a magyarságot, tisztán, teljes erőfeszítésével. Annyi időn át, tán a pogányság óta, nem volt hatalma az uralomban résztvehetni. De ki lehet itt biztonságban, ahol Hunyadi János fiait sem kímélik? Egyszerre elemi erővel kitör az indulat, küzdeni akar az egész nemzet a nagy múlt alapján egy szebb jövőért.
    Ez az indulat emelte, a főurak ellenére, Mátyást a királyi székbe. Még foglya Podiebrádnak de az, tekintettel a jövőre, jól bánik vele és eljegyezte leányával, Szilágyi Erzsébetnek pedig köteleznie kellett magát, hogy 40.000 arany váltságot fizet és külön 100.000 aranyat, ha Mátyás Katalint nem venné el nőül, mihelyt az érett korra jut. A Garayak ármánya, hogy az ő családjukból legyen királyné, nem vitt célhoz. Igaz, hogy bitófákat állítottak fel a főúri ellenzék részére, de azok üresen maradtak. Az egész hazában örömmel fogadták a hírt. A királyságot pedig Szilágyi katonái teremtették meg felkiáltásukkal, a Duna jegén, hadd lássák a főurak, hogy könnyen eljuthat a nép Buda várába.
    Egyelőre még Szilágyi Mihály a kormányzó; öt évre, de Mátyás nevében. A vlach Hunyadi János lett a magyar gondolatnak megtestesítője. De maga a törvény is kifejezi, hogy a nagy győzelemben része van a parasztnak is. A szabad költözködés jogát fenntartják. Az a földesúr, aki jogtalanul visszatartja jobbágyát, 24 aranyat fizet. Ha az ispánnak sem engedelmeskedik, a király lefoglalja jószágát és csak akkor nyeri vissza, ha minden jobbágyért 12 márkát – 48 aranyat fizet, így jut a szegény ember újra közvetlen érintkezésbe a királlyal.
    Még sok nehézséggel kell megküzdenie, hogy igazán király lehessen. Giskra és népe tovább rabol. Szilágyi le volt kötve, Garaynak, aki már Fridrik császárhoz szított. A kormányzó nem bírt egyetérteni a királlyal. Szilágyi megjuhászodott és lemondott.
    De hogy megmutassa Mátyás király, hogy méltó fia nagy atyjának, hadat kellett viselnie, győzedelmeset, a török ellen. Még teljesen él a népben a Hunyadisnévhez való ragaszkodás és az 1458-i szegedi országgyűlésen, akarva, nem akarva mindenkinek áldozatot is kell hoznia. Amire eddig nem voltak rábírhatok, most felállították a telekkatonaságot, minden húsz telek után egy lovast – állítólag, de tévesen – ezt a lovasnépet ezért nevezték el huszárnak. A kapitányt a király rendeli, a hanyagokra és ellenkezőkre halál vár. Huszonöt nap van kitűzve teljes készültségig, míg szükség van rájuk, fegyverben állnak. Jellemző, hogy csak akkor szűnik meg kötelezettségük, ha a király, a főurak és főpapok nem teljesítenék feladatukat. így katonailag egyesül a király a bárókkal, főpapokkal és a többi dandár vezetőjével, de a telekkatonasággal, vagyis a néppel is. Egyszóval: itt már állandó katonaság felállítása a cél. Jó jel, hogy első hadjárata diadalmas.
    Csakhamar kénytelen Szilágyit a kormányzóságtól megfosztani, de nagy birtokokat ruház reá és hogy nekivaló munkát művelhessen, Nándorfejérvárát bízta reá. Ott kedve szerint harcolhat, míg el nem fogták és fejét diadalmi jelnek elküldték Konstantinápolyba. Kemény ember volt, ha szüksége volt pénzre, Szilágyi Erzsébetet, Mátyás anyját, bottal verte meg. Fridrik császár felvette a magyar királyi címet, nála volt a lopott korona, de Mátyás őt mindjárt bitorlónak, a magyar faj és nyelv ellenségének nyilvánította. A császár nem volt képes ellenállásra. Mátyásnak Bécsben is volt pártja. Az egész birodalom, a melléktartományokkal együtt, behódolt az alig 17 éves királynak. A nemzeti akarat teljes érvényre jutott.
    Legkülönösebb és legbonyodalmasabb volt a viszony Podiebrádhoz, aki maga is számított a koronára, sőt a császárira is. Ezért Mátyással jól bánt, a rabló cseheket le is veri. Fridrik császárral is megbékül Mátyás a soproni békében, megállapodnak, hogy a magyar királyi címet Fridrik is viseli és hogy egymás halála után a királyság az életbenmaradóra száll, ha pedig Mátyás utód nélkül hal el, Fridrik utódaira. Fridrik kezén marad a mostani Burgenland is, Sopron kivételével, amely mint mindig, ekkor is hű maradt. A koronáért 80.000 aranyban alkuszik meg. Itt ő is a címet, a Habsburg-házba való befogadást tekinti – akár Napoleon –, mert így jut teljes legitimitáshoz és ha elnyerheti a császár leányának kezét, szembeszállhatott Podiebráddal is. Az, hogy Mátyás előbb haljon meg a császárnál, teljesen kizártnak látszott a király ifjúsága miatt. A legnagyobb díj, amelyet nyert, a szent korona. Az öröklési szerződésről eredetileg csak röviden volt szó és csak a végén volt odabiggyesztve a „törvényes utód“ szó. Tudjuk, minő súlyos következéseket vont ez maga után.
    Még igen zűrzavaros az állapot a korona megszerzése óta is. Az országban nem egynyelvű lakosság. Vannak magyarok, németek, szlovákok és szerbek. A tiszta magyarok városokban laknak és földmívelők. A nemesek hadakozők és ha nincs ellenség: egymást pusztítják. Ezért tartanak nagyszámú fegyveres cselédséget, ez pedig nagyon költséges, amint hogy különben is igen tékozlók. De a király parancsára kötelesek az országon belül saját pénzükön hadakozni; aki nem felel meg, hűtlenségbe esik és jószágát veszti.
    Egészen mások a németek. Ezek kitűnő, szorgalmas iparosok. Ebben a magyarok éppen nem követik őket. A németek annyira kiválók iparban, kereskedésben, bányászatban, hogy valójában az övék az ország nagyobb része. A szerbek külön területen laknak, a török határon. Vannak cigányok is, akik bevándorolják a világot, üzérkedő nek, nejeik varázslással foglalkoznak, ők maguk pedig nem nagyon tisztelik a tulajdont. A birodalom tekintélyes része Erdély, ahonnan csak a sóból 100.000 aranya van a királynak. Ott minden fajta érc található: arany, ezüst, réz, de igen nagy a baromtenyésztés is. Szinte folytonosan harcolnak a török ellen, úgy számítják, hogy 40.000-nyi a seregök. A háborúkban igen jelentékeny szerep jut a székelységnek, annak nincs szüksége várra, elég a hazafias lelkesedés. A sok vár egy évre is el van látva élelemmel. A Dunánál minden török várral szemben áll a magyar erőd. Viszont Budavára alig tarthatná már magát három napig. De a nemzet még mindig lelkesedik Mátyásért, népszerűsége inkább emelkedőben. Az országgyűlésen maga a különben oly fukar köznemesség ajánl fel az eddiginél sokkal nagyobb hadat: minden tíz jobbágy után egy lovast, de annak a feltételnek ismétlésével, hogy a főurak és főpapok, akiknek dandárjuk van, is megfeleljenek kötelességüknek. Az ellenzékkel és mulasztókkal szemben erős fegyver, hogy a király 7000 főt állít ki. Megnyerte maga részére Giskra csehjeit, elköltöztette ezt a vitéz rablóbandát Lippára, közel a törökhöz; ez egyik legeszesebb tette. A hadjárat nagy győzelemmel végződött. Különösen fontos volt Jajca várának elfoglalása. Vers is volt arról, hogy amint Mátyás fegyvert öltött, mindenestől elszaladt a szultán. így egyre emelkedett a király tekintélye és hatalma; igaz, hogy ellenségben sem volt hiány. Gazdasági téren folyt le a nagy összeütközés. A király eltörölte az ősi harmincadot és a kamara hasznát és ahelyett kincstári adót állapított meg. Ezzel a kiváltságok, ahányféle csak volt, főkép Erdélyben, megszűnnek. Ez a jobbágyokra nézve kedvező, mert legföljebb 40 dénárt fizetnek. Ezt az adót a nemes is köteles fizetni és királyi tisztviselők által szedhető csak be. így az uraknak adóterhe emelkedett, a jobbágyoké pedig csökkent. A jobbágy helyzete pedig azáltal javult, hogy a szabad költözködési jogot komolyan vették, úgy mint 1458-ban. Mégis oly nagy volt Mátyás tekintélye, hogy ezeket a törvényeket elfogadtatta, de a kiváltságosoknak volt okuk az elégedetlenségre. Ennek ellensúlyozására kijelentette, hogy a törvények a közszabadság védelmét, nem csorbítását célozzák és azokat az ország oltalmára és jólétére hozatta, amire Erdélynek még nagyobb szüksége volt, mint a birodalom többi részeinek. Hiába, a kiváltságosok ellenállása nagy hatásúnak bizonyult. Ázok, akik iránt legnagyobb kedvezéseket tanúsított, elfordultak tőle és még a külföldiekhez, csehekhez is fordultak. Szentgyörgyi János grófot kívánták Erdély királyának...
    Gyorsan kellett eljárni. Mátyás legyőzi a lázadókat, Szentgyörgyi bocsánatot kért és nyert. De az amnesztia nem volt általános, sokat kivégeztek, másoknak jószágát kobozták el. Hogy példát adjon, a nemesség vérdíját, 100 aranyat, amennyire taksálták a vétkest, leszállította, vagyis az erdélyi nemes kevesebbet ért a magyarnál. A király nem nyugodott babérjain. Seregét Moldvába vezette, ahol Bogdanovics vajda már a lengyelekkel, sőt a törökkel is összeköttetésbe lépett. Ezért áthaladva a nagy hegységen, Moldvában is felkereste a vajdát. Ez békét ajánlott, de ezt a király nem fogadta el. Ezalatt nagy ellenséges sereg gyűlt össze Moldvabányán, ahol a magyaroknak nem volt kémje, tudósítója. A magyarság gyorsan készen állott, Mátyás is résztvett a csatában, lándzsától, nyíltól megsebesült, Bánfi Miklós hűsége mentette meg a királyt, akinek sebe holtáig sem gyógyult be teljesen. (1467.)
    Ekkor áll be a nagy változás egész politikájában. Addig mindig a török kiűzése, leverése volt a cél, most nyugatnak fordult. Fridrik császár gyönge volt, Podiebrád sokkal hatalmasabb. Csakhogy a cseh huszita volt, eretnek, akit a pápa kiközösített. Csehország nagyjában huszita, de a melléktartományok. Morva, Szilézia, Luzácia jó katolikusok. A törökkel szemben megmutatta a kard élét; attól egyelőre nem volt mit tartania. Ott csak szegény, elpusztult tartományokat foglalhatott volna el haszon nélkül, nyugatra ellenben nagy kultúrát, városi gazdagságot, műveltséget. A vallási kérdés volt a döntő. Mátyás hadba indult apósa ellen. Ezzel megnyerte a maga részére a melléktartományokat, de a cseheket teljesen elidegenítette: aránylag kevés volt köztük a katolikus. Fridrik császárral is igyekszik jó viszonyba jutni, hisz még császár is lehet e réven, ha császárleányt kap nőül. Elmegy Bécsbe, hogy házassággal szentesítse a szerződést, mindenben kedvezett a császárnak, farsangol, táncol, haditornában
    is résztvesz – mintha kedvese volna –, aztán észreveszi, hogy nincs biztonságban. A császár a cseh párthoz szegődött, de csak címe volt, hatalom nélkül. Inkább a gyönge lengyel királyhoz szegődik, mint a hatalmas magyar királyhoz.
    A király cseh háborúival a magyarság nem értett egyet; az csak a törökben látott igaz ellenséget. Pedig már veszélyes délen is a helyzet. Egy török basa hadával átkel a Dunán, eljut Váradig és ezt a várost rommá égeti. Ebben pedig a magyar nem érthetett tréfát.
    Egyszerű a megoldás: kell egy állandó, megbízható sereg az ő vezérlete alatt, amely a török ellen is megállja a sarat. A melléktartományokat is szorosan magához fűzi. Máris egy arany az adó; ezt Magyarország egyedül nem teremtheti elő: ehhez a cseh melléktartományok pénze és vére is szükséges. De a saját birodalmában sem rendelkezik már korlátlanul, népszerűsége tűnőben. Viszont nagy segítséget talál Boroszló népes és kincses városában és a cseh melléktartományokban; az lett főhadiszállása, onnét pyugton észlelhette, mi megy végbe otthon.
    Nyarára hazatér, bizalmas tanácsosaival érintkezik. Bosnyák királyi koronát ad Ujlakv Miklósnak. De midőn a prímás az ország tanácsában azt merte szemébe mondani, hogy a lengyel ellen nem segítik, méltó haragjában szájára csap a főpapnak. Ennek hálátlansága sújtotta őt legjobban. Csalódását az okozta, hogy jellemet tételezett fel a humanistában. Esztergom várát elfoglalta és Vitéz Jánost elfogatta, de nem fosztotta meg sem állásától, sem vagyonától.
    Azt a hírt terjesztették, hogy csak kilenc megye maradt meg Mátyás hűségében. De a magyar köznemes másként gondolkodott, elment volna a világ végéig is urával. Az ország gyűlésén egyhangúlag kijelentették, hogy Mátyás törvényes uruk és ért tudtára adták Kázmérnak, a lengvel királynak is, aki mint trónkövetelő lépett fel. Mátyás könnyűszerrel üldözte ki a bitorlót. Vitéz János újra árulást szőtt, de nemsokára meghalt. Oesinge János pedig, a pécsi püspök, teljes elhagyatottságban pusztult el.
    Akkor mír Ulászló volt Lengyelország királva, Kázmér 60.000 harcost állított ki. Ulászló 20.000-et. Ily nagy erőfeszítéssel szemben lehetetlennek látszott Mátyás győzelme. Vígan élt Poroszlóban, mulatott, szeretőt is tartott – kitől János fia született –, mintha nem is volna háború. Közben a városokat és várakat hadilábra állította, semmi nyugtot nem engedett az ellenségnek. ébren tartotta a városiak jókedvét. Ezalatt kisebb csetepaték folytak, Zápolya egy lovasdandárt küldött a lengyelek mögé, hogy minden takarmánytól és eleségtől megfosszák az ellenséget. Az óriás hadseregnek nemsokára elfogyott az élelme, a lengyeleket, cseheket éhhalál fenyegette. A két király békét kér és meg is kapta elég kedvező feltételek alatt, de első kérésük az volt, hogy három napon át szabad vásárt élvezhessenek. Mátyás sátrában fogadta és még cukorral is jóltartotta őket. Neki most az volt a főcélja, hogy a török ellen mehessen, mint ahogy minden jó magyar kívánta.
    Erre a hadjáratra nagy készülettel indult a király. Szállításra, élelemre is volt gondja, a Dunán sok naszád állott rendelkezésére, Szabács várát ostromolja és több roham után be is veszi, bár a török is fényesen harcolt. Általános volt az öröm, hogy az ősi ellenséggel szállhatnak ismét szembe. A király csónakon kikémlelte a várat, pontosan megállapította, hol kell támadnia és az ellenséges tűz alatt is szemre vett mindent, ami tervét szolgálhatta, míg célhoz nem ért. Erről szól az első ismert hőskölteményünk. De csakhamar más irányba kellett indulnia, el is foglalta Moldvát és Havasalföldet, megbízhatóbb vaidát állított oda, úgyhogy teljes volt a védővonalak lánca egész a tengerig.
    Híre, neve már mindenüvé elhatott. A távoli Spanyolországban írták Mátyásról, hogy nemcsak nagy dolgokat művel, hanem arra is méltó, hogy tetteit megörökítsék, ő Magyarország főnixe. Flórenc városa két oroszlánnal tisztelte meg. Uzun Haszán bég Perzsia felől küldött követséget Budára, hogy együtt támadják meg Mohamedet. Talán fontosabb kulturális szempontból, hogy a muszka nagyfejedelefln alkalmas mesterembereket kért és a pénzeit magyar mintára verette. Ezidőbe esik Mátyás házassága Beatrixszal, Ferdinánd nápolyi király leányával. Külön követséget küldött Flórencbe, minden lehető szép és értékes holminak bevásárlására. Annyi kincset még sohasem láttak egy rakásban. De azért a legtöbb legitim fejedelem többé-kevésbbé udvarias módon távol maradt. (1476.)
    Fridrik nem nyugodott. Nemcsak hogy nem segítette a török ellen, hanem a birodalom fejedelmeit is visszatartja és nem Mátyást, hanem a cseh királyt iktatja be. Csupa ármánnyal azonban mégsem győzhetett és a magyar seregek hetven várat foglaltak el, sőt Bécs is ostrom előtt állott. A császár ellenállás nélkül engedte elpusztulni országait és köteles volt kijelenteni, hogy Magyarország teljesen független és nem része a római szent birodalomnak. Hadiköltség megtérítéséül 100.000 aranyat kellett fizetnie, amiért az osztrák rendek kezességet vállaltak. A magyarok azonban nem voltak most sem hajlandók más hadjáratra, mint a török ellen. Ez bírta Mátyást arra, hogy békét kössön a csehekkel is, de talán az is, hogy Magyarországban a király sokféle hadakozása miatt megszűnt a belső biztonság és különösen a déli megyékben általánossá vált a rombolás és pusztítás. Végre megegyeztek abban, hogy a cseh melléktartományok Mátyás uralma alá kerülnek, de ő is viseli a cseh királyi címet, ölmützben fényes lakomákat tartottak, soha nem látott pompával Beatrix is jelen volt és máris az ifjú Ulászlót szemelték ki jövendőbelijének. Mátyásnak is az a sors jutott, mint Napóleonnak.
    Addig a pápák segíteni szokták Magyarországot legalább pénzzel, de az megszűnt. Ezért írta Mátyás Sixtus pápának, „hogy keresztyén fejedelmek módjára kívánatosnak tartja ugyan a pápa jóakaratát, de nem fél rosszakaratától, haragjától sem“.
    A sok üres alkudozás után komoly tettek kerültek sorra. A török pusztításnak se hossza, se vége. Nagy sereggel jöttek, sokat prédáltak és sok magyart fűztek rabkötélre.
    Erdély nagy gazdagsággal rendelkezett arany-, ezüst- és sóbányáiból, amikből legtöbb jövedelme van a királynak. Ezért a törököknek visszatértükben útját állta Báthory István erdélyi hadakkal, nemesekkel, székelyekkel, szászokkal, románokkal. Véres, hosszű küzdelem után már majdnem elbukott a megsebesült vajda, midőn a molnárlegényből temesi ispánságig emelkedett Kinizsi Pál a csatasorba állott. Ennek a Herkulesnek, aki két kézzel ölte a törököt, mi sem bírt ellenállani. A foglyokat kimentették és nagy zsákmányt szereztek, Hunyadi János ideje óta nem volt a töröknek ily nagy vesztesége (1479). Mátyás sem maradhatott hátra; átkel a Száván és Hercegovináig hatol, nagy zsákmányt ejt és hűbéresének trónját megerősíti. Most már sem Keleten, sem Nyugaton nem kell komoly ellenségtől tartania.
    Fridrik császár nem felelhetett meg semminő kötelezettségének. Van ugyan szó arról, hogy Mátyást császárrá avatják, de a birodalmi rendeknek ez nem volt ínyére, mert ha a mostani nagyon is lágy, „ő meg túlkemény lenne”. Mind közelebb látják Bécs veszedelmét, a melléktartományok elfoglalását, de segíteni sem nem akarnak, sem nem bírnak. A birodalom azért nem volt hajlandó segíteni, mert Mátyásnak is volt ott nagy pártja. Hainburg erős vára, amelyet oly régen elszakítottak a Szent koronától, most visszakerült. Fridrik nem fizette cseh zsoldosait. Végre 1485 júniusában hosszú ostrom után Bécs megadja magát. Nemsokára Mátyásé egész Ausztria, felveheti az osztrák hercegi címet és él az uralkodó minden jogával. Magyart nevez ki bécsi püspöknek. Fridrik mégis keresztülviszi, hogy fia, Miksa, legyen király. Mátyás beteges, örvendő örököse a Habsburg-dinasztia, élén az ifjú, lelkes, bátor Miksával.
    e-Könyv a Digi-Book Kiadó gondozásában

  • Cikkszám
    9789633645236
Webáruház készítés