Kosztolányi Dezső: Zsivajgó természet_EPUB

Részlet az eKönyvből:

KUTYA.
- Gazdám, gazdám. Lásd igazán megható, hogy végre rám is gondoltál. Hadd nyalom meg a kezedet. Mingyárt nyilatkozom. Előbb azonban engedd, hogy kissé vakaródzam és megszagoljalak. Én szagolok, te csak látsz. Én főképp az orrommal veszek tudomást a világról, te a szemeddel. Én azt mondom róla, hogy rosszszagu, te azt, hogy csunya. Neked mindenesetre jobb. Egy undok ember elől nyomban bevonulhatsz fényesen berendezett óladba s az már nem is létezik számodra. De én őt sokáig érzem azután is, hogy elhaladt előttem, mert ott marad utána a szaga, mint makacs kisértet és üldöz, gyötör. Ezért ugatok én tovább, mint te, gazdám. Éjjeli szolgálatom miatt sohasem aludhattam még ki magamat. Igy mint a legéberebb állat állandóan szundikálok, idegesen föl-fölébredek, minden másodpercben. Hidd el, kutyának való az ilyen élet.

TIGRIS.
- Magánzárkába csuktak, rácsok mögé, mint elmebeteget, mint dühöngő őrültet. Téveszmém a hús és vér. Ezt belátom. Szeretnék meggyógyulni. Küldjétek ketrecembe Bicsérdyt, csak egy-két pillanatra, hogy megtéritsen a növényevésre. Izgatottan várom.

NYUL.
- Bátor vadász, ki átlövöd acéllal
Alázatos és tiszta szivemet
Tiszteld az én százszor-szent gyávaságom
Ki meghalok, az életért zokogva,
Mint az egyéves, siró kisgyerek.

DENEVÉR.
- Ezt olvastam: »A denevér az egyetlen repülő emlős.« Hát Lindbergh micsoda? Sürgősen javittassátok ki tankönyveiteket.

BÖLÉNY.
- Az utolsó! A legutolsó, visszavonhatatlanul! Nyilvánosság előtt haldoklom, mint egy agyonreklámozott, véget-nem-érő szindarab! Az utolsó előadás, a legutolsó! De már évszázadok óta müsoron vagyok!

SZAMÁR.
- Angolosan szürke ruhám, türelmem, szorgalmam mindenkinek rokonszenves. Kollegáim - sokan vannak - támogatnak, összetartanak velem. Csak családi nevem nem eléggé jóhangzásu. Nem kellene belügyminiszteri engedéllyel megváltoztatni?

ANTILOP.
- Min tünődöm bársonyos, nagy, fekete szememmel? Azon, hogy előbb-utóbb mindnyájunkból kesztyü lesz.

ZEBRA.
- Valaha becsületes, fehér ló voltam. Egyszer véletlenül odadőltem egy vándorcirkusz kátrányos ponyvájához, azóta csikos a köntösöm. Igy lettem a lovak bohóca.

SÜNDISZNÓ.
- Kedvenc közmondásom: »Nincsen disznó tövis nélkül«.

GÖRÉNY.
- A kakasülőn foglalok helyet, mint a tüntetők s büzbombákat vetek.

CSIGA.
- A statisztikusok kiszámitották, hogy sebességem másodpercenkint 0.0015 méter. Ennélfogva együtt emlegetnek a szélviharral és a repülőgéppel, mert a földön az ellentétek csodálatosan találkoznak egymással s elsőnek vagy utolsónak lenni majdnem egy. Hová igyekszem? Hivatalosan kiküldtek, hogy védelmezzem a szegények, igazak és becsületesek ügyét.

eBook a Digi-Book kiadásában