Új jelszó kérése
Új jelszó kérése
Termék részletek


Karinthy Frigyes: Capillária. Gulliver hatodik útja_MOBI

Karinthy Frigyes: Capillária. Gulliver hatodik útja_MOBI
390 Ft390
  • Részlet a könyvből:

    Opula most megmagyarázta nekem, hogy okoskodásom igen helyes volt: a bullok-ok csakugyan nem a maguk jószántából hagyják abba az építkezést, s a maguk részéről korántsem tekintik befejezettnek, olyankor, mikor az oihá-k szempontjából már nagyon is alkalmas a benntartózkodásra. Hogy milyen magasra építenék a tornyot a bullok-ok, ha hagynák őket, azt eddig még nem lehetett megállapítani, mert ez az oihá-kat sohase érdekelte. Az oihá-k egyszerűen megvárják, míg az épület egy bizonyos magasságot elért, és kényelmesen lakható - ilyenkor egy erős szesszel (illata, ahogy alkalmam volt tapasztalni, nagyon hasonlít bizonyos parfümök illatához, amelyeket előkelő hölgyeink használnak) kifüstölik az egész helyiséget: - az építő bullok-ok megdögölnek, kiseprik őket s az oihá-k elfoglalják a palotát. Az életben maradt bullok-ok rögtön új tornyot kezdenek építeni, s ez századok óta így megy, úgyhogy ma már többezer pompás és lakható palota áll az oihá-k rendelkezésére.
    E tárgyra vonatkozó mohó kérdéseimre úrnőm közönyösen és vállvonogatva elmondta, hogy egy beteg és szerencsétlen oiha élt egyszer, akinek az volt a mániája, hogy tud a bullok-okkal beszélni, és érti a nyelvüket. Ez a szerencsétlen nő, akit társai a piszkos és korcs bullok-okkal való tisztátalan érintkezése miatt később elpusztítottak, azt állította, hogy a bullok-ok egyszer elmagyarázták neki, hogy mi a jelentősége számukra ezeknek a tornyoknak. E nyomorult férgek társadalmában az a rögeszme gyökerezett meg, hogy a sűrű és folyós közeg (szóval a tengerfenékre nehezedő vizek) fölött, amiben élnek, egy hígabb, világosabb, végtelenül nagyobb és szabadabb világ következik, ha valahogy el lehetne érni e közeg felszínét. Összeálltak hát, hogy tornyot építenek, ami odáig érjen - e torony felviszi őket a tenger felszínére, s ott egyesülhetnek majd azokkal az isteni lényekkel, kik ama távoli szférák vidékét lakják, Csakhogy - mint láttuk - a tornyot sohase tudják befejezni, az oihá-k felében elfoglalják tőlük, s ők kezdhetik mindaddig elölről. Eszembe jutott, amit a méhekről tudunk, s nem kérdezősködtem tovább.
    Egyébként kiderült, hogy hasonló módon, a bullok-ok nélkülözik a lakást, de ruházatot, sőt - ahogy már említettem, még majd beszélnem is kell róla, bárhogy undorít és megaláz e fejtegetés - táplálékot is szolgáltatnak az oihák-nak. Az a végtelenül finom és lenge selyemszövet, amibe az oihá-k átlátszó testüket burkolják, a már teljesen érett, öreg bullok-ok egy sajátságos terméke, olyanféle, mint minálunk a selyemfonál. Az öreg, teljesen kifejlett bullok rendes körülmények között (ha előbb meg nem eszik vagy ki nem füstölik) begubózik: e célra agyából, száján keresztül, egy igen vékony, hosszú, fekete fonalat bocsát ki, hogy a gubó tömör és láthatatlan legyen. A bullok-gubót az oihá-k - éppen úgy, ahogy mi a selyemgubóval tesszük - forró vízbe dobják, a bullok-báb megdöglik, s a fonalat le lehet fejteni s szövetet csinálni belőle. Egy ilyen fonál egyszer kezembe került, hoztam is belőle magammal, s a vegyelemzésnél meglepetésemre kiderült, hogy ugyanabból az anyagból való, amiből nálunk a tinta készül.

  • Cikkszám
    9786155322648
Webáruház készítés