Új jelszó kérése
Új jelszó kérése
Összehasonlítás
E-könyv és e-book
Toplista

Fizetési megoldás
Házhozszállítás

Termék részletek


Kaffka Margit: Mária évei_EPUB

Kaffka Margit: Mária évei_EPUB
340 Ft340
  • Részlet az eKönyvből:

    A kis udvar virágágyai közt elősurrant Ági, mint egy karcsú, fehér holdtündérke a hűvös, kékes éjben. A gömbölyű tükörgolyók színes mélyén fantasztikusan megnagyítva és szétesve vibráltak a csillagfények, a levegő sűrű volt szinte a nedves kert mély, csudálatos virágillatától. “Leveled van, Mária!” szólt vissza a gyereklány különös, rezgőn-üde hangon az ajtó szekrénykéje előtt. Mária megállt, egyszerre kalapálni kezdett a szíve. A Seregély levele!... Reszketve állt ott, amíg anyja a kulccsal bajlódott, és már nagy, mérhetetlen messzeségek választották el az előbbi percétől. És tőlük is olyan távol jutott. Kezében a levél, a drága zálog, messze, magasabb, különb világból jött izenet! Benne a sorok, pompázatos titok még, de majd olvasni fogja. Aki írta, sohase látta az ő arcát, de írás közben ővele, csak vele volt, és keze melegét, mozdulata eleven nyomát hozzák a szikár, kedves betűk. Ó, mindennél több és drágább ez... már minden jól van!
    Fölötte van - már érzi - e kényszerű, kicsinyes viszonyoknak; van, ami kiemeli és élteti itt, hogy szomjan ne vesszen a lelke a nyomorúságban. Egyszerre fölengedett benne minden, és mint a zokogás vágya, úgy lüktetett torkáig az ujjongó, hálás és boldog felindulás.
    Egyedül maradt a szobájában, és nem is sietett nagyon; lámpát gyújtott, és kinyitotta a kertre szolgáló ablakot... Ó, alig köszönt ma jóéjszakát!... De lám, a húga sem jött ma hozzábújni szeles és heves öleléssel - vagy ahogy szokta, kamaszos idegességből, ma nem nézte meg lámpával az ágyak, bútorok alját, rablót keresve!... Lám, a kicsi! És meghatott, szerető gondolatot küldött felé. Mit rabló, mit tűzvész? Ki törődik ilyenkor a halállal?
    És látta az ő biztos, szép különarcú betűit!... Szemét ok nélkül elfutotta a könny. Az egész kelletlen nap, a jelen - kín, sértődés, minden elsimítva! Ő méltó erre! “Kedves, halvány barátnőm!” Ezerjófű-illatok szállták körül mámoros homlokát - mohón és mégiscsak félig értve olvasta... és még egyszer - és még egyszer! Valahol a kakas szólt - a hajnal egyenletes szürkesége derengett már a kertek fölött.

    3
    Hámor, július 23.
    Igen, a városból írok még mindig; csak augusztusban települhetünk át két hétre a szomszéd kis fürdőzugba. Azt mondják, unalmas és szegényes - de tán nincs ott por és meleg. - Különben mindegy; be lehet hunyni a szemem mindenütt és gondolni fenyőtollas, sötét hegylejtőkre, tarka és üde majorságokkal buckázó víztajtékra, facifrás, szép erkélyekre, friss, hűvös kék-zöld-fehér tájékra. Vagy még inkább a tengerre, amit sohase láttam; fehér sirálymadarakra és fehér, puha csipkés asszonynapernyőkre a strandon. Az Ön jachtja, Seregély - mikor fog kirepülni?... Itt szürkék már a falevelek a portól; nehéz csendesség tikkad az utcákon és tehetetlen, siket unalom; ebben a percben a házalófagylaltos kordéja csikorog végig a hőségtől lágyult aszfalton odakinn, és hallom az elnyúlt, siralmas dallamú kiáltást; olyan, mint egy nagyon szomorú, agyonfárasztott állaté, mely öntudatlanul előrebaktat. Istenem, ha tudná - mennyire kívánom én már a teljes rezignációt!
    Mert még mindig nem jött el, és néha azt gondolom, kicsit sem vagyok okosabb, mint mikor - több, mint egy éve - a kemény, szigorú tanácsaival útnak eredtem. Akkor azt írta, ne várjak sokat az évektől - és valami belülről is késztetett erre, valami rejtezkedő, ijedős vagy dacos strucchajlam, hogy hamar, hát hamar csak homokba a fejem, ne is lásson meg engem, és valahogy ki ne szemeljen engem a sors, mert bármi is jöhetne, úgysem jön semmi méltó. Azt hittem, nincs bennem egy gyűszűnyi igenlés - és most, ezen a sivár kiégett nyáron, mintha legtitokban mégis lázadna bennem a csalódottság, hogy lám, az év valóban semmit sem hozott. Becsületesen, istenigazában semmit. De hát mégis - csakugyan vártam volna? Kérem, könyörgöm - legyen hozzám megint egyszer nagyon kemény és szigorú.
    Tudom - heteken, hónapokon át egy hangon zakatolom bele a lelkembe, hogy semmire sincsen jussom; miért is volna, miféle érdem vagy kiválóság révén? - De lám, Ön is ahelyett, hogy türelmetlen vállrándítással végezne velem - továbbra is jó és törődik a hóbortjaimmal, és válaszol a szegény, ügyefogyott leveleimre. - Miért teszi hát? Valamit elvégre is gondolnom kell magamról!... Nem, nevessen ki, bús tréfa ez; és Öntől a nagylelkűség egy szeszélye.
    Néhány kérdésére akarok felelni, mint ahogy az orvosnak felelnék - tán nem könnyen, de minden jószándékommal őszintén. - A családommal itten - (az anyámat és a húgomat értem) - semmi szabad szemmel látható differenciám nincsen; nagyon szeretnek, és nagyon szeretem őket - és a felelősség százszoros súlyát érzem magamon e szeretetért, teljes függést ez együttérzésből, minden lépésemmel. Én sohasem kísérletezhetném az életemmel semmilyen irányban, mert az édesanyám szívével kockáznék - nem tehetném ki magam semmi kétes esélynek, mert ami ütés érhetne, ha magam bíróbb volnék is -, százszor rezonálna ebben a mindent felfokozó és súlyosító szolidaritásban. Ó, azelőtt, a tanulóévek idején majd megfullasztott néha a honvágy utánuk, és most sokszor súlya van rajtam ennek a fedezettségnek, mert véd és kötelez. De nem bírnám túlélni az elvesztésüket.
    A másik kérdése a szerelemre vonatkozik. - Nem, nincsen, nem is volt idáig! Csodálkozik: igen, huszonharmadik évemet élem. Tudom, ízetlen bújósdi ez, amit az élettel játszom; vágyom a szenvedélyre, és reszketve rejtőzöm tőle. Érzem, mit jelentene az nekem. A legendás fekete mágiára kell gondolnom és a kis lágyviaszképmásokra egy idegen lény hatalmában, ki néha tűvel karcol végig a szíven. Okom van félni, minden hajlam megvan bennem és minden vágy, hogy hatalmába essem egy méltóbb valakinek, tőle függjek, és általa legyek végtelenül sebezhető. Tudom, hogy a szerelem volna legfontosabb az életemben, és egyébre alkalmatlan értékeimet csak az bonthatná ki; de odáig, hogy az Örömet is látni tudjam mindezeken át - még sohasem jutottam el gondolataimban.

    eBook a Digi-Book kiadásában

  • Cikkszám
    9789633640630
Webáruház készítés