Új jelszó kérése
Új jelszó kérése
Összehasonlítás
E-könyv és e-book
Toplista

Fizetési megoldás
Házhozszállítás

Termék részletek


Jókai Mór: Nincsen ördög_EPUB

Jókai Mór: Nincsen ördög_EPUB
540 Ft540

A történet keretét a főhős párizsi utazása adja. A rossbergi vasúti szerencsétlenség drámai leírásával kezdődik, de hamarosan a francia fővárosban, Dumány Kornél luxuslakosztályán folytatódik. Jókai Mór a Nincsen ördög című regényében kedvenc témáira próbál feleletet adni: kitér az országot érintő pénzügyi problémákra, az érdeklődés középpontjában álló háborús eseményekre. Az egzakt tudomány kérdései is éppoly mértékben foglalkoztatják, mint az okkultizmus divatos rejtélyei.
A regény természetesen nem nyújt átfogó körképet az író bölcseleti állásfoglalásáról, de megfogalmazza és szemlélteti azt a gondolatot, melyre már a cím tömörsége is utal. A felvilágosultan gondolkodó és a gyakorlati ismeretek birtokában lévő ember számára a Sátán saját összetett énjének egy kivetített metaforája, nem pedig természetfölötti lény, akinek a gonosz véletlenek játéka kösztönhető. (Legeza Ilona)

eBook a Digi-Boo kiadásában

  • Részlet az eKönyvből:

    Ettül a naptul fogva mindennapos lettem a vernőci kastélyban. Ha éjszakára hazamentem is a magam odújába, másnap délre már ott voltam megint. Elhitettem magammal, hogy hivatalos dolgaim hínak oda.
    Egypárszor a kastély tündérei is leszálltak a magasbul az én ősi fészkem meglátogatására. Tudtam már a házigazdát adni. Kényelemre nézve ugyan nem volt hasonlítható az én váracskám az ő nyári palotájukhoz, de voltak érdekességei. Megmutattam a hölgyeknek a nagybátyám ritkaságait; aztán beszélhettem nekik a kastélyunkban végbement rémtörténtekről, befalazott asszonyokról s lenyakazott imádókról.
    A mi kastélyunknak is volt veres barátja (templárius) és fehér asszonya, akik éjféli órakongásra végigsétálnak a zártajtós szobákon. Ezt irigyelték is tőlem. Hja, kísérteteket nem lehet Párizsból megrendelni a tapissiernél.
    Gondoljuk el csak, minő nagy előny az egy házasulandó ifjúnál, ha a jövendőbelijének még házi kísértetet is móringolhat. Ez sokat vethet a kelengyében.
    Csak egyről nem tudtam magamnak számot adni: hogy a három hölgy közül melyiknek a hangját szeretném, ha az üresen kongó szobáimat állandóul betöltené? Mind a háromnak egyformán tudtam bámulni a szellemi tulajdonságait. Diodora grófnő bölcsessége éppen úgy meghatott, mint Cenni szilaj szeleburdisága, míg Flamma mélázó hallgatása legjobban beillett abba a rámába, amit házi oltárképemnek szántam.
    A másik kemény dió, amit nem bírtam feltörni, az volt, hogy három ilyen szép, gazdag, előkelő leánynak mért nincsen komoly udvarlója?
    Jár a házukhoz elég fiatal úrfi közelből, távolból; de egyik sem árul el komoly hajlamokat.
    El kellett fogadnom Szigfrid magyarázatát, hogy a két leány még gyermek: azoknak nőni kell még; most kerültek ki a kolostorból; Diodora grófnő pedig valóságos idegenkedéssel viseltetik a férfinem iránt. Az nem is szándékozik férjhez menni, hanem alkalmasint felcsap valamelyik zárdába fejedelemasszonynak.
    No, ezt az utóbbit nem hittem el. Diodora vallásos lelkületű volt ugyan: egész a bigottéria határáig; de az élet örömeitől nem zárkózott el. Inkább hiszem azt, hogy a férfiak féltek őtőle. Az ilyen bölcs és erős akaratú hölgyet vagy olyan férfi veheti nőül, aki bízik magában, hogy még eszesebb, még erősebb lelkű tud lenni, mint ő, vagy aki szándékosan rabszolgája akar lenni a maga asszonyának.
    Engem tüntetőleg kegyelt a grófnő. Disputáló társa voltam. Ha ő felállított egy paradoxont, én felállítottam a másikat, s a harcképtelenségig folytattuk a viadalt. Ő is sokat olvasott, én is ahol ő utazott, ott én is mind megfordultam; művészetről, építészetről, világirodalomról éppolyan vakmerő ítéleteket tudtam hozni, mint ő: antipoláris nézetek mellett.
    Voltak aztán olyan terepek, amiken teljesen paralel futottak a nézeteink. A politikában éppen olyan konzervatív elveim voltak, mint őneki, s a magyar konyhát éppen úgy elítéltem, mint ő. S ennek a manifesztálásához nem közönséges bátorság kívántatik. Rinocérosz-szíve legyen annak, aki azt ki meri mondani a Kárpátok és az Adria között, hogy a demokrácia meg a töltött káposzta nem egészséges a magyarnak.
    Ez volt a második stádium, amidőn Diodora grófnő és én, szövetséges táborainkat egyesítve, megütköztünk az ellenséges közvéleménnyel. Ez már egy lépés volt a „konzorcium” felé.
    A harmadik stádium pedig aztán az volt, amidőn Diodora grófnő általam legyőzöttnek vallá magát: és ez is bekövetkezett. S ez igazán erős küzdelem volt. Diodora volt a támadó fél.
    Ő rohant meg engem a legerősebb fortifikációimban. Az orvosi tudományt tette nevetségessé. Hogy az egész patológiánk, therapeutikánk nem éri meg azt a porzót, amit a receptekre hintenek, hogy belgyógyászatunk most is ott van, ahol Galenus idejében, hogy hírhedett orvosi celebritásaink nem jobbak Paracelsusnál, hogy gyógyszereink legjobb esetben egyenlő hatásúak a lourdes-i szenteltvízzel, de legtöbb esetben a méregkeverés kategóriájába tartoznak, és hogy soha még orvosságot be nem vett, s az ő alkovenjének a kárpitjait még orvos kétfelé nyílni nem látta. Ő az orvosi tudományban nem hisz.
    Én engedtem neki, hogy kibeszélje magát, akkor aztán elmondtam neki, hogy én anélkül, hogy kikérdeztem volna, meg tudom mondani a tekintetéből, hogy ő miben szenved, hogy van időközönkint előforduló idegbaja, hogyan kezdődik, minő jelenségei vannak, mindezt a legrészletesebben.
    Erre ő nagyot bámult, s azt mondta, hogy igazam van.
    Még halandó ember soha nem részesült tőle ebben a koncesszióban.
    Honnan tudom én ezt?
    Mondtam neki, hogy nagy praxisom volt női idegbajok gyógykezelésében.
    Ekkor annyira megtörte magát, hogy azt kérdezé tőlem: lehet-e ezt a szenvedést meggyógyítani?
    Megmondtam neki őszintén, hogy teljesen elmulasztani nem lehet, de tetemesen enyhíteni és rövidebbé tenni lehet, mégpedig minden méregitatás nélkül: célszerű masszázs által.
    – Kár, hogy nincsenek nálunk női orvosok. Én férfitól orvosi segélyt nem fogadok el.
    – Ez is kórtünet – sőt alapoka a bajnak.
    Nem akarta elérteni.
    – Azt nem találja a grófnő visszatetszőnek, hogy egy lelki bajt meggyónjon a papnak, aki férfi; a testi bajt nagyobb szégyennek tartja a véteknél?
    – Ismét igaza van önnek…
    …Egy nap kétszer adott igazat.
    Óriási lépéseket tettem a hódításban. Útban voltam hozzá, hogy a megközelíthetetlen Diodora grófnő maga kérjen meg háziorvosának.
    Eközben mindennap jöttek-mentek a pártvezérek; tanakodtak, tudósításokat hoztak: a haditanácsban a grófnő maga elnökölt.
    Ez volt a „végrehajtó bizottság”.
    Mikor a tanácskozás a kényes pénzügyi kérdéshez jutott, akkor a grófnő oly gyöngéd volt, hogy engem eltávolított.
    – Ez önre nem tartozik. A prózai pénzkérdés. Menjen ön a lánykákkal sétálni a parkba.

    eBook a Digi-Book kiadásában

  • Cikkszám
    9789633640494
Webáruház készítés