Új jelszó kérése
Új jelszó kérése
Összehasonlítás
Toplista

Fizetési megoldás
Házhozszállítás

Termék részletek


Goldziher Ignác: A buddhizmus hatása az iszlámra_MOBI

Goldziher Ignác: A buddhizmus hatása az iszlámra_MOBI
390 Ft390
  • Részlet az eKönyvből:

    Csak az iszlám hódítások hozzák közelebb az arab világhoz a hindu szellemiséget. A hódítások nyomán az iszlám birodalom olyan vidékekre terjeszkedik ki, ahol hinduk is megfordulnak. A szellemi kapcsolat a buddhista szerzetesekkel való személyes érintkezésen alapult. Ez kitűnik abból, hogy a III. századtól kezdve a buddhizmust al- sumánijja-nak nevezik, azaz sámánhitnek. Samaná vagy sramaná pedig a buddhista aszkéták hindu neve, melyből a "sámán" név is ered. E szerzetesek szemléletében gyökerezett tehát a buddhizmus arab elnevezése. Amikor aztán a buddhizmust még közelebbről megismerték, nyelvük egy újabb kifejezéssel gyarapodott: a bálványt jelentő budd szóval. (Igen tanulságos, hogy Alexander Polyhistor (Kr. e. 89-60. között írt) a baktriai papokat szamanaioi-nak nevezi. A muzulmán perzsáktól terjedt el a budd név, e jelentésben bálvány: a perzsa bud-pereszt bálványimádót jelent, but-kháne, but-kedeh pedig bálvány-templomot.)
    A muzulmánok világszemléletére nem a sumánijja-rendszer metafizikája vagy etikája hatott, hanem a szoborimádás intézménye, amely idegen volt puritán monoteizmusuktól. A buddhizmus tanainak mélyebb megismerésével inkább csak filozófusaik foglalkoztak.
    Az új eszmeáramlat jellemző tana a lélekvándorlás hite volt. Némely, az iszlámtól elszakadt filozófus be is olvasztotta rendszerébe. Ez a tan adhatott választ arra a kérdésre, miképp lehetséges az, hogy jámbor emberek is szenvednek olykor az isteni igazság súlya alatt. A buddhizmus szerint a jámbor ember lelke előző inkarnációjában bűnös emberben lakozott, és ebben a későbbi megtestesülésében bűnhődi meg hajdani bűneit; ez a karma tana.
    De mindezek csak elszórt, halvány nyomok; a buddhista vallásnak az iszlámra tett döntő, mély szellemi hatására nem utalnak.
    Az irodalmi fejlődés az abbászida kalifák alatt a pehlevi közvetítésével az indiai irodalomból is merít; e források arab feldolgozása révén nyílik meg útjuk a nyugati irodalom felé is. Így az iszlám II. század végétől kezdve (a IX. század eleje) szivárognak át egyes Indiában honos eszmék az iszlám körébe, például a népszerű elbeszélő irodalom útján.
    Ismeretes, hogy az Ezeregyéjszaka című gyűjtemény gyökerei Indiáig nyúlnak. Elbeszéléseinek még muzulmán ízű átdolgozásai is itt-ott megőrizték az eredeti ind eszmekör jellegzetességeit, és az iszlám közönség szélesebb rétegeibe átszivárogva a néphitben is gyökeret vertek.
    Ez a jelenség a vallástörténetben lépten nyomon elénk tárul. Nincs vallás, amelynek népi változataiban ez a jelenség ne lenne megfigyelhető. Érdemes volna megvizsgálni, hogy az Ezeregyéjszaka révén az iszlám gondolkodásba esetleg átszivárgó eszmék miképpen kapcsolódtak össze az iszlám felfogással.
    Mondok egy példát. Ha a fatalizmusról beszélünk, szinte önkéntelenül az iszlámra, vagy mint régebben mondani szokták a törökökre gondolunk, mint a fatalizmus legkövetkezetesebb képviselőire. És ez nem véletlen. Könyveik tele vannak a fatalizmus világnézetét hirdető tanokkal, és az e vallást hirdetők mindennapi viselkedése is a "kiszmet" tanait tükrözi.

    eBook a Digi-Book kiadásában

  • Cikkszám
    9789633644836
Webáruház készítés