Új jelszó kérése
Új jelszó kérése
Összehasonlítás
E-könyv és e-book
Toplista

Fizetési megoldás
Házhozszállítás

Termék részletek


Gárdonyi Géza: A kürt_EPUB

Gárdonyi Géza: A kürt_EPUB
340 Ft340
  • Részlet az eKönyvből:

    Üllei szinte táncolva ment haza, s elvigyorodva tekintgetett fel a toronyra.
    Ha Átilla történetesen látta is őt nappalonkint, már nem mekegett le reá, s Üllei se nyerített fel vissza. Csak éppen, hogy Átilla sohse ment le, mikor harangoztak, Üllei meg mégkijebb állt az ajtónál.
    Az eljegyzésről persze nem szólt Üllei senkinek.
    Zsuzsi se beszélt róla.
    Megegyeztek abban, hogy nem halogatják sokáig az esküvőt, csak hát mégis az anyai házból vigye el a harangozó.
    Könnyezve mondta ezt Zsuzsi:
    - Az anyai házból.
    Különben is nedvedzett még mindig a szeme.
    Ülleinek tehát el kell mennie Palcsónéhoz: elmondania a sorukat, éshogy Zsuzsi kegyelmet kér.
    No nehéz ügy.
    Dehát Üllei vállalja.
    Grácban járt ember mindenre vállalkozhatik. Különben is olyan ő az örökös redengótjában, mint valami gróf, valami gyűrött gróf.
    Hát neki is vág Üllei egy délután s azon kezdi, hogy kezet csókol Palcsónénak.
    - Jaj lelkem, nagyságos úr! - hüledezett Palcsóné.
    - Dehogy nagyságos úr, Palcsó néni, csak Pista vagyok én, Üllei Pista. Kedves leánya, Zsuzsika is csak Pistának szólít. És csak szabómester vagyok. Igaz, hogy első szabó a városban. A polgármester úr is most rendelt nálam egy öltözet szalonruhát.
    - A lányom? Hát hol a lányom?
    - Nálunk Palcsó néni, jó helyen, a nénémnél. Csehnénél.
    - No, hálistennek, csakhogy megvan. Rossz bicska nem vesz el. Az Ipacs-gyerek is járt nálam: odajött a piacra. Még megörültem, hogy mondok: a beleegyezésemet kéri. Isten neki, - gondótam, - hát ha mán megvót a szántás, legyen meg a boronálás is, ha mán nem élhetnek egymás nélkül. Akkor értem a szavábul, hogy elhagyta lányom.
    - De el ám!
    - Az Ipacs-gyerek azon könyörgött, hogy ne haragudjak reá, se a lányom ne haragudjon. Mondok, azóta se láttam színit Zsuzsinak, mióta megvált a kapufélfátúl. Nem hitte. Könyörgött, hogy ne tagadjam, hogy nálam van Zsuzsi. No mondok, hát ha nem hiszed, itt a házam kulcsa: nézd meg tulajdon magad szemével. Aztán még kétszer ott lábatlankodott a piacon.
    Üllei a szemét meregette:
    - Ne szóljon róla Zsuzsinak, kedves Palcsó néni ne szóljon róla. Nem érdemli meg az a semmiházi! Durván bánt Zsuzsival!
    - Az én lányommal? Hogy a putnoki csuda verje meg a cudarját. Iszen csak kerüljön mégegyszer a szemem elé!
    Zsuzsi még aznap visszaköltözött az anyjához, és attól fogva már Üllei odakutyagolt el minden estefelé.
    Vasárnaponkint ott is ebédelt.
    És az ebédek után persze az új életről beszélgettek, amely a házasságuk órájától kezdődik.
    - Legelőször is egy jó erős cselédet fogadsz, - mondta Üllei. - Nem engedem, hogy moss, sikálj, fát hordj be a tűzre. Te csak parancsolj kedves. Még a műhelyem is nagyobb virágzásnak indul, ha te fogadod a megrendelőket.
    - Elég egy kis cseléd is.
    - Ha új megrendelő jön, te is ott leszel, mikor a mintakönyvet eléje teszem. Más az, ha szép asszony bizonyoz, hogy ez vagy az a szín milyen tetszetős, fogása milyen kellemes, színét nem veszti, könyökön nem fényesedik, stb. Szép asszonynak mit el nem hisz a férfi! A szobát milyenre festessem? Holnap beszélek a szobafestővel. Idehozatom a mintákat. Jó?
    - Hamvaskékre, és rózsákat belé. Én meg nézd mire gondoltam: hogy azt a sok szentet, ami a műhelyben van, mind kifestem.
    - Pompás gondolat. Dehát értesz te ahhoz?
    - Hogyne. Tanultam én színezést is a polgáriban. A negyedikben már virágképeket festettünk. Azokat a szent képeket mind kifestem és a rámájukat megaranyozom folyékony aranynyal. Gyönyörű lesz!
    - Mint te.
    - Beakasztjuk aztán valamennyit az első szobába. És sok virág az ablakban, sok virág! Télen is.
    - Magad a legszebb!
    - A konyhaajtó előtt jobbról-balról két nagy leánder. Arra öntöm mindig a kávészacc levét, meg a hús-vizet. Száz virág lesz rajtok jövő ilyenkorra! Szeretném, ha vennénk varrógépet is.
    - Varrógépet? Hát az én pompás Singerem? Sülyeszthető...
    - No nézd, hát azt nem láttam.
    - Persze, mert csak a szenteket nézted. Emlékszel-e, hogy szerettél volna belőlök? Most már a tied valamennyi. Az égnek minden szentje a tiéd. Az enyém meg a legszebb angyala az égnek! Czipp-czupp!
    Így ábrándozgattak az esküvő előtt, noha Zsuzsi még nem volt annyira vidám, mint a menyasszonyok szoktak lenni. Az ábrándjai legszebb ötleteit is olyan komoly arccal mondta el, mintha valami szomorú ügyről szólana.
    Sajolja még Átillát, - gondolta Üllei.
    S azért is játszotta eléje a házaséletüknek azokat a képeit, amelyek azt éreztették Zsuzsival, hogy jobb lesz a sorsa, szebb lesz az élete őmellette.
    - Nem úgy mint a toronyban.
    - Ne emlegesd nekem többé azt a tornyot! - fakadt ki egyszer Zsuzsi, - se azt az embert! Nem is ember! Aki nőt üt meg, nem ember!

    eBook a Digi-Book kiadásában

  • Cikkszám
    9789633640159
Webáruház készítés