Új jelszó kérése
Új jelszó kérése
Összehasonlítás
Toplista

Fizetési megoldás
Házhozszállítás

Termék részletek


Edmond Rostand: Cyrano de Bergerac_EPUB

Edmond Rostand: Cyrano de Bergerac_EPUB
340 Ft340

Edmond Rostand verses drámájának hőse, a nemes lelkű, gyöngéd szerelmes, aki hatalmas orra miatt azonban szerelme viszonzására sohasem számíthat, aki magát kicsúfolja, 'ha kell', ám célzást sem tűr az arcát elcsúfító hatalmas orr-ra, mert 'becsülete' védelmében bárkit leszúr, kardélre tűz - a darabot sohasem olvasottak- látottak körében is - közismert, közmondásos figura. Alakját a másodlagos, alászállott romantika sablonjai szerint építette fel a szerző: így vált társává a csúf külsejű, szörnyeteg kinézésű, ám érzékeny lelkű, jóságos hősök hosszú sorának, de egyúttal Dumas-regények zseniális kardforgatóinak is (ezek egyike - igaz, csak egy pillanatra - meg is jelenik a darabban, Cyrano pengetechnikáját csodálva). Rostand nagysága abban áll, hogy ezt a végül is egyszerű ellentétpárt nem is igyekezett lélektanilag elmélyíteni, indokolni, egyszerűen előadta, ragyogó, megható, szárnyaló, szellemes, a legelfogultabb, legkritikusabb olvasót is előbb-utóbb elbűvölő, hatása alá vonó versekben. A darab eseményanyaga felettébb szegényes: Cyrano beleszeret Roxánba, a csodálatosan szép leányba, ám a hölgy - természetesen - a szép, de értéktelen Christiant szereti. Cyrano de Bergerac Christian nevében udvarol csodálatos líraiságú versekben Roxánnak, az ő kedvéért védi az ifjút a háborúban, ám végül arra, hogy Roxán is őt szereti (vagyis a versekben megnyilvánuló lelket, amelyet persze Christiannak tulajdonított) csak a hős halála előtti pillanatokban derül fény. Mindez, maga a cselekmény nem is igen érdekes. Annál inkább a remekül kidolgozott és megverselt nagyjelenetek: Cyrano híres vívásai, főúri gesztusa, trubadúri udvarlása (a háttérből), hóbortos és lenyűgöző lovagiasságának számos megnyilvánulása. A darab ezúttal is Ábrányi Emil remek, Illés Endre szerint az eredetit is felülmúló verselésű fordításában jelent meg (Legeza Ilona)

És kiadónk is - magától értetődően - ezt a felülmúlhatatlan fordítást közli, melyen gimnazista-generációk tucatjai nevelkedtek.
e-Könyv a Digi-Book Kiadó gondozásában

  • Részlet az eKönyvből:

    CYRANO
    (nyugodtan kilép a sátrából, toll a füle mögött, könyv a kezében)
    Mi az?
    (Csönd. Az első kadéthoz)
    Hová? Gyatrán jársz, annyi szent!

    ELSŐ KADÉT
    Valami, pajtás, a lábamba ment!

    CYRANO
    Ugyan mi?

    ELSŐ KADÉT
    Hát - a gyomrom!

    CYRANO
    Ej, szót se érdemel,
    Így jártam én is!

    ELSŐ KADÉT
    És nem ver le?

    CYRANO
    Fölemel!

    MÁSODIK KADÉT
    Kiszáradt kút a torkom!

    CYRANO
    Jó! Több vér megy bele!

    MÁSODIK KADÉT
    Szörnyen korog a gyomrom!

    CYRANO
    Majd dobolunk vele!

    HARMADIK KADÉT
    Zúg a fülem rettentőn, mint a golyó szele!

    CYRANO
    Üres a gyomrod s mégis füleddel van tele?

    HARMADIK KADÉT
    Adj ennem! Egy kis bélest!

    CYRANO
    (leveszi a kadét fejéről a sisakot és a kezébe nyomja)
    Csak bélést, soha mást!

    NEGYEDIK KADÉT
    Ah, mit lehetne falnom?!

    CYRANO
    (a kezében tartott könyvet odahajítja neki)
    Ne, fald az "Ilias"-t!

    MÁSODIK KADÉT
    A bíboros Párisban most zabál!

    CYRANO
    Tán jönne hozzád egy-két teli tál?

    MÁSODIK KADÉT
    Miért ne? És bor! Nem pocsolya-víz!

    CYRANO
    Hé, Richelieu, burgundit, if you please!

    MÁSODIK KADÉT
    Egy kapucinus hozza el nekem!

    CYRANO
    Hogy szent italtól rúgj be, gyermekem?

    HARMADIK KADÉT
    Éhemben falnék szőrös majmokat!

    CYRANO
    Vigyázz, fiam, hogy föl ne fald magad!

    ELSŐ KADÉT
    (vállat von)
    Szó, ötlet mindig!

    CYRANO
    Mindig!... S azt kivánom:
    Úgy haljak én szép nyári éjszakán,
    Hogy egy finom szó reszkessen a számon!
    Méltó ellenség hadd sújtson le rám
    Nemes fegyverrel s ott heverjek én
    A szent dicsőség pázsit-szőnyegen!
    A köszörült kard menjen a szivembe,
    S a köszörült szó ajkamról a mennybe!

    KADÉTOK
    Adj ennünk!

    CYRANO
    (karjait keresztbe fonja)
    Enni? Más nem érdekel?
    - Sípos - vén pásztor, jó Bertrandou, jer!
    Kettős bőrtokból vedd ki sípodat
    S etesd zenével e falánk hadat.
    Fújj régi dalt, mely úgy rezeg tova,
    Mint kicsi húgunk lágy, édes szava,
    És úgy lebeg, mint a szülői ház
    Kanyargó füstje!... Megható, csodás,
    Mint hogyha múltunk bájos hangja lenne,
    És tájszólásunk visszhangozna benne!
    (a vénember leül és igazítja a furulyáját)
    Míg ujjaidnak fürge tánca jár
    A hangszeren, mint szökdelő madár:
    Emlékezzék meg ében-furulyád,
    Hogy egykor nád volt, csak egyszerű nád.
    Zokogjon ott a mult idők zenéje,
    Szabad lelkének ifjúsága, kéje!
    (Az öreg languedoc-nótákat kezd játszani)
    Halljátok ezt? Nem mint tárogató
    Zendűl felétek, harcra nógató
    Ez már az erdők kedves furulyája,
    Jó kecskepásztor hangos, méla fája...
    Ez már a völgy, a róna, a vadon,
    Vörös sapkás gulyás-nép, szabadon
    Kóborló, míg a Dordogne habja zúg
    Halljátok? Ó, a Gascogne ez, fiúk!
    eBook a Digi-Book kiadásában

  • Cikkszám
    9789633641873
Webáruház készítés