Új jelszó kérése
Új jelszó kérése
Összehasonlítás
Toplista

Fizetési megoldás
Házhozszállítás

Termék részletek


Cseke Gábor: Fehér titok_EPUB

Cseke Gábor: Fehér titok_EPUB
840 Ft840

Ki tudna jobban, hihetőbben, méltóbban írásban emléket állítani Erőss Zsoltnak, mint egy író, aki földije volt. Cseke Gábor könyve azonban nem csak Erőss Zolstról szól. Nem bizony. Ez a könyv hegymászókról, emberekről, mindannyiunkról szól. Kitartásról, emberi tartásról, nagyságról.

Nem vagyunk, mi emberek, egyformák. Vannak köztünk törpék és óriások, nagyságok és semmiségek. Ám az emberi akarat és kitartás örök és hatalmas. Úgy magasodik fölénk Erőss Zsolt akarata és példája, ahogy a Himalája csúcsa. És hogy miről szól a Fehér titok? Fejtse meg az olvasó maga! Olvassák szeretettel a Retyezáttól a Kancsendzöngáig ívelő történeteket, melyeknek szomorú aktualitását adja Erőss Zsolt elvesztése. (a Kiadó)
e-Könyv a Digi-Book Kiadó gondozásában

  • Részlet az e-Könyvből:

    Erőss Zsolt sejtelmesen elmosolyodott, mint a sakkozó, akit jó lépéssel ajándékoznak meg, ami kezébe adja a játszma kulcsát, de nem sieti el mohón, gyermek módjára, hanem méltóságteljesen kivár.
    És itt jött az a néhány mondata, ami úgy érzem, megérdemel némi továbbgondolást.
    Elmondta ugyanis, hogy személy szerint semmit nem szeret a hegyen hagyni, még akkor sem, ha ezt mások nagy előszeretettel megteszik. Először is, a magashegyek amúgy is tele vannak mindenféle expedíciós szeméttel, a természet egyensúlyát megbontó hulladékkal, a jóérzésű hegymászók, a hatóságok azt sem tudják, hogyan távolítsák el legalább egy részüket, az ezt célzó tisztogató expedíciók egymást érik és mindig csak részleges eredményekkel járnak. De meg azért sem hagy semmit a csúcsokon, mert akár egy zászló kitűzése is egyszerűen értelmetlen: a fent dúló nagyerejű, sokszor 200 km/óra sebességet is elérő szelek nem csupán a könnyű zászlóselymet sodorják el, rudastól együtt, de lehetetlenné teszik bármiféle tartós anyagból készült jel (emlékmű, obeliszk, fityfene) felállítását, amivel próbálkoztak ugyan itt-ott, ám sikertelenül. A fagy, a szél, a szélsőséges hóviszonyok „becsületesen” végezték a dolgukat, s az illető csúcsokon kő kövön nem maradt...
    A csúcsokon – foglalta össze Erőss Zsolt a válasz lényegét, mintha elegánsan meglépte volna, mintegy mellesleg, a kikerülhetetlen mattot -, csak az ember van, ha felér és köröskörül a mélységben a világ kicsinyített panorámaképe. A hegymászó egyet tehet: fényképen, filmen örökíti meg tettét, s a pár pillanatra kibontott zászlókat, felcipelt trófeákat, egyedül a felvétel bizonyíthatja, hogy valóban járt a csúcson. Így van ez akkor is, ha egyedül teljesít, de akkor is, ha többedmagával ér csúcsra, mert az egymásnak való tanúskodás ugyanannyit ér, mintha egyetlen ember állítaná: sikeres volt az ostrom. A hegymászó társadalom mindenki becsületére bízza az igazmondást, s hogy, hogy nem, mostanig nagyjából minden turpisság lelepleződött.
    Persze, zárta le Zsolt a kényes témát, a hegymászónak olykor peche is lehet, ha történetesen ködös, felhős időben ér a csúcsra, mert az ilyenkor készített felvételek nem igazán relevánsak a környezetre, akárhol megrendezhetők... (Szerencsére, teszem én hozzá, a természet rendszerint gondoskodik arról, hogy a csúcsostromlók lehetőleg jó látási viszonyok között érhessenek célba. Pontosabban, a hegymászók azok, akik lehetőleg számukra kedvezően megválogatják a végső nekifutás időpontját.)
    A csúcsokon tehát nincsen semmi, nyugodhattunk meg hazamenőben, ott csak kifújja magát az ember, elbámul egy félórácskát a négy égtáj felé, megállapítja, hogy mily kozmikusan parányi teremtmény is ő, majd óvatosan visszafordul, hogy lehetőleg épségben visszaérjen emberibb léptékhez szabott mindennapi világába.

    2009: Magyar expedíció a Szellem Hegyén
    Harmadszor hallgatom végig Erőss Zsoltot, amint túrabeszámolót tart. Mindig másról beszél és mégis mindig ugyanúgy: ihletetten, átéléssel, szenvedéllyel.
    S miért is ne: rutinosan - hiszen számára ez is munka. Főfoglalkozás. 2002-től ugyanis írd és mondd: a hegymászásból él. Tavasszal-kora nyáron mászik egy nagyot, ősz végén-tél elején pedig nekiindul és a túrán készített filmfelvételek és fotók alapján vetített előadásokkal elégíti ki mind népesebb rajongói táborának kíváncsiságát. Az előadásokat megrendelésre "házhoz" szállítja.
    Erdélyben az Erdélyi Kárpát Egyesület a hagyományos vendéglátó. Az idén november 13-26 között Nagybánya, Szatmárnémeti, Temesvár, Nagyvárad, Kolozsvár, Torda, Marosvásárhely, Gyergyószentmiklós, Székelyudvarhely, Csíkszereda, Sepsiszentgyörgy, Brassó közönsége részesülhetett a Föld nyolcadik legmagasabb hegycsúcsa, a 8156 méter magas Manaslu - a Szellem Hegye - megmászásáról szóló előadás izgalmaiban. Egymás hegyén-hátán szorongva hallgatjuk a beszámolót, nézzük a filmet...

    Négyen indultak...

    Április 14-én négyen indultak útnak Katmandu felé: Kollár Lajos, az expedíció vezetője (nem mászik nagy csúcsokat, de tapasztaltan irányítja a munkát), Erőss Zsolt, továbbá a Himalájában újonc Barna Dániel és dr. Szabó Levente. Ez utóbbi az expedíció orvosának feladatkörét is ellátta. (A miskolci orvos műtötte meg Erőss Zsoltnak a 2008 tavaszán, a Makalu megmászása során elfagyott lábujjait.)
    Vidámak, optimisták. A nepáli utazási irodánál még egyszer egyeztettek minden részletet, majd a kirendelt szakácsokkal is tárgyaltak, beavatva őket a kenyérkészítés rejtelmeibe. Katmanduban egyre nagyobb a forgalom, itt szerezték be az utolsó holmikat, a szükséges elektromos kütyüket. Autóbuszuk lefele indult, a Himalája déli lejtői felé, egy trópusi falucskába, ahol már várták őket a teherhordóik. Mintegy 40-et foglalkoztattak. Innen kb. száz kilométert gyalogoltak, hogy elérjék a hegy lábát. Tapasztalhatták, hogy egyre jobban kiépülnek a nepáli utak.
    A gurkák lakta völgyben és kitett hegyoldalban haladó karaván ötszáz méter magasságról indult s a folyamatosan emelkedő lejtőn az utolsó falu 3500 méteren fekszik. Szakadékokon és folyókon átívelő, hatalmas függőhidakon keltek át, egy-egy vízesésénél hűsölve megpihentek, naponta 5-6 órás menetelést tartottak, ahol éjszakára megtelepedtek, ott a szakácsok vacsorát-reggelit főztek, nap közben pedig a mindennapi ebédcsomagból táplálkoztak. Két-három óránként átvonultak egy-egy hegyifalun. E helységek épületei ősi képet mutatnak, kőből épülnek, viszont kötőanyag sosem volt közöttük, a benti tűzhely füstje konzerválja a tetőt, mert kéményt se építenek, de a víz például be van vezetve. A mindenütt kedves lakossággal kézzel-lábbal értekezve is sikeresen kommunikáltak.

    Búcsú a trópustól

    Egy idő után mind gyakrabban tűntek fel útjukban a gránitból gyönyörűen faragott ún. imakövek - mindegyik egy-egy imát jelent -, s a lenti törzsek hindu vallását felváltja a buddhizmus. Mind szebb a kilátás a hegyvidékre, a fenyőfák is felbukkannak ebben a magasságban, szűk, nyaktörő ösvényeken haladnak, a távolban föléjük magasodó hegycsoportok alkotják Nepál és Tibet határát.
    Reggelente, valahányszor tovább indulnak, a teherhordók szabályosan megkínlódnak azért, hogy magukra vegyék a homlokpánttal egész nap (ez legtöbbször 7-8 órai munkát jelent) magukkal cipelt terhet. Még feltűnnek a rododendron erdők, de már búcsút mondanak a trópusnak is. Magashegyi napsütötte vidékeken járnak... A teherhordók jó része nő és lány, volt köztük egy tizenéves is. A teraszosan művelt földek melletti falvak roppant festőiek, fölöttük gleccser borította hatalmas hegycsúcsok. Egyre díszesebb, a buddhista vallásról árulkodó kapukon haladnak át. Sztupák, imazászlók jelennek meg mindenütt, s elmaradhatatlanok a mezítlábas gyerekek is, akik még az esti tábortüzet is végigülik...
    Az expedíció tagjai sokszor megsajnálják a nagy terheket cipelő teherhordó lányokat, akik gyerekkoruktól hozzászoktak a folyamatos terheléshez. Barna Dániel próbából az egyik lánynak átadta a maga 10 kilós csomagját, ő pedig fél órán át homlokpánttal szorgalmasan cipelte a 30 kilós terhet, majd pár napon át nem tudta mozgatni a nyakát.
    Már jól látni a felmagasodó Manaslut, még egy-két falu van előttük, hatalmas jégfolyás adja a hátteret az utolsó falu kolostor együtteséhez. Gyerekek nyüzsögnek lépten-nyomon körülöttük, életükben a játék vegyül a munkával, legtöbbször fát hordanak háti kosaraikban. Alig valamivel háromezer méter fölött már igen zord ez a völgy, még nyáron is, télen meg éppen hogy hó alatt vannak. A kicsik általában nem tudnak angolul, de nyelvtudás nélkül is megértik egymást, Zsolték rendszerint megmutatják nekik a róluk készült felvételeket, ezeket imádják... A helybeliek életformája roppant kemény, de nem ez látszik az arcukon: derűsek, nyitottak, életvidámak, elégedettek a sorsukkal, amit itt élnek, és ez nem tudatlanság náluk, hanem olyan közösségi lét uralkodik náluk, amit még nem fertőzött meg igazán a fogyasztói társadalom.
    Az utolsó faluban egy napos pihenőt tartottak, az egyik teraszon kislányok előadást rögtönöztek a tiszteletükre. Ellátogattak a kolostorhoz is, ahová bárki beléphet, fényképezhet, filmezhet, persze viselkedni azért tudni kell, a feltűnést is kerülni kell, a vakuvillogást illik visszafogni, némi kulturáltságot mindenképp kell mutatni. Fárasztó volt az út, amit a trópusoktól megtettek a gleccserek határáig, s mielőtt pihenni térnének táborukba, útba ejtik a falu strandját is, ahol egy fiúcsapat hancúrozott éppen a sekély vízben, majd mikor megjelent két kamaszlány is, rögtön kitört közöttük a színlelt háborúság...
    Erőss Zsolt az interneten keresztül ismerkedett elsőszülött gyermekével, aki indulásakor született, amikor a papa már Nepálban volt, így ő lett az expedíció időmérője is egyben. Az eddigi teherhordók visszafordulnak a lenti falvakba, innen tovább az utolsó falu lakosai vitték föl terheiket, mintegy öt órányi kapaszkodás után, az ezer méternyi szintkülönbségen fekvő alaptáborba. Eddig a teherhordók csapatában 3-4 lány volt, most meg szinte mindegyik az, kb. 80 százaléka nőnemű. "Hogy a sok férfi e vidéken mivel foglalkozik, valójában nem tudni, mert amerre mi letáboroztunk, élénk kockajátékot folytattak hosszú időn át" - magyarázta Erőss Zsolt.
    e-Könyv a Digi-Book Kiadó gondozásában

  • Cikkszám
    978963364794C
Webáruház készítés