Új jelszó kérése
Új jelszó kérése
Termék részletek


Bajza József: Összes költeménye_EPUB

Bajza József: Összes költeménye_EPUB
340 Ft340
  • Részlet az eKönyvből:

    A SZÁMÜZÖTT.
    Feléd, feléd,
    Szelíden intő messzeség,
    Reszketve nyúlnak karjaim,
    Reszketve hullnak könnyeim,
    Egy pillanat reád.
    Egy szent emlékezés
    Elűsionnak hajnalából
    Röpít lelkembe fényt.
    Ha rózsacsillám
    Dereng fölötted,
    S az égi kegy
    Szivárványod szinében
    Mosolyg szelíden;
    Vagy dörgve harsan
    Az égi bosszú
    Felhőd között,
    S villám rohan
    Kőszálidon:
    Reszketve nyúlnak karjaim,
    Reszketve hullnak könnyeim,
    Mindig feléd csak,
    Te messze szép világ!
    Kivűled semmi föld
    Hazát nem adhat.
    Virúlva nyíl fel
    Egy bájos éden
    Előttem itt;
    A kénykehelyt
    Szelíd istenkezek
    Nyújtják egekből:
    De a nektári édbe
    E szív gyászfellegének
    Keserve csöppen.
    S imádva, esdekelve
    Rogynak le lábaim
    Előtte a
    Titoklepelnek,
    Könyörre bírni
    A végzetet,
    Mely messzeszórt
    Tetőled
    Dicső, dicső hon!
    Tekintetem
    Bármerre száll
    E föld mezőin,
    Elébe gyászköd
    Emelkedik,
    S a boldoglét sugári
    Csak a sejtés homályiból
    Csillámlanak,
    Mint őszi alkony
    Szürkűletében
    Egy hamvadó fény:
    De ott tebenned,
    Arany vidék,
    Az idvezűlet
    Forrása csörgedez.
    Reszketve nyúlnak karjaim,
    Reszketve hullnak könnyeim,
    Mindig feléd csak,
    Te szép tündér világ!
    Mi édes képek intenek
    Belőled!
    Mi égi kény
    Mosolygja rám egét!
    Vagy hajnalálom
    Tündérei
    Lengnek körűl?
    Barnúltan omlik
    Az éj homálya,
    De intnek ők
    Az édes képek,
    S mindig felém csak
    Távol mosolyogva.
    Ti vagytok, oh ti vagytok
    Szeretteim!
    Meglel tekintetem
    A messzeség homályiban:
    Te ömledezsz felém,
    Te hű baráti szív!
    Felhőtlen homlokod,
    Oh arc!
    Mint a korányi csillag
    Hajnal ködéből
    Ragyog nekem.
    S te, oh szerelmeim
    Láng-ideálja,
    Feltűnsz lelkemnek;
    S tekintetedre
    Előmbe olvad a menny,
    S öröklét kéjei
    Folynak körűl.
    Ölelve téged, egy világ,
    Mely senkié sem mint enyém,
    Simúl szelíden
    Karom közé.
    S te szív, enyém vagy,
    S te lélek, egy velem.
    Oh pár! te a dicső
    Teremtmény glóriája,
    Kivűled nem virúl nekem kéj
    Az istenek honában.
    Nincs kéz, mely elszakasszon
    Tőled, te oh hon.
    E lélek idvezűlten
    A boldoglét egébül is
    Feléd lobog,
    S nem lesz oly rózsalánc
    A nagy teremtmény
    Gyönyörvarázsi közt,
    Mely fogva tartsa,
    Hogy a szeráf öléből
    Bár sírhalmok sötétein át
    Hozzád ne szálljon,
    Dicső, dicső hon!

    eBook a Digi-Book kiadásában

  • Cikkszám
    9789633641026
Webáruház készítés