Részlet az eKönyvből:

Tenson felhívta a városi palotát s a portással beszélt.
– Halló, itt a titkárság. A sofőr ott van?
– Itt, kérem.
– Mondja meg neki, hogy oda fognak küldeni a Képviselettől egy új Buickot, azt próbálja ki. A képviselet szeretné, ha a Vezér megismerné az új rugózást.
Letették a kagylót, s a portás, megkeresvén a sofőrt, közölte vele az utasítást.
Tenson úgy képzelte, hogy minden csalást apró láncszemekből kell összeállítani úgy, hogy egyik láncszem eltakarja a másikat. Tenson MacPhab fenyegetéseinek egyik következménye az volt, hogy gyanakodva fogadtak minden ismeretlen arcot és nevet. E ténynek voltak hátrányai, de voltak előnyei is. Tenson számára nehéz feladat volt önmagáról elterelni a gyanút, viszont könnyű volt másra ráterelni azt...
Tenson MacPhab lefizette az egy fontot, amelynek fejében déli egy órától háromig rendelkezésére állt a Buick. Kicsit drága volt, de Tenson súlyt helyezett rá, hogy előkelő és új kocsi legyen. Az ő külseje is előkelő és új volt. Keskeny, hegyes pofaszakáll meredezett róla.

Tizenkét perc alatt Kensingtonban volt, és megállt Terbanks városi palotája előtt. Kettőt dudált, és néhány perc múlva megjelent egy sofőr.
– Maga Mr. Terbanks sofőrje? - kérdezte Tenson óvatosan.
– Igenis, kérem - felelt az ember - a titkárságtól telefonoztak, hogy próbáljam ki a kocsit és ezen hozzam haza az elnök urat.
– All right - felelt Tenson - most vezesse maga és próbálja ki, hegymenetben is. Visszafelé én akarom vezetni, hogy bemutassam az elnök úrnak.
A sofőr nagy szakértelemmel vezette a kocsit, hol gyorsan, hol lassan. Mindenféle szempontból kipróbálta. Végül a Terbanks-irodák tizenegy emeletes épülete előtt leállította a kocsit, kiszállt és elfogadta a Tenson által felajánlott cigarettát. Maga Tenson MacPhab a kocsiban maradt, és úgy látszott, hogy a volánra hajolva alszik.
Öt perccel kettő előtt három úr jött le a lépcsőn. Lent megálltak és várakozással néztek felfelé. Azután egy negyedik úr jött le, akiről messziről ordított, hogy magándetektív. Megélénkült a lépcső: inasok, altisztek és két portás valósággal sorfalat álltak, Terbanks sofőrjével egyetemben és a sorfal között lefelé az Elnök: Astor Terbanks.
A detektív vasvillaszemekkel közeledett az autóban ülő Tensonhoz. Tenson lenyomta a kuplungot, és elindította a motort. A dolog nem úgy nézett ki, mintha sikerülhetne. A detektív gyanakodva vizsgálta Tenson profilját, és a többiek az autó felé közeledtek, amikor egy egyenruhás boy tört utat magának a sorfalban, és levelet nyújtott át Terbanksnak. Az elnök feltörte a levelet, átfutotta és felhördült:
– Fogják el a boyt? Ez az! A levélben bejelenti, hogy pofon...
Nem mondhatta tovább, mert tízen ugrottak a boy felé, aki megijedt és zavarában futni kezdett. A többiek utána, élükön a detektívvel. Terbanks intett a portásnak, hogy minden rendben van, és gyors léptekkel az autóhoz ment.
– Mi az? - kérdezte - új kocsi van?!
Tenson hátrafordult. - Igen! - mondta harsány hangon, hogy a portás is hallja - és itt az első pofon!
Ebben a pillanatban elcsattant Terbanks arcán a pofon. MacPhab elengedte a pedált, és az autó nekilódult. Pillanat múlva eltűnt a kanyarban.

eBook a Digi-Book kiadásában