Új jelszó kérése
Új jelszó kérése
Összehasonlítás
Toplista

Fizetési megoldás
Házhozszállítás

Termék részletek


Ady Endre: Válogatott versek_EPUB

Ady Endre: Válogatott versek_EPUB
340 Ft340

Ady Endre a magyar irodalom legnagyobb formátumú, leginspiratívabb költő-géniusza. Lírájának verstani jelentősége is meghatározó jellegű irodalmunkban. A népi-nemzeti versidom korábbi egyhangúságát, feszességét feloldotta, hajlékonnyá tette. Szóalkotásai, szófűzései, újfajta ritmusa termékenyítőleg hatottak, s utat nyitottak a szabadvers felé. Az első világháborús éveknek nemcsak magyar, hanem világviszonylatban is kevés olyan megörökítője van, mint Ady Endre. Kemény István szerint "Akkora költő van még vagy nyolc a magyar irodalomban, mint Ady, de ilyenfajta csodaember csak még egy, Petőfi". Mindkettejük rövid alkotói pályája egy leveretés történelmi élményével fejeződött be (Szörnyű idő..., illetve Üdvözlet a győzőnek), ilyenformán kettejük élete és sorsa nem csak irodalomtörténet, de történelem is. És mert életük történelem, valódi poéták voltak, akik tették, amit a drámai korokban a poétáknak tenniük kell. Ennek megfelelően és szó szerint nagyon intenzíven élték korukat és életüket, amiért deviánsaknak minősültek a kor álszentjei szemében. Ezt a nagyon élő, nagyon kortipikus és egyben különc Adyt idézik a kötet versei, a programadó Góg és Magóg fia vagyok én kezdetűtől az Üdvözlet a győzőnek címűig. És akkor még nem szóltunk a hasonlóan nagy és ismert versekről: a Léda-versektől a Csinszkához szólókig, a magyarság sorskérdéseivel számot vetőktől az istenes versekig, a forradalmas sugallatúaktól a széthullott életet siratókig, a kevésbé ismert, de nem kevésbé nagy versekről, melyektől Ady lírájának verstani jelentősége felmérhetetlen, művészi hatása követhetetlenül széles és mély (Legeza Ilona).
e-Könyv a Digi-Book Kiadó gondozásában

  • Részlet az e-Könyvből:

    Új, virágos ifjúsággal
    Általvetőm virág málházza,
    Lábaim ugrós kedvüek,
    Kedves súllyal hullott reám
    Életemnek késett áldása.
    Mosolygó, nagy szememben reszket
    Sok-sok boldog látnivaló,
    Sok telő kedv és áhitat,
    Hogy mindent-mindent újrakezdek.
    Ni, mennyi van még a világon,
    Örömre-szántak és jövők,
    Hopp, hívnak-várnak az utak:
    Be szép vagy, én új ifjuságom.
    Be hazudtam vén teltségemmel,
    Be jó az édes habzsolás,
    Be sűrü jószág a csoda,
    Be jó ember a derült ember.
    Kék hegyeken, zöldelő fákon
    Ámulat s igéret rezeg
    S újfajta, szelid mámorok
    Bizseregnek át a világon.
    Olyan édes-fáradt az este
    S mozgatók a fény-reggelek
    S oly boldog az eltévedés
    Kis boldogságokat keresve.
    Víg a sírdomb, tarkák a völgyek,
    Ihaj, be sok a tréfa-szó,
    Tájék, kötődés, nóta, nő:
    Meg nem állom, hogy ne fütyöljek.

    Tiltakozni és akarni
    Hajh, megmaradni nagy betegnek,
    Sírba-rugandó idegennek,
    De élni, de élni.
    Barbárból, úrból nyűvé válni,
    Igaziból lenni akármi,
    De élni, de élni.
    Nem bánni immár semmit-semmit
    S nótáink bár rossz kölykök zengik,
    De élni, de élni.
    Ijesztgessenek a Jövővel,
    Ijedjek meg lehajtott fővel,
    De élni, de élni.
    És gunnyasztva és meghajolva,
    Mintha tavasz sohse lett volna,
    De élni, de élni.
    De tiltakozni és akarni,
    De, jaj, még most, most meg nem halni,
    De élni, de élni.

    A magunk szerelme
    Bizonyos Margitának küldöm.
    Ereklyékért kutatgatok,
    Boldog Isten, boldog Isten,
    Ha volna még.
    S megcsókolok egy arcképet,
    Régi képet,
    Gyötört színü bánatosat,
    A magamét.
    Minden, minden hogy elmarad
    S hogy elhagyunk mindent, mindent
    Előbb-utóbb.
    Hogy kinálnók az ajkunkat,
    Jó ajkunkat
    S mást, mint magunk, nem érdemel
    A búcsu-csók.
    Óh, ezerszer is csókolom
    Az egyetlent, az egyetlent,
    Ki megmaradt,
    Aki jó volt minden helyett,
    Mások helyett,
    A derekat roncsokban is,
    Hű magamat.
    Áldott világ a zátonyon,
    Boldog Isten, boldog Isten,
    Ki engeded,
    Hogy süttessük rá magunkra,
    Vén magunkra,
    Ifjitó és istenítő
    Szerelmedet.

    Röpülj, piros sárkányom
    Futó napok, kik ifjakat növesztnek,
    Futó ifjak, napjaikat fogyasztók,
    Tudom, hogy engem, furcsán vénülőt,
    Megköveznek.
    Bolond bensőm egy ős gyermeket hordoz,
    Bátran nyúlok tüzekbe a kezemmel,
    Asszonyhoz, fegyverhez bátran nyúlok
    S mézes borhoz.
    Fölröpítem piros papír-sárkányom,
    Harminc év óta nem tudtam megunni,
    Pórázáról ezerszer elszakadt
    S mégse bánom.
    Két, nagy, vaksi szememben szűz magasság
    Babonás képe és célja nyilallik:
    Ez tart gyermeknek: a szent soha-fény
    És a vakság.
    Röpülj, piros sárkányom, mindig fennen,
    Ha elszaladsz, küldöm másad utánad
    S nem születhet gyermek, ki ereget
    Lelkesebben.

    Én erőszakos ifjúságom
    Birkózó ember sohse birkóztam
    Olyan elszántan, istentelenül
    Magammal és maradt erőmmel,
    Mint most, hogy súlyos veszedelme ül
    Nyakamon a vénségnek.
    Minden kétségem: a csak-azért-sem,
    Minden gőg-gondom: megmutatom
    S rohanok mohó szilajsággal
    Illetlenül fiatal utakon
    Vissza az ifjuságba.
    Áldott kifacsarása a szívnek,
    Luciferi megszegülés: mohón,
    Akarón, ifjakat alázva,
    Frisst-dobogva az Élet-dobogón:
    Élet, állok elébed.
    Kis elkopók és beletörődők,
    Szánjatok engem s irigyeljetek:
    Így nem élhetnek hitvallásban
    Csak Jézushoz meghívott gyermekek,
    Akik nem félnek élni.
    Így lép egy Úr sírjának feléje,
    Ki szégyenli ranggal a kimulást
    S nem sikolhat ki a szivéből
    Élete, lelke és az Ifjúság
    S ifjan megy a Halálnak.
    e-Könyv a Digi-Book Kiadó gondozásában

  • Cikkszám
    9789633642610
Webáruház készítés