Új jelszó kérése
Új jelszó kérése
Termék részletek


Szigligeti Ede: Fenn az ernyő, nincsen kas_MOBI

Szigligeti Ede: Fenn az ernyő, nincsen kas_MOBI
390 Ft390
  • Részlet az e-Könyvből:

    BORSOSNÉ
    (köt) Mind szép; de én tudom, rossz vége lesz!
    REJTEI
    (tükör előtt haját rendezi) Ön fél, aggódik, mert nem ért ehhez.
    BORSOSNÉ.
    Szegény atyádról ami rád maradt,
    Nyakára hágtál három hó alatt.
    REJTEI.
    Csak kölcsönadtam azt a nővilágnak.
    BORSOSNÉ.
    Öcsém, bolond vagy, s végre is bezárnak.
    REJTEI.
    Igen, ha a váltók előbb lejárnak,
    Mint férje lennék egy gazdag leánynak.
    BORSOSNÉ.
    Mai világban a gazdag leány
    Magánál gazdagabb férjet kiván.
    REJTEI.
    S én az vagyok.
    BORSOSNÉ
    (nevetve) Te? - Egy filléred sincs.
    REJTEI.
    De annak hisznek; és ez drága kincs.
    E hit hitel; s ez pénz, ezüst, arany.
    Mai világban nem kérdik: mi van?
    Hanem: mi látszik lenni?
    BORSOSNÉ.
    Van neked
    Négy inged és száz vatermördered.
    REJTEI.
    De van hat frakkom, és van öt kabátom,
    Az arszlánok közt van elég barátom.
    Van minden héten egy új kalapom,
    S van tiszta kesztyűm mindenik napon.
    (Állásokba teszi magát.)
    Az én turnúromnak van jelleme,
    Tudom, mi a divatnak illeme.
    Tudom, mikor kell frakk, mikor kabát,
    Mikor fehér kendő, vagy fekete.
    Háromszor öltözöm napjában át.
    Ha adnak balettot vagy operát,
    Hazafiságból a színházba járok;
    Erkélyen űlök, mindent kritizálok,
    S bon ton szerint fentszóval diskurálok.
    Ilyenkor a földszint ha felpiszeg:
    Én azt lenézem, s jobban csevegek.
    A bálban az előtáncos vagyok;
    Én rendezem a tourt s a cotillont,
    És én vezérlem büszkén a colonne-t;
    S ha ott latejnerféle ácsorog,
    Lábára hágok, s még ő mondja: Pardon! -
    Különben utcán nem látnak gyalog;
    Vagy bérkocsin kell mennem, vagy sehogy.
    S ebédre járok az Europába,
    Vagy az Angol királynő-szállodába -
    BORSOSNÉ.
    Vagy a naphoz.
    REJTEI.
    S ez a legfényesebb
    És a legolcsóbb vendégfogadó.
    S inkább eszem zsemlét; de nem leszek
    Zigzug bor- és sörházban látható.
    BORSOSNÉ.
    S az ily pillangó meddig repked így?
    REJTEI.
    Míg a hitel tart; - farsang végeig.
    BORSOSNÉ.
    S akkor tehát elhord a fergeteg?
    REJTEI.
    Az ily fiúkat Hymen szánja meg;
    Szép, ífju, gazdag nőket ad nekik,
    Kik az adósságot kifizetik.
    S én akkor hálából megengedem,
    Hogy a világ is tudja, hogy nekem (kezet csókol)
    Ily drága kedves angyal nénikém van!
    Csak addig tartsa ezt, kérem, titokban.
    BORSOSNÉ.
    S én arra kérlek, hadd legyen titok
    Azontul is. Most, hogy nénéd vagyok,
    Te tartod azt szégyennek: akkor én
    Fogok pirulni, hogy a kis öcsém
    Iparlovag, s a legnagyobb bolond.
    REJTEI.
    Ah, néni, ez azon kor elve volt,
    Midőn még a szabónak címerül
    Egy bádog olló hintázott kivül.
    És a kötőfék a házhéj előtt
    Szimbolizálta a kötélverőt,
    Akkor diszítni a bolt ajtaját
    Egy kendő s egy darab posztó elég volt:
    Most a kirakványoknak fénykorát
    Éljük! Most nem belül: kivül a bolt.
    Most a cím a raktár. Nem kérdi most
    Azt senki: mennyi készpénzt rejt a láda?
    Hanem azt kérdi: mennyi papirost
    Lehet forgatni, és minő kamatra? -
    Most börzejáték az egész világ;
    Részvényeit nem a sors osztja fel,
    Hanem a számító ész szerzi el;
    S minthogy valódi érték ritkaság,
    El- és tuladni rajtuk fő dolog.
    Most minden a sors kerekén forog;
    S nem az veszt, aki ily részvényt kiad,
    Hanem az, akinek nyakán marad. (Elé áll.)
    Nézzen meg, néni, jól! - Az én atyám
    Pénzt és vagyont alig hagyott reám;
    Hanem van csinos arcom s termetem,
    Van lángeszem, s még lángolóbb szemem;
    S ha a leányra én azt rávetem,
    Ha más szerelme nem assecurálta,
    Apák, anyák, nénék ott mind hiába -
    Az fel van gyújtva! Négy nyelvet tudok,
    S én mind a négyen udvarlok neki;
    S ha ez nem használ, sírok, ájulok,
    Mig a fehér zászlót nem tűzi ki. -
    Ezek az én részvényim; név szerint
    Értékük mintegy ötezer forint.
    A pesti nőbörzén szét vannak osztva,
    Az agiójuk már fel van fokozva;
    Csak az a kérdés, melyik tartja meg -
    S az nőm leend.
    BORSOSNÉ.
    Az persze tönkremegy?
    REJTEI.
    Sőt inkább az lesz a legboldogabb nő,
    Minthogy belőlem legjobb férj leszen.
    Ahol vagyonra a két fél egyenlő,
    Ott mindig oscillál a súlyegyen.
    Mert hol egyenlő gazdag mind a két fél,
    Egyik a másiktól nem függ, nem is fél.
    Uralkodásra vágyva mindenik,
    Egymásnak a kormányt nem engedik.
    Hol mind a két félnek minden szabad,
    A szent frigy ott előbb-utóbb szakad;
    Mert ott egymással addig húznak ujjat,
    Mig mindaketten szépen hátrabuknak.
    Én, ha uralkodnom nem sikerül,
    Elnézem, hogyha nőm fölém kerül.
    Mert nőmmel kell élnem, hogy nőm után
    Élhessek. - Nem fogom szeretni őt:
    Azért leszünk a boldogság utján.
    Vak a szerelmes, vastag szemkötőt
    Visel: tehát ha nőm szeret, vak is lesz,
    S ha nem vezérlem, szánandóan elvesz;
    S ha én szeretném a boldogtalant,
    A vak vezetné a világtalant.
    Azért az oly frígy boldog sem lehet,
    Hol mind a két fél egyaránt szeret;
    Eszét egyik vagy másik tartsa meg,
    S az nem szerethet - és az én leszek.
    BORSOSNÉ.
    Akárki légyen a boldogtalan,
    Kit elbolondítsz, annyi esze van,
    Hogy csak megkérdi: hát ki és mi vagy?
    REJTEI.
    S a szenvedély?! - annak hatalma nagy!
    Amely leánynak megkérem kezét,
    Már annak Ámor béköté szemét.
    Az ily szerelmes látni sem akar;
    Hanem hogy a fejét is csakhamar
    Kössék be, az megrögzött gondolatja;
    S ha nem adják, magát el is lopatja.
    Hogy elraboljam, vagy nőül vegyem?
    Rám nézve mindegy - csak gazdag legyen.
    BORSOSNÉ.
    Tükröd nagyon rosszúl mutat, öcsém.
    REJTEI.
    A néni tükre ez, nem az enyém.
    S az ön szemével engem senki sem néz.
    BORSOSNÉ.
    Más még mogorvább szemmel néz reád.
    Öcsém, hallgass meg, ártalmadra nem lesz!
    Hogy semmid sincs, az legkisebb hibád -
    REJTEI
    (szavába vág) No, lássa, néni, nem akarva is ment.
    BORSOSNÉ.
    De hogy nem is leend semmid soha,
    Annak restséged a legfőbb oka -
    REJTEI
    (szavába vág) Néném, vigyázzon, újra megdicsérend;
    Mert hogyha mondásából jól kivettem,
    Szememre hányja: hogy úrnak születtem.
    BORSOSNÉ
    Önhitt bolond vagy; semmit sem tanultál,
    Az iskolákon csak keresztül úsztál,
    S mégis büszkén mindent akarsz te tudni.
    REJTEI
    Lángész vagyok, s annak nem kell tanulni.
    BORSOSNÉ
    Mindent gúnyolsz, lenézel, kritizálsz -
    REJTEI
    Piquant vagyok; hajh, ízlésem nemes!
    BORSOSNÉ
    És jónak éppen semmit sem találsz -
    REJTEI
    Rossz minden, mert a rossz egyetemes;
    Még az erény s bűn is viszonylagos.
    BORSOSNÉ.
    Igaz; bolondnak egy kissé okos,
    S okosnak egy kissé - nagyon bolond vagy.
    REJTEI.
    A nagy toronynak az árnyéka is nagy.
    BORSOSNÉ.
    Nem tudsz te mást, mint folyvást dicsekedni.
    REJTEI.
    Magát tudtomra nem gyalázza senki.
    BORSOSNÉ.
    Azt mondod, hogy egész Európát
    S egész Amerikát beutazád.
    REJTEI.
    És annyit mondhatok, felette olcsón.
    BORSOSNÉ.
    Pedig voltál bizony te Piripócson.
    REJTEI.
    Ahol nem voltam, arról olvasék,
    S többet tudok, mint némely utazó,
    Ki annyit tud: jól hol evék, alvék,
    Hol jár a mozdony, s hol jár gőzhajó.
    BORSOSNÉ.
    S te még irónak is mondod magad.
    REJTEI.
    Az is vagyok, csakhogy álnév alatt.
    BORSOSNÉ.
    Igen, te nagy bölcs vagy; csak az a kár,
    Hogy még a többi ember sem szamár.
    Oh, tudsz te mindent; csakhogy a rosszat jól,
    S a jót rosszúl.
    REJTEI.
    A prédikációból
    Elég volt ennyi!
    e-Könyv a Digi-Book Kiadó gondozásában

  • Cikkszám
    9789633642429
Webáruház készítés