Új jelszó kérése
Új jelszó kérése
Termék részletek


Szigligeti Ede: Csikós_MOBI

Szigligeti Ede: Csikós_MOBI
390 Ft390
  • Részlet az e-Könyvből:

    BENCE
    Higgye el, édes öregem, mindent elkövettem; de Asztolf öcsém hajthatlan makacs, s egészen belebolondult a kelmed Rózsijába.
    BÁLINT
    Szánakozzék rajtam, segítsen nagy bajomban! A téns úrfi köztünk növekedett; barátunk, pártfogónk vala mindig; szeretjük is mindnyájan, mert jó, szelíd.
    BENCE
    Igen, édes öregem; de lássa, itt az öcsémmel kellene összetűznöm, s tudja kelmed, ő itt egyedüli úr. Én - én szegény árva vagyok, s csak unokaöcsém kegye után élősködöm. Igaz ugyan: birtokihoz volna némi jogom, - de az nem sokkal több az árnyéknál; mert életbe csak öcsém halálakor léphetne... mitől isten őrizzen! - Igen, ha ő meghalna, én lennék itt az úr; örökleném minden ősi javát; - mert egyedüli rokona én vagyok.
    BÁLINT
    Így hát, ha nincs más mód - majd a nagyságos asszonyhoz járulok; ő különben is édesanyja - ő majd parancsol neki.
    BENCE
    Ám próbálja meg; ha nem használ, ártani nem fog. De én mit sem reménylek; hiszen tudja kelmed, édesanyja másodszor is férjhez menvén, szinte olyan ötödik kerék forma itt, mint úri magam. No, de ő édesanyja, ő tán boldogul fiával. Jó lesz biz az.
    BÁLINT
    Hiszen akartam is már én vele szólani; de az inasok nem bocsátanak hozzá.
    BENCE
    Hogy megmutassam, mennyire szívemre vettem a kelmed balsorsát: magam fogom kérni asszonynénémet, hogy hallgassa ki.
    BÁLINT
    Megteszi az úrfi?
    BENCE
    Még ma. Menjen, s várjon a folyosón, míg hivatom. Éppen most térnek vissza a kerti sétáról. De aztán szóljon őszintén s bátran; asszonynéném szereti az egyenes szót.
    BÁLINT
    S ha ez nem segít; tört szívvel ugyan, de elhagyom e falut, s örökre elbujdosom. (El.)
    BENCE
    (maga) Azt megelőzzük, jó öreg! Nem olyan könnyen bocsátom ki körmeim közöl a fegyvert, melyet ellenemre kell sújtanom; s legfőbb ellenem, gazdag örökségem bitorlója - unokaöcsém. Láttam egy képet, melyen a majom a macska körmeivel szedi ki parázsból a gesztenyét; e dicséretes példát nem én követendem először. Ezen öreg paraszt atya, és szíve vérzik; addig üsztökélem sebeit, míg leánya csábítóját elteszi láb alól, s akkor - öröklöm Nagyormódot. Óh, áldott ősiség, te vagy reménycsillagom! - Miért is kímélném őt? Tartozom hálával kedves rokonimnak?... Tán, mert kissé bőven költekező atyámat a sok örökbevallás által mindenéből kifosztották, s engem isten nevében neveltettek? - Nem éreztették-e velem minden falatnál?... Mi valék e háznál? Inas-livrée, udvari bohóc csörgők nélkül. E helység feléhez ősi jogom vala... elvették tőlem? - elveszem én is a tiéteket, de a kölcsönt visszaveszem és visszaadom. - Jőnek! - Tegyük fel újra az álarcot, s takarjuk sebeinket és reményinket mosolyok alá.

    MÁSODIK JELENET
    Karvasiné, Szárnyai, Torkosi, Vámos (jőnek); előbbi, inas (Mindjárt borral.)
    KARVASINÉ
    Ah, öcsém! Nem örömest nélkülöztelek.
    BENCE
    (kezet csókol) Kedves asszonynéném, a játékasztalt rendeztem.
    KARVASINÉ
    Az más. Megvallom, már neheztelni kezdék.
    SZÁRNYAI
    A torkom csupa szárazság. (Vámoshoz:) Amice, hozasson bort. (Vámos kimegy s inassal visszajő.)
    KARVASINÉ
    Ha úgy tetszik, kezdjünk hozzá. Mit is csináljunk mást e fade falusi életben? - Ah Párizs!
    (Karvasiné, Bence, Szárnyai leülnek. Vámos, Torkosi Karvasiné háta mögé állnak. Inas bort tesz a másik asztalra, Bence oszt.)
    De aztán nem szabad beszélni.
    SZÁRNYAI
    Igaz, az embert mindig konfundálják.
    KARVASINÉ
    Jegyző, mondja meg a kocsisnak: óra múlva fogjon.
    TORKOSI
    Alássan értem. (Megy.)
    SZÁRNYAI
    Adjon előbb egy pohár bort.
    TORKOSI
    Értem. (Szolgál, maga is iszik, elmegy, s mindjárt visszajő.)
    SZÁRNYAI
    Pagát ultimo anszagt!
    KARVASINÉ
    (játszanak) Ej, ej, jól kezdi. - Hol van a fiam?
    BENCE
    Az istállóban.
    KARVASINÉ
    Bence, velem kocsizol?
    BENCE
    Csókolom kezét, mint parancsolja... De Asztolf is ki akar lovagolni.
    KARVASINÉ
    Úgy menj vele, nehogy megint valami rossz helyre tévedjen.
    BENCE
    Parancsa szerint.
    SZÁRNYAI
    (pipáját veszi, Vámoshoz) Amice, videbosz - hahaha!
    VÁMOS
    Spectabilis, értem. (A másik asztalhoz siet, hol gyertya ég.)
    SZÁRNYAI
    Ha értené nagysád, mit tesz az a videbosz!? Annyi, mint: lásd ökör! Ez már aztán az elméncség, hahaha!
    BENCE
    (gúnyolva) Táblabíró úr maga a megtestesült elméncség!
    KARVASINÉ
    De hát hol kell nevetni? Nem értem a viccet.
    BENCE
    Az benne a szép.
    SZÁRNYAI
    De azért tessék kiadni.
    KARVASINÉ
    Darok.
    VÁMOS
    (Szárnyai egyik kártyájára mutat) Ezt!
    SZÁRNYAI
    (egészen visszafordul, feddőleg) Kérem, kérem. Azért sem.
    KARVASINÉ
    Jövő hóban visszatérek Bécsbe.
    SZÁRNYAI
    (sóhajtva) Ah, ha jövedelmim engednék, követném nagysádat a világ végéig... Phüh!
    KARVASINÉ
    (köhög)
    SZÁRNYAI
    Mi lelte nagysádat?
    BENCE
    Az istenért!
    KARVASINÉ
    A táblabíró úr sóhajának pipafüstje...
    SZÁRNYAI
    Ah, de a szívem jobban ég, mint a pipám.
    KARVASINÉ
    Ah, én is sóhajtok!
    SZÁRNYAI
    Úgy magyarázzam azt, mint szerelmi vallomásom retourját?
    KARVASINÉ
    Óh nem! Ha jövedelmem engedné, nem Bécsben, hanem Párizsban tölteném a telet. Ah, Párizs!
    TORKOSI
    Ah!
    KARVASINÉ
    Jegyző, maga is sóhajt?
    e-Könyv a Digi-Book Kiadó gondozásában

  • Cikkszám
    9789633642405
Webáruház készítés