Új jelszó kérése
Új jelszó kérése
Termék részletek


Sebők Zsigmond: Falusi cica Budapesten_EPUB

Sebők Zsigmond: Falusi cica Budapesten_EPUB
640 Ft640

TARTALOM

Falusi cica Budapesten
Mica és Rica
Színházban

  • Részlet az e-könyvből:

     

    A Bodri megkergette a kis cicát, melyet Miklóska cica-babának nevezett. A cica Anikónak, a kertész kis leányának az ölébe menekült.
    - Takarodol, Bodri! - kiáltotta Anikó.
    - Nem megyek! - erősködött Bodri. - Megharapom én előbb ezt a cicát!
    A cica-baba, minthogy biztosságban érezte magát az Anikó karjában, Bodri felé fordult és ezt sziszegte:
    - Én pedig megkarmollak!
    - Szeretném látni! - felelt Bodri.
    A cica-baba persze nem mert karmolni és ezt sóhajtotta:
    - Hej, ha itt lenne Miklóska, tudom, hogy megtáncoltatná Bodrit! Akkor aztán én is meg-karmolnám.
    Ki ez a Miklóska és merre van hazája?! Miklóska kedves szőke fiú, aki a nagyanyjánál nyaralt és ott ismerkedett meg a cica-babával. Csakhamar bizalmas barátságot kötöttek Miklós és a cica-baba, aminek csak az vetett véget, hogy a nyár leteltével Miklóska hazautazott Buda¬pestre.
    - Én is Miklós után megyek! - gondolta a cica-baba. - Igen, Budapestre utazom! Engem ne ugasson mindenféle Bodri!
    Meghallotta, hogy az öreg Kandur bátya szintén Budapestre utazik, hát, amint a Bodri békén hagyta, tüstént hozzásietett.
    - Kandur bátya, szépen kérem valamire!
    - Mire, cica-baba?
    - Vigyen el magával Budapestre!
    - Jól van, cica-baba, elviszlek! Szedd össze a bugyorodat, holnap korán reggel indulunk a vonattal.
    A cica-baba összeszedte a cókmókját, elbúcsúzott Anikótól és korán reggel Kandur bátyával kiballagott a vasuti állomásra. A pénztár előtt megálltak és a bátya így szólt:
    - Kérek jegyet Budapestre!
    - Csak egyet? - kérdezte a pénztáros.
    - Egyet könyörgöm, egyet. Kinek lenne a másik?
    - Hát a kis cicának.
    - De kérem, - mondotta Kandur bátya, - hiszen az olyan csöpp, hogy pólyában vihetném!
    - Ohohó, Kandur bátya, - nevetett a pénztáros, - mióta pólyázzák a kis macskákat? No, hát jól van, a kis cicának nem kell jegyet váltania.
    Nemsokára megérkezett a vonat. Csöngettek és az utasok kitódultak a vonat elé.
    - Cica-baba! - mondotta Kandur bátya, - itt ne felejts valamit!
    A cica-baba ezt felelte:
    - Ne féljen, Kandur bátya, gondját viselem én mindennek!
    - Beszállni tessék! - sürgette a kalauz az utasokat.
    Kandur bátya és cica-baba gyorsan fölugrottak a vonatra.
    - Hova üljünk kalauz úr? - kérdezte Kandur bátya.
    A kalauz megmutatta a helyüket, ahova derék utasaink letelepedtek. Mikor a vonat elindult, cica-baba ijedten kiáltott föl:
    - Jaj!
    - Mi baj? - kérdezte Kandur bátya.
    - Óh, jaj, ennivalót hoztam magammal és az állomáson felejtettem!
    - Jól gondját viselted! - csúfolódott Kandur.
    A cica-baba elpirult és ezt mondotta.
    - Kandur bátya, tudja mit? Leugrom a vonatról, visszaszaladok az állomásra és elhozom onnan az elemózsiát.
    Kandur lemondóan intett.
    - So’se ugrálj, cica-baba! A vonat gyorsabban fut a legfürgébb macskánál, nem érnéd utól.
    - De én éhes leszek az úton! - aggódott a cica-baba.
    - Majd iszunk Győrben kávét!
    - Győrben?
    e-könyv a Digi-Book Kiadó gondozásában

  • Cikkszám
    9789633984055
Webáruház készítés