Új jelszó kérése
Termék részletek


Sebők Zsigmond: Dörmögő Dömötör szerencséje_EPUB

Sebők Zsigmond: Dörmögő Dömötör szerencséje_EPUB
640 Ft
  • Részlet az e-könyvből:

     

    Így történt, hogy Dörmögő Dömötör ismét álláshoz jutott. Házfelügyelő, vagyis házmester lett egy budapesti házban. Azzal kezdte meg a hivatalos működését, hogy fogott egy széket, kiült az utcára, pipára gyújtott és folyton a házat nézte. Egyszer kilépett a kapun a háziúr.
    - Hát maga mit lopja itt a napot? - rivallt rája.
    - Én lopom a napot? Ilyent ne mondjon a nagyságos úr, mert megharagszom. Unna.
    - Hát mit csinál az utcán?
    - Felügyelek a házra. Unna!
    - De nem az utcán kell felügyelni. Nem csikó a ház, hogy elszaladjon. Odabenn kell vigyázni, hogy minden rendben legyen.
    - No, hát majd megmutatja Dörmögő Dömötör, hogy rend lesz.
    Ezzel becammogott a házba és szétnézett, hogy merre kezdje meg a rendcsinálást. - Mindjárt be is nyitott egy konyhába, ahol éppen a szakácsné a vacsorát főzte.
    - Jó estét kívánok - köszönt be nyájasan. - Én vagyok az új házfelügyelő. Hát rendben van itt minden?
    A szakácsné a csípőjére tette félkezét, a másikban a főzőkanalat fogta.
    - Mi köze van ahhoz magának? - kiáltotta haragosan. - A saját ajtaja előtt söpörjön. Az én konyhámban soha sem volt rendetlenség.
    - Azt könnyű mondani, de majd mindjárt meglátjuk, igaz-e? Unna!
    Dörmögő Dömötör ezzel a tűzhelyhez lépett és belekóstolt a malacpörköltbe.
    - Micsoda rend ez? - kérdezte szigorúan, miközben egy nagy kanállal jól bekanalazott az ételből. Hiszen ebben a malacpörköltben kevés a paprika! (Újra két kanállal eltűnt a szája kapujában.) Máskor ilyen rendetlenséget ne tapasztaljak. Értette? (Megint egy kanálnyi szaladt le a torkán.)
    A szakácsné mérgében táncoltatni kezdte a főzőkanalat a tekintetes úr hátán:
    - Nesze rend, nesze rendetlenség, nesze paprika!
    No, de ha szép hangja is volt a szakácsnénak, Dörmögő Dömötör hangja sem cérnaszál, sőt olyan bömbölést csapott, hogy a háziúr a harmadik utcából meghallotta és visszaszaladt.
    - Mit csinál itt maga, házfelügyelő? - rivallt rája.
    - Rendet - felelt a ténsúr.
    - Igen, megette az egész malacpörköltömet - mondotta most már sírva a szakácsné.
    - Persze, hogy megettem, mert meg akartam győződni, rendben van-e a pörkölt? Unna! Azért vagyok házfelügyelő, hogy vigyázzak arra, rendben van-e minden a házban.
    - Nagy bikfic maga - szólt nevetve a háziúr. - Ne a más konyhájára vigyázzon, hanem az udvarra, a lépcsőre, a folyosóra. És most takarodjon ki ebből a konyhából, tíz órakor pedig zárja be a kaput és ne bocsásson be senkit, csak ha kapupénzt fizet magának. Ha csöngetnek, keljen fel.
    Tíz órakor bezárta a kaput Dörmögő Dömötör és lefeküdt. Egyszeribe elaludt és azt álmodta, hogy odahaza van úri barlangjában. Csingling! hallatszott. Aha, ebédre csöngetnek, morgott jókedvűen és becammogott az ebédlőbe, ahova éppen akkor vitte be Sári a levest. Csingling! Hangzott újra. Aha, a toronyban most harangozzák a delet, gondolta. Csingling! hallatszott kis vártatva. Alighanem a tehenek kolompja szól a hegyoldalon - mosolygott az alvó. Azután folyton hangzott a csilingelés, mire Dörmögő úr azt morogta álmában: Ej, de sokat harangoznak, csengetnek, kongatnak ma Mármarosban!
    Arra ébredt föl, hogy erősen cibálják. Mikor fölnyitotta a szemét, azt látta, hogy néhány lakó van a szobában, azok rángatják az üstökét.
    - Nem hallja, - kiáltották - hogy csöngetnek? Este tíz órától mostanig, hajnali három óráig folyton csöngetnek és egyszer se nyitott kaput.
    - Azt hittem, hogy a mármarosi erdőben csilingelnek a csengetyűk - mentegetődzött a jeles házmester. - De már megyek. Jól van no! - kiáltott a csengetyűre, mely egyre szólt. - Nem vagyok süket. Unna!
    Kiment és kinyitotta a kaput. Hát Uramfia, egész népgyűlés állt a kapu előtt, csupa lakó, aki az éjjel a lakásába akart jutni. Amint meglátták az új házmestert, betódultak a kapualjba és bottal, esernyővel, ököllel rontottak rája.
    - Itt van ni, a kapupénz! - ordították. (Egy tucat ütleg.) - Hogy mert minket egész éjszaka várakoztatni? (Két tucat ütleg.)
    Erre már dühbe gurult a ténsúr. Ő is megszólaltatta a hangját, azt a legfinomabbat.
    - Micsoda? Kapupénz helyett ütleg? Dejszen, nem is jöttök be akkor ebbe a házba. Unna!
    Ezzel fölkapta a legközelebb állókat és kidobta az utcára. A nagy zajra lefutott az emeletről a háziúr.
    - Mi történik itt? - kiáltotta. - Miféle zenebona ez az én házamban?
    e-könyv a Digi-Book Kiadó gondozásában

  • Cikkszám
    9789633984017
Webáruház készítés