Új jelszó kérése
Új jelszó kérése
Összehasonlítás
Toplista

Fizetési megoldás
Házhozszállítás

Termék részletek


Polgár Ernő: Az iszlám világ titkai_MOBI

Polgár Ernő: Az iszlám világ titkai_MOBI
1 190 Ft1190

Polgár Ernő első kézből szerzett útitapasztalatait osztja meg velünk, melyek frissek, "ropogósak", és az egyes ember, a személyesség szintjén egészen más távlatot és perspektívát adnak, mint a média által közvetített politikai szint. A Szerző majd' az összes iszlám országban járt, élményeit - saját szóhasználatában - mindig körülragyogta Mohamed tanítása. És ezt érezzük is. Egy-egy baráti beszélgetés vagy véleményeltérés során a másik oldal mondandóját a Koránból vett idézetekkel támasztja alá és magyarázza meg. Így, nekünk, azoknak, akiknek nem adatott meg, hogy ezt az izgalmas és pazar világot személyesen ismerhessük meg, mégis fellebben a fáytol: lehet, hogy megérthetjük a mai, a modern iszlám gondolkodását? Polgár Ernő ezen könyve izgalams elegye az útleírásnak, a személyes, szubjektív látásmódnak és az Iszlám világ mély ismeretének, a Korán tanításaival megspékelve.

e-Könyv a Digi-Book Kiadó gondozásában

  • Részlet az e-Könyvből:

    A legnyugatibb Kelet országa: Maghreb el Aksza. Ez volt a régmúlt időkben Marokkó neve, jelentése. Afrika legnyugatibb részén: oázisok, a Szahara, a sivatagban évezredes kultúrák maradványai, az Atlasz hófödte sziklás hegyvonulatai, az Atlanti-óceán és a Földközi-tenger gyönyörű partvidékei tárulnak elénk.
    Ha sorra járjuk a mohamedán világ hagyományait őrző településeit, szinte az Ezeregyéjszaka meséi kelnek életre előttünk. Tanger, Casablanca, Rabat, Marrakech keleti romantikája. Marrakech kapui és bástyái mögötti romok mesebeli paloták nyomairól tanúskodnak, a nagy mecsete pedig tökéletes arányaival, gazdag díszítésével az iszlám építőművészet gyöngyszeme. Északkeleten Fez városa az iszlám hagyományok hű őre, ősi egyeteme ma is a mohamedán világ szellemi központja. Parányi könyvecskéből, melyet itt vettem az egyetem környékén, olvasom a Korán-sorokat: "Azokat, akik hitetlenek, súlyos büntetéssel büntetem meg az evilágon és a túlvilágon. És nem lesz majd, aki segítene nekik. / Akik azonban hisznek és jótetteket cselekszenek, azoknak Allah a nékik járó teljes fizetségüket adja meg. Allah nem szereti az istenteleneket. / Ezt hirdetjük neked ó próféta, a versekből (jelekből) és a bölcs intésből." (3:56.58)
    Marokkó útjait, településeit erődítmények, kasbák öltöztetik jellegzetes mezbe: Marrakecht tizenöt, Meknést huszonöt kilométeres fal övezi. A falakon kapuk vezetnek a belső, védett részekbe. A diadalívekre emlékeztető kapukat domborművek és színes zománcberakások díszítik. Minden régebbi település központja az Óváros, a Medina, s ezzel az ősi elnevezéssel illetik ma a legtöbb város régi városnegyedét. Egy másik megőrzött és visszatérő elnevezés a Mellah: a régi városok zsidónegyede.
    A városok elképzelhetetlenek a bazárnegyedek, a szukok nélkül. Szőnyegek, agyagedények, festett és megmunkált bőrtárgyak, réz- és vastálak, kancsók sokasága s minden más: arany, ezüst s mi szemnek-szájnak tetszetős, megtalálható a szukokban.
    S eleven élet, nyüzsgő emberáradat mindenütt!
    Olvasható is a Koránban: "A hívők közül azok, akik tétlenül otthon maradnak - kivéve azokat, akiknek valami testi károsodásuk van - nem egyenlőek azokkal, akik Allah útján hadakoznak javaikkal és személyükkel hadakozókat egy fokkal magasabbra emelte az otthon ülőknél. Allah minden hívőnek megígérte a legjobbat. Ám az Allah útján hadakozókat nagy fizetséggel tüntette ki az otthonmaradókkal szemben: / rendfokozatokkal, amelyeket majdan a Paradicsomban tőle kapnak, és megbocsátással és irgalommal. Allah megbocsátó és kegyes." (4:95-96)
    Marokkó területén talált leletek tanúsága szerint már a kőkorszakszakban élt ember Afrika e részén.
    A szilarajzokat ránk hagyó, különböző mediterrán típusok keverékének tekinthető emberek voltak a mai berberek elődei.
    A régészek a legújabb feltárások szerint az i.e. VII. század körüli időre teszik a föníciai, majd az azt követő görög és karthágói gyarmatalapításokat. A karthágói birodalom összeomlásával kezdődik a mai marokkói állam történelme. A Mauretániai királyság berber törzsek laza szövetsége volt, s Caligula császársága idején római uralom alá került. Az ország belsejében élő berber törzsek azonban mindvégig megőrizték függetlenségüket és önállóságukat.
    640-ben kezdődött meg az arabok és az iszlám terjeszkedése. A virágzó Fez városába érkezett Ali kalifa és Fatima - Mohamed próféta lánya - és gyermeke, Moulay Idrisz, akit vezérré választottak, és megkezdte munkálkodását a királyság létrehozásán. Ő volt az első uralkodó, akit az egységes Marokkó létrehozásának gondolata foglalkoztatott. Utóda Harun al Rasid kalifa volt, akinek idejében születtek, és a hagyomány szerint részben róla szólnak, vele kapcsolatosak az Ezeregyéjszaka meséi.
    A VIII. századtól kezdve Spanyolországban új elnevezést kezdtek használni az arabokra. A római időkben latinul Mauretania lakóit maurinak, azaz mauretániabelieknek nevezték. A szóból alakult ki a "mór" elnevezés, amely származási területre utal.
    A Fatimidák - Ali és Fatima leszármazottai - a IX. század végén uralmuk alá hajtották az Atlanti-óceántól Egyiptomig terjedő területeket, és kairói székhellyel kalifátust alapítottak. Uralmuk alatt Marokkó a nagy birodalom egyik részévé vált.
    Marokkóban mind a mai napig a legmagasabb rangot nem a vagyon biztosítja, hanem az: ha a család vissza tudja vezetni származását Fatimáig.
    Juszuf ben Tachfin 1085-ben Spanyolországba is átkelt az iszlám erősítésére. A keresztény hadakat messze Északra űzte. A jelentős városok közül csak Valenciából nem tudta kiszorítani őket: ezt Cid, a spanyolok legendás hőse védelmezte. Corneille színdarabban dolgozta fel az eseményeket.
    Számos uralkodóház követte egymást a marokkói területeken. Két jelentős szultán nevét kell említenünk. Ők: Moulay er-Rachid (1666-1672) és testvére, Moulay Ismail (1672-1727). Az utóbbi ötvenöt éves uralkodása alatt kemény kézzel gyakorolta hatalmát. Tizenötezer fős, az ország területén kívül toborzott "fekete gárdája" az akkori világban mindenütt ismert volt. Magával egyenrangú uralkodónak csak a Napkirályt, XIV. Lajost ismerte el. Moulay Ismail Meknest tette meg az ország fővárosává, ahol roppant jövedelméből monumentális épületeket hozott létre: a marokkói Versailles-t.
    Francia és spanyol uralom után Marokkó 1958-ban teljesen helyreállította önállóságát. V. Mohamed a szultáni rangot felcserélte a királyi címmel, s azóta Marokkó királyság. II. Hasszán király 1961-ben, V. Mohamed halála után átvette az ország vezetését. 1997-ben új parlamenti rendszer keretében Marokkóban először választhatták meg közvetlenül a képviselőházat. II. Hasszán politikai reformja még nem teremtett valódi ellenzékiséget... Az óvatos nyitás dilemmája leginkább az iszlámistákat érinti.
    Ugyancsak a választások évében a Marokkóba ékelt két spanyol város: Ceuta és Mellila feletti fél évezredes spanyol uralmat ünnepelték Madridban, miközben Rabat a területek visszaszerzését szeretné elérni. A két városban - ahová több komphajó is közlekedik Dél-Spanyolországból - ettől még zavartalan az élet: virágzik a turizmus, a csempészet és a kábítószer kereskedelem.
    Hírek szerint amíg Spanyolország vissza nem szerzi a jelenleg - szintén történelmi hódítás következményeként - Nagy-Britanniához tartozó Gibraltárt, addig nem tárgyalnak Ceuta és Mellila ügyéről.
    Marokkóban arabok, berberek, franciák és spanyolok élnek. Államvallás az iszlám. Ősi vallás Marokkóban a zsidó. Már a római időkben voltak zsidó bevándorlók. Ezek a berber törzsekhez csatlakoztak, és utódaik, a berber zsidók a mai napig is Marokkóban élnek. Egyikük Marrakechben a fojtogató hőségben jéghideg kólával vendégelt meg bennünket.
    Köszönet érte!
    A berberek építészetének jellegzetes alkotásai a kasbák, erődszerű építmények, melyek családközösségek, néha ötven vagy több család által létrehozott épületek, melyek földszintjén az istállók, az első emeleten az élelmiszert, fegyvereket, kincseket befogadó termek, felettük pedig a lakóhelyiségek helyezkedtek el.
    Szűk sikátorokban félelem kerítheti hatalmába az embert, ami gyorsan múló, oktalan érzés, s a látogató rádöbben, hogy csupán az történt, hogy a jelenből a múltba érkezett: ősi falak és hagyományok közé, ahol senki nem tör életére. S szorongásai elmúltával a csodálat és a megnyugvás költözik a lelkébe. Írja a Korán: "Egy hívőnek sem szabad megölnie egy másik hívőt - kivéve ha tévedésből teszi. Aki egy hívőt tévedésből megöl, annak föl kell szabadítani egy hívő rabszolgát és vérdíjat kell fizetnie az áldozat családjának - kivéve, ha az utóbbi elegendőnek mutatkozik. Ha az áldozat egy - veletek - ellenséges néphez tartozik, de hívő, akkor föl kell szabadítani egy hívő rabszolgát, de vérdíjat nem kell fizetni! Ha pedig olyan néphez tartozik, amellyel szerződés fűz össze benneteket, akkor vérdíjat kell fizetni az áldozat családjának és föl kell szabadítani egy hívő rabszolgát! Akinek erre nincs lehetősége, annak két egymásra következő hónapban böjtölnie kell - Allahtól elrendelt bűnbánatként. Allah mindennek tudója és bölcs. / Aki szándékosan öl meg egy hívőt, annak a gyehenna lesz a jutalma, s abban fog égni örökké. Allah haragszik rá, megátkozza őt és szörnyű büntetést készít elő neki." (4:92-93)
    A kasbát erős fal veszi körül.
    A mór építészek mecseteket, palotákat, karavánszerájokat, nagy bazárokat és iskolákat emeltek. Boltívek hallatlan változatossága, hegyes vagy hagymakupolás tornyok, növényi, geometriai, íráselemes díszítés mindenütt. Fajansz-, majolikatárgyak, cédrus- és argánfafaragások kísérik városnéző sétáinkat.
    Az utcákon kézművesek árulják portékájukat, másutt kuszkuszt kínálnak. Ezt a legelterjedtebb ételt, a vajpuhára párolt birkahúst csípős, zöldséges mártással és köleskásával tálalják.
    A bazárok szűk utcáin mindenütt találunk mészárszéket is. "Egyetek abból, aminek levágásakor elhangzik Allah neve, ha hisztek az ő jeleiben! / Miért nem esztek abból, aminek a levágásakor elhangzik Allah neve, holott Ő elmagyarázta nektek, hogy mit tiltott meg - kivéve, ha kényszerűségből folyamodtok ahhoz? Bizony, sokan visznek tévelygésbe másokat tudatlanságból az ő vágyaikkal. A te Urad a legjobb tudója azoknak, akik áthágják az ő parancsait." (6:118-119)
    S majd' mindenütt a mentatea illata! A berber változat pácolatlan vadmentából készült erős főzet.
    Az afrikai forróságban egy pálmafa árnyékában talán nincs is üdítőbb a mentateánál.
    Illata most már Tanger, Casablanca és Marrakech utcáit, Marokkó forró, afrikai romantikáját fogja mindig felidézni bennem.
    e-Könyv a Digi-Book Kiadó gondozásában

  • Cikkszám
    9789633648636
Webáruház készítés