Új jelszó kérése
Új jelszó kérése
Összehasonlítás
Toplista

Fizetési megoldás
Házhozszállítás

Termék részletek


Polgár Ernő: A tenger hangja_MOBI

Polgár Ernő: A tenger hangja_MOBI
1 190 Ft1190

TARTALOM

I. Kalandok kora
II. Halálfélelmek kora
III. Isteni beavatkozások kora
e-Könyv a Digi-Book Kiadó gondozásában

  • Részlet az e-Könyvből:

    A kormányos matróz és az elektrikus vitatkozott egymással a pupán.
    - Ne mondd! A szolgálati szabályzat kimondja, ha kikötőben hal meg valaki, el kell temetni, vagy az igazgatóság engedélye alapján haza kell szállítani...
    - Hidas nyílt tengeren halt meg. Ha az egészségügyi feltételek adottak, ki kell vinnünk a holttestet a szárazföldre, s az igazgatóság engedélyével haza kell szállítanunk.
    - De most messze van a szárazföld! S már nem lehet elviselni a bűzt odalent!... Nincsevics közölte, ilyen körülmények között nem vállalja a konyha vezetését...
    - Miért nem történik valami?
    - A hullakamrát megette a rozsda. Nem hűt. A kamrára eddig nem volt szükség.
    - Szolgáltam a Santa Cecílián - mesélte Kelemen Wallnernak. - Tengeri kikötőkből, Mar del Platából, Montevideóból szállítottunk árut, fölfelé a Paraná folyón. A Santa Cecília kis hajó, nem is volt rajta hullakamra... Buenos Airesben horgonyoztunk, amikor a szakácsunk, Fernandó, felakasztotta magát... A boldogtalant mi vágtuk le a kötélről. Fedett bádogkoporsóba tettük, és felúsztattuk őt egészen Rosarióig. Ott lakott a családja... Borzalmas volt! És elviselhetetlen a bűz... Mindenütt éreztük...
    - Ma befejeződik a vizsgálat.
    Wallner témát váltott.
    - Kihallgatások!... Ezek Gyurkát már nem hozzák vissza!
    - Kimerült. Haza szeretett volna menni. Táviratozni akart, hogy váltsák le, de a kápó eltépte a kérelmét.
    - Most véget ér a pályafutása! Mi most utódaink jövőjét is egyengetjük. Kelemen beadta a felmondását. De kötelessége lesz megindokolni, hogy ilyen lépésre miért szánta rá magát.
    - Valamit kellene tenni a hullakamrával!
    - Nincs mit! Értsd meg!... A kialakult helyzetben Adler sem választhat mást, mint a szolgálati szabályzat indokolt esetének alkalmazását... Tengerészszokások szerint a tengerbe temetést...
    - Nem tudnád megjavítani azt a kamrát?
    - Értsd már meg, hogy nem lehet!
    - Az egész hűtőrendszert le kellene állítani... Legalább fél napra. És ennyi idő alatt minden élelmünk megromlana. Kikötőben majd a nagyjavítás része lesz a hullakamra cseréje.
    - Minden megoldást végiggondoltál?
    - Igen.
    Adler, Király, Mihályi, Garami, Csada és Tatai érkeztek a pupára. Adler igazságügyi szakértő ismertette, hogy a vizsgálatot befejezte. Magnetofont vett elő, bekapcsolta, s bejelentette, hogy Hidas György halálának körülményei minden kétséget kizáróan azt a tényt támasztják alá, hogy önmaga vetett végett az életének.
    - De miért? A kérdést tegyék fel önök is magukban!
    S próbáljuk még egyszer együtt átgondolni a történteket.
    - Garami exkapitány úr!
    - Igen, uram!
    - Hajlandó ügyvéd jelenléte nélkül válaszolni a kérdéseimre.
    - Igen, uram.
    - Milyen módon terjesztheti elő kérelmeit a személyzet?
    - A szolgálati út betartásával... a személyes jellegű, munkaviszonyt nem érintő ügyek ez alól azonban kivételek.
    - Hidas György leváltását kérő táviratával Tatai Jeromos rádiós tiszthez fordult, akinek kabinjában éppen Csada Róbert is tartózkodott. Hidas György a szolgálati utat megkerülte, nem Csada Róbert elöljárójához fordult.
    - Hidas szabálytalanul járt el!
    A gépüzemvezető felugrott a helyéről.
    - Nem volt bizalma önhöz fordulni! Hiszen ön tolvajnak is nevezte már! - szólt közbe Wallner.
    - Láttuk valamennyien, hogy Hidas rosszul lett, elvesztette az eszméletét, és ájultan hozták fel a gépházból.
    - Részeg volt!
    Csada felháborodott.
    Adler a közbekiabálást figyelmen kívül hagyta és megállapította:
    - Hidas György távirati úton kérte, hogy váltsák le... Rossz a közérzete és pihenni szeretne. Csada Róbert, leváltott gépüzemvezető válasz helyett azonban eltépte a kérelmet. Csada Róbert beismerte, amit tett. Tette indoklásában arra hivatkozott, hogy a Hungarian Ocean Trade központjában egészségügyi alkalmassági vizsgálatokat végeznek, és a Hunniára egészséges embereket küldenek.
    - Aki nem bírja a tengert, ne hajózzék! A személyzet mindig méltatlankodik, nem kell rájuk odafigyelni! Senki nem hívta őket a Hunniára! De ha már itt vannak, végezzék el, amit vállaltak!
    Csada Róbert kikelve önmagából beszélt.
    Adlert Tatai kérte szólásra. Tatai eskü alatt vallotta, hogy amit mond, az a valóságnak megfelel. Ő a gépápolót kimerültnek látta.
    - Amikor Hidas meglátta a kápót - mondta Tatai -, megijedt, s kérelmét nem merte a kezembe adni. Csada elvette tőle és elolvasta. Nagyon dühös lett, arca kivörösödött, szeme szikrázott a méregtől, s ráírta a kérelemre, hogy "nem továbbítható"... És visszaadta nekem. Sajnáltam Hidast, de nem tehettem érte semmit... A gépüzemvezető mellettem állt, vissza kellett adnom a táviratot.
    - Hidas elöljárójának mondott valamit?
    - Igen. "Értse meg, uram, fáradt vagyok! Pihennem kell. Nem bírom már tovább!"
    - Csada mit felelt erre?
    - Kiabált... Azt felelte, hogy a legénységet nem tekinti embernek. A személyzet folyamatosan érkezik a hajóra, nem számít, hogy ki! Menjenek a gépházba, működjenek a gépek, mással ő nem foglalkozik.
    - Hidas mit szólt ehhez?
    - Válaszolni akart, de a gépüzemvezető Hidas kezéből kikapta a kérelmet, darabokra tépte, és a gépápoló arcába vágta.
    - Így történt?
    - Igen.
    Csada Róbert megsemmisülve állt a helyén.
    Tatai visszament a szolgálati helyére. Az igazságügyi szakértő folytatta tovább.
    - Garami úr! Nem gondolja, hogy el lehetne kerülni az efféle eseteket, ha a Hunnián hajóorvos teljesítene szolgálatot a Hunnián?
    - A személyzet fele mindig beteget jelentene. A hajón csak egy akarat lehet! A kapitányé!
    Adler a hajóácsot szólította.
    - Hidas György szerette az italt?
    - Hidas keményen dolgozott... és szenvedett.
    Sokszor csak ült a cellájában, és Mariner-dieselt kortyolgatott.
    - Mit?
    - Holland tiszta szeszt. Coca-colával, üdítőitalokkal hígítva fogyasztható, de így is rombol. Mégis isszuk, mert olcsó. És Hidas dogwatch-ban dolgozott.
    - Miben?
    - Kutyaőrségben. Déli tizenkettőtől négyig.
    És éjféltől hajnali négyig... és azért hívják kutyaőrségnek, mert kutyául kifárasztja az embert. Este korán kell lefeküdni, hogy éjfélig lehessen aludni, de hajnali négy után még aludna az ember... de ha lefekszik, arra ébred, hogy ebédelni kell, és nem reggelizni. A Haarlemben az alvás sem olyan tökéletes, mint máshol.
    - Hol?
    - Ahol a matrózok, gépápolók cellái sorakoznak. Ahol a munkásosztály pihen. Ahol a gépzúgás a leghangosabb... A második szint is még részben a Haarlem. Ott étkezünk, isszuk a sört. A harmadik és negyedik szintre csak akkor megyünk fel, ha hívatnak mindet... Az a púderos már, ahol a siorok laknak, fedélzeti és géptisztek, akik a púdert hintik.
    Adler a fedélzetmestert szólította.
    - Láttam egy reklámszöveget a kabinjában "Aki a hajózást választja, pihenéssel, szórakozással ajándékozza meg önmagát" Miért tette a falra?
    - Hogy röhögjek rajta! Ilyen firkán minden tengerész röhög. Mi nem nászutasok, munkások vagyunk, akik pénzt akarunk keresni, és nem költeni... Rövid idő alatt minél többet, hogy lakást, házat vegyünk, telekhez jussunk, hogy építkezni kezdjünk, vagy elvált feleségünket kifizessük. De a tengerészbérekről ne kérdezzen! Azok olyan alacsonyak a Hunnián, hogy kár a szót fecsérelni. Pedig nem irigylendő körülményeket és életmódot vállalunk. És fizetés nem azért kevés, mert a kapitányé sokkal több, hanem mert alig megyünk vele valamire. Háromszáz dollár észrevétlenül tűnik el még egy szegény ázsiai országban is. Italra, cigarettára, ajándékokra, néhány jó cuccra... És egy év után mégsem térhetünk haza üres kézzel. Az alapfizetések alacsonyak, pedig a hajón nem szokványos körülmények között végzett munkát fizetnek. A szakácsnak akkor asztalra kell tenni a kenyeret, ha a hajó úgy mozog, hogy még a lábas is lecsúszik a platniról! És akkor is, ha a konyha trópuson olyan forró, hogy a tojások maguktól megfőnek... Nekem két gyermekem van, a behajózási pótlékról mégsem szeretnék beszélni. Azt ugyanis mindig csökkentik... Legutóbb a légkondicionálásra hivatkoztak... De az igazgatóság fizetése is csökkent, amikor a dolgozószobákban klímaberendezést szereltek? És a vezetők miért csak nyaralni jönnek le a hajókra?... S miért mindig a trópusokra?
    - Óhajt még valamit mondani, uram? - kérdezte Adler a fedélzetmestertől.
    - Nem.
    Adler ezután Wallnert szólította.
    - Mint szakszervezeti titkárnak mi a véleménye az alkalmassági vizsgálatokról?
    - A hajózás próbára teszi az emberi szervezetet. Az egészségi állapotnál azonban sokkal fontosabb a jelentkező lelki teherbíró képessége. Sokan azért jönnek a tengerre, mert elolvastak néhány Verne-regényt... A csalódottak meg azért, hogy meneküljenek valami elől, s azt hiszik, a távoli vizeken majd újra értelme lesz az életüknek... És erre még nem volt példa. Inkább az öngyilkosságra, az ivásra... Igazgatósági rendelet tiltja az ivást, de ha tiltanak valamit, azt az ember annál inkább csinálja.
    - A pszichológiai tesztek után kit nyilvánítanak alkalmatlannak?
    - Akinek a személyisége a normálistól eltér. Aki labilis és gyenge. A pszichopatát és a neurotikust. Kérdőíves tesztek segítik az alkalmassági vizsgálatot. A tesztek hazugságkérdéseket is tartalmaznak. De mégis minden a nyílt vízen derül ki. A svéd tengerjog vízen négy hónapot engedélyez. Mi sokszor tíz-tizenöt hónapig úton vagyunk!... Se pihenés, se szombat, se vasárnap!... Ezeket a nehézségeket azok viselik el könnyen, akik kollégiumban laktak vagy családjuktól távol éltek... A hozzátartozók sem ápolják mindig megfelelően a tengerész lelkét. Bárki kaphat olyan levelet, hogy ne menjen haza. A feleség egyedül is el tudja intézni a válást. A vagyonmegosztást kell csak aláírni. Meglepő, hogy egy ilyen levél után valaki lelkileg összeomlik?
    Óvakodni kell a menekülőktől. Akik az ellátás, szállás miatt szálltak hajóra. S azt képzelték, hogy összegyűjtenek annyi pénz, amivel lakásgondjukat megoldhatják. De a hajón olyan alárendeltséget kell elviselniük, amire nem képesek. Sokan világot szeretnének látni, de megtörténhet egymás után többször is, hogy Indiában kötnek ki, és mégsem nézhetnek körül, mert szolgálatot kell teljesíteni, és még a kikötőbe se tehetik ki a lábukat... Ez nem romantika!
    Wallner folytatta.
    - Szakács vagy pincér semmi pénzért nem lennék! A legtöbb megjegyzést ők kapják. Szakácsnak soha nincs könnyű napja, a konyhából ki se mozdulhat. Mindenkinek ki van szolgáltatva, ha jól főz, azt se dicsérik meg.
    - Akar még mondani valamit?
    - Hajóorvos alkalmazását kérem! A vezérkar a Hunnián a saját pecsenyéjét sütögette, korrupt üzleteket bonyolított.
    Wallner iratokat nyújtott át Adlernak. Csada páncélszekrényében talált számlákat, melyekből százmilliós nagyságrendű hűtlen kezelés derült ki, s amire Hidas György hívta fel a hatóságok figyelmét.
    - Lefoglalom a bizonyítékokat!
    Adler megköszönte az elektrikus tanúvallomását, és a gyanúsított gépüzemvezetőt szólította.
    - A motorok elősűrítő tankjait rendszeresen tisztítják?
    - Igen.
    - Nem ismer korszerűbb tisztítási eljárást?
    - Nem. De harminc dollár prémiumot utaltam ki ezért a munkáért mindenkinek.
    Király felállt.
    - Nem igaz! Tudomásom van arról, hogy létezik embert kímélő eljárás. Az amszterdami kikötőben láttam. Oldószert öntöttek a tankba, utána nagy nyomású vízsugárral kimosták. Végül szárazra törölték. A munkát fehér köpenyben végezték. Nálunk a felső vezetés mindig megmagyarázza, hogy miért kerül pénzbe az újítás.
    - Ezt miért nem jelentette a központnak?
    - Még azt is el kellett volna magyaráznom, Adler úr, hogy mi az elősűrítő! Hosszújárat után örül az ember, ha végre a családjának élhet, és boldog, ha a Hunniáról nem is hall. A kilépőktől se kérdezik meg, miért mennek el. Senki se kíváncsi arra, milyen gondjaik voltak. Wallner beadta a felmondását, Mihályinak is elege lett a Hunniából... Adler úr, itt legszívesebben mindenki felmondana!... De nem felmondani kell, hanem a pofájukba vágni az igazságot! S a cápák közé hajítani őket! Mi vagyunk a hibásak! Mi! Bajtársunk haláláért mi vagyunk a felelősek!
    A felső fedélzeten Tatai Jeromos jelent meg fel, s lejött a lépcsőn. Adler fülébe súgott valamit, s átadott egy borítékot. Adler néhány perc szünetet rendelt el.
    Király, Mihályi, Wallner, Garami és Csada távoztak. Tatai visszament a rádiókabinba. Kelemen a korlátnak támaszkodva rágyújtott, de hamar eldobta a cigarettát. Föl-alá járkált. Adler megkérdezte:
    - Mi nyugtalanít ennyire? Mi a baj?
    - Elegem van!... Mindenből!... Tengerből, Hunniából, az egészből!
    - Nyugodj meg!
    - Nem tudok! Gyurka kiterítve fekszik, te nem érzed a levegőben? Oszlásnak indult! S mi tehetetlenek vagyunk! Gyávák! Ügyetlenek! Gyurka a barátom volt. Hogy fogok a felesége szemébe nézni?! Mit mondjak neki? Mit? Álljak elé, mondjam azt, sajnálom, de Gyurkát behajítottuk a tengerbe, mint Nincsevics a krumplihéjat?
    - Ne kínozd magad!
    Wallner lépett hozzájuk.
    - Ha így lesz, Csadát, Garamit megfogom, és élve Gyurka után hajítom őket!
    - Nem ismerek rád! Mi történt veled? - kérdezte Wallner a kormányostól.
    - Tűnj a szemem elől! Látni se akarlak! Megmutathattad volna, hogy mit tudsz! De te is csak egy pancser vagy...!
    Adler utasította Kelement, hogy türtőztesse magát. Wallner elkapta Kelemen pólóját, és szorongatni kezdte.
    - Hagyd abba! Érted?!... Hagyd abba!
    - Eressz el!
    - Nem, amíg nem nyugszol meg!
    A kormányos hasba rúgta Wallnert. Wallner megszédült a rúgástól. Adler közéjük ugrott, Kelemennek mégis sikerült felkapni egy kötelet, amit nuncsakuként a magasba emelt és csapni készült vele.
    - Jóska! Mit csinálsz, az Isten szerelmére? - állt elé Adler.
    Kelemen kiejtette a kezéből a kötelet.
    - Begolyóztam...
    Wallner odalépett a kormányoshoz.
    - Valamennyien. Gyurka halála volt az utolsó csepp a pohárban...
    Király, Mihályi, Garami és Csada újra elfoglalták a helyüket.
    - Feri, ne haragudj!
    Kelemen bocsánatot kért Wallnertől. Adler megkérdezte:
    - Folytathatjuk?
    Kelemen bólintott, hogy igen.
    - Uraim! - szólalt meg Adler. - A kihallgatást folytatjuk... Garami Antal! Kérem, álljon fel! Az a mondás járja, hogy a Hunnián Isten után ön az első.
    - Kezemben futnak össze a szálak.
    - Mióta dolgozott Hidas György a hajón?
    - Nem emlékszem rá.
    - Hány éves volt?
    - Nem tudom.
    - Megmondom. Huszonnyolc. És négy évvel ezelőtt szerzett mérnöki oklevelet, de ezt eltitkolta.
    Adler arra kérte Garamit, hogy foglaljon helyet.
    - A parancsnok a hajó egyszemélyi felelős vezetője. Közvetlenül az igazgatóság irányítása alatt áll!
    - Az igazgatóság mit sem tud az itteni életről!
    Kelemen felugrott a helyéről.
    - Miről értesítette ön a felső vezetőket? Éppen azért keletkeztek a bajok, mert önök elvesztették értékrendjüket! Hetekig, hónapokig feszítették a húrt. Lopták az olajat! Ön, a hónapok óta hajózók nevét se tudja! Beszélgetett ön uram valaha is egy tengerésszel?
    - Kelemen! Maga a hőzöngő kuruc tipikus példája! Az ilyennek semmi nem tetszik, leginkább a munka!
    Kelement már nem lehetett lecsendesíteni.
    - Napi nyolc órában csiszoltuk a rozsdát, ha a kapitány úr ablakából esetleg észrevette. A trópusokon ugyanúgy, mint a hideg tengereken. Mások meg festettek. Vakartunk és pingáltunk. Minden nap, minden átkozott nap ugyanúgy! Mire a végére értünk, kezdtük újra. De a sós víz gyorsan megeszi a festéket, s minden rozsdásodik újra. Van jó minőségű festék, de drága! Azt a kapitány csak elszámolja. Az olcsót kenje csak a tengerész! A haszon mindenképpen a kapitány zsebébe kerül! A matróz verje a rozsdát! Fessen! Kétféle ember létezik a világon: egyik festéket gyárt, a másik szétkeni...
    - Kelemen! Jól fontolja meg, mit beszél!
    - Előbb kellett volna beszélnünk!
    - Mi tartotta vissza? Demokrácia van.
    - Ön diktatúrát vezetett be!
    Kelemen képtelen volt visszafogni magát.
    - Uram ön a Hunnián azt csinált, amit akart. A nemzetközi szóhasználatot követve Csada gépüzemvezetőt mi is kápónak hívtuk. S mint az auschwitzi kápók, túlkapásokban ő sem maradt alul.
    - Tiltakozom!
    Csada dühösen ugrott fel a helyéről.
    - Kelemen, ezt az egészet még nagyon megbánja!
    - Tiltakozom! Mindenért, amit önök ellenünk elkövettek!
    Csend lett. Adler bejelentette, hogy a vizsgálatot befejezte. Jelentését írásba foglalja, s a legközelebbi kikötőből továbbítja a hatóságoknak. A birtokában lévő tárgyi bizonyítékok alapján, nagy vagyoni kárt okozó sikkasztás, hatásköri túllépés, és munkaköri zaklatás bűntettének alapos gyanúja miatt bűnvádi eljárást indít Garami Antal kapitány és Csada Róbert gépüzemvezető ellen. A cselekmények elkövetése kergették halálba Hidas György gépápolót.
    - Nevetséges! - dörmögte a Garami.
    - Uram, hogy mennyire az, töprengjenek rajta majd a börtönben!
    Adler bejelentette, hogy Sztankó kapitányt és Csolmár gépüzemvezetőt nevezték ki a Hunnia új vezetőinek. Megbízatásaikat már aláírták.
    - A végén még megváltoznak a dolgok!
    Wallner arca felragyogott.
    e-Könyv a Digi-Book Kiadó gondozásában

  • Cikkszám
    9789633648933
Webáruház készítés