Új jelszó kérése
Új jelszó kérése
Összehasonlítás
Toplista

Fizetési megoldás
Házhozszállítás

Termék részletek


Polgár Ernő: A kultúrák eredete és ősképei_EPUB

Polgár Ernő: A kultúrák eredete és ősképei_EPUB
1 090 Ft1090

Polgár Ernő nem klasszikus értelemben vett monográfiát írt, hanem egy szótárformába öltött gondolatgyűjteményt. A szószedet több száz szót tartalmaz, amelyeket jól követhető gondolati ív köt össze. Olvasható folyamatosan, kereshető szavanként, csemegézhető betűnként. mindenképpen érdekes vállalkozás. (a Kiadó)
e-Könyv a Digi-Book Kiadó gondozásában

  • Részlet az e-Könyvből:

    ABLAK
    Itt van mindjárt az ablak, mint fontos jelkép, a fénynek, a világosságnak, a nagyfokú látás képességének szimbóluma. Ennek révén tud kapcsolatot teremteni az ember, az emberi lélek a Nappal, az égitestekkel, az Istennel... Az ablak a ház szeme, örökké éber tekintete, mivel az ablakon át belátható a környező terület, s kellő időben tudomást szerezhetünk a közelgő veszélyről. Ha mitológiai szereplő nyitja ki az ablakot, lát mindent, egészen a Napig, s miképp a Teremtés könyvében olvasható, ha az Isten nyitja ki az égi ablakot a Nap és az eső előtt, "felfakadának ezen a napon a nagy mélység minden forrásai és az égi ablakok kitárulnak".
    Az ablakon át beszűrődő Nap és a fény a vitalitás eredője.
    Az ember világában ezért a színtelen, a sötét, a súlyos és az áthatolhatatlan a kóros lehangoltság: a kedélybetegség. A depresszió. A természetben pedig a világtól elzárt sivár kőrengeteg.
    A depressziós létezése pangás és tespedés, önmagát lényegtelen messzeségbe, esetleges helyre állítva érzékeli, kötődései értelmüket vesztik, horgonyvetés nélkül hányódik, megrögzül a félresiklottságban. A létezés beszűkülésével életét mintegy börtöncellában éli, szándékai, törekvései pedig elszegényednek. Az értékrend átalakul, a sötét megvilágítás és a semmibevesző távlat jut kifejezésre.
    A megokolatlan optimista derű, a ragadós, másokat is könnyen megejtő jókedv és felhőtlen-sziporkázó vidámság, a kirobbanó indulatokkal terhes, vad, izgatott öröm, a hangulat emelkedettsége a felhangolt kedélyélet, a mánia; amely mint az esőerdő: színes, fénylő, könnyed, mint a kolibri. Fáradhatatlan, kimeríthetetlen, könnyű, rugalmas, a tökéletes egészség kifejezője, a vitális érzelmek pozitív áradása hatja át egész lényét és látja el kiapadhatatlannak tűnő energiával tudatos cselekvéseit. Ez tölti fel motívumokkal, ez duzzasztja magasabb szintű érzelmeit. Az őserdőben is minden buja! És micsoda színek mindenütt!
    Micsoda atmoszféra! Gyönyör, evés, ivás, agresszivitás. Feszültség, izgatottság, idegesség. A lelki működések élénkek, felgyorsultak, a felhangoltság a gátlások gyengülésével, megszűnésével kapcsolódik, ötlet, elhatározás és tett egyetlen egységes folyamattá válik, a mérlegelés munkája minimálisra csökken. Merész a kockázatvállalás, könnyű és határozott a döntés. Az észrevevés terjedelme és részletezettsége növekszik, pontossága és mélysége viszont csökken. A gondolkodás tempója felgyorsul.
    Naplemente után pedig minden megváltozik.

    AKCIÓ
    Akció a mitikus cselekmény megvalósulása a mitológiai szereplő játéka útján, vagyis a mitológiai szereplő fizikai és pszichikai mozgása a mítosz tartama alatt. Akciónak tekinthető a szövegmondás - dikció - is, a szöveg értelmező hangsúlyozása, tagolása, tempója és hanghordozása, de semmivel sem kevésbé fontosak a fizikai akciók, vagyis a mimika és a gesztus.
    A mítoszok és a mitikus cselekmények megjelenítései alapjait képezték a színpadi művészetek megszületésének, időben és térben egymástól függetlenül kialakult ógörög, kínai és a középkori európai színházi kultúrának.

    AZ ALAKVÁLTOZTATÁS
    Az alakváltoztatás a mitológiai hős alakjának mágikus megváltozása. Ősi elv, hogy a valóság minden jelensége kölcsönösen átváltozhat egymásba. Az alakváltoztatás motívuma régtől fogva szerves része a mitológiai történeteknek. Átváltozott lényként szerepelhetnek emberré alakuló állatok, növények, egyes tárgyak, szellemek. Vőlegény, menyasszony könnyűszerrel veti le éjszakára állatbőrét: tollruháját, hüllőkülsejét.
    És a személyiség is változhat. Elrajzolttá, torzzá, a személyiség karikatúrájává válhat. Aki fukar volt, az zsugorivá, aki kárörvendő, az szemtelenül gunyorossá, aki rosszindulatú, az ellenségessé és impulzívvá válhat. Az öregedés során a személyiség profilja élesebbé válik, a sajátos jellemzők előtérbe kerülnek. A takarékos ember zsugori alakká változhat, a pesszimista megkeseredetté, a mások örömét meg nem értő irigykedővé, a makacsból konok, a törtetőből nagyzás és hatalmaskodás rabja, a hiúból korlátoltan önző és gőgös.
    Az intelligencia előfeltételét képező emlékezet zavara egyaránt kiterjedhet a közvetlen és a régebbi emlékekre. A közvetlen emlékezés zavara a csökkent megjegyzőképességben jut kifejezésre: rövidesen elfelejtjük, amit észleltünk. A régebbi emlékek viszont tovább maradnak meg és idézhetők fel. Aggastyánokkal gyakran már csak a gyerekkorukról és a fiatal éveikről lehet beszélni.
    Általában megfigyelhető, hogy az öregedő ember jobban gazdálkodik az erejével és az idejével. Módszeresebbé, pontosabbá, megbízhatóbbá válik, akkor is, ha nem energiájának csökkenése készteti erre. Elővigyázatosabb és türelmesebb, ízlése kifinomult, figyelmét sokszor jobban tudja koncentrálni egy-egy feladatra, mint némelyik fiatal, akinek figyelmét lényegtelenebb dolgok is elvonják. Fegyelmezettek és higgadtak, érzelmeik és indulataik kevésbé sodorják el őket, mint fiatal éveikben.
    A humanizmus gyakran öregkorra érik be igazán.
    A valamitől és valakitől mindig függő személyiségű alakot önbizalom hiánya és a független, önálló döntésre, tevékenységre való képtelenség jellemzi. Elhatározásaiban rendszerint másokra hagyatkozik, azokra a személyekre, akiktől függ, mert nem kockáztatja, hogy ezek jóindulatát elveszítse. Házastársára, vallási vezetőjére hagyja a döntéseket, hogy kapcsolatát ezzel biztosítsa. Önmagát gyámoltalannak, ügyefogyottnak érzi.
    A veleszületetten gyenge személyiség egyezik a függőével, de az erőtlenség, az energiahiány látszik inkább elsődlegesnek.
    A passzív-agresszív személyiség hangsúlyos vonása az igénybevétellel szemben az inkább közvetett, mint közvetlen ellenállás. Az ilyen mitológiai hős inkább piszmog, halogat, ellenállását a huzavona, csökönyösség, önfejűség, "feledékenység" határozza meg.
    A narcisztikus személyiségű mitológiai szereplőt saját fontosságának, kivételességének és páratlanságának érzése és fantáziái töltik el. Határtalan hatalomról, sikerről, szépségről, ideális szerelemről álmodozik, állandó figyelmet követel és exhibicionista módon állandó csodálatra vágyik, ugyanakkor a feléje megnyilvánuló kritikával szemben vagy hidegen közömbös, vagy pedig harag, szégyen, megalázottság, vagy kisebbrendűségi érzés támad benne.
    Nárcisz feljogosítva érzi magát arra, hogy különös előnyöket élvezzen, anélkül, hogy a kölcsönösség érzelme és lehetősége felmerülne benne. Bosszúsan veszi tudomásul, ha mások nem azt teszik, amit ő szeretne, személyközi kapcsolataiban kizsákmányoló, kapcsolatait hol túlidealizálja, hol alábecsüli, beleérző képessége gyenge.
    Kitérő személyiségről beszélhetünk, ha a mítosz szereplője visszautasítás, megalázás, szégyen eshetősége miatt húzódik vissza a társas kapcsolatoktól, noha ezekre nagyon is sóvárog. Az ilyen túlzott érzékenység mögött alacsony önbecsülés húzódik meg; már a rosszallásra utaló legkisebb célzás is leveri őket anélkül, hogy gyanakvóak lennének.
    A skizoid figura komoly, érzékeny és/vagy közömbös; visszahúzódó, befelé forduló, intim baráti kapcsolatai alig vannak; merev, gyakran intellektualizáló, esetleg különc.
    A melankolikus típust jellemzi: a magas igényszint, önmagával szemben szigorú morál, szorgalom, kötelességtudat, rendesség, szolgálat és segítőkészség, szokásokhoz való ragaszkodás, az ún. anális triász (takarékosság, önfejűség és a pedantéria), elmélyülésre és töprengésre való hajlam, erős igazságérzet és "egyenesség".
    A paranoid mitológiai szereplő gyanakvó, bizalmatlan, túlérzékeny, érzelmileg hűvös és merev. És humortalan. A hisztériás labilis és gyakran intenzív, viselkedése dramatizáló, kifejezéseiben túlzó, a mítoszok szereplői közti kapcsolataiban hiú, feltűnést keltésre vágyó, önző és valakitől vagy valamitől függő lény.
    A mítoszok szereplőinek személyiségét jellemezheti pesszimizmus, értéktelenség, hiábavalóság, optimizmus, labilitás, szorongásosság, gyanakvás, befelé fordulás, félénkség, tartózkodás, közöny, érzékenység, sérülékenység, ingerlékenység, indulatosság, agresszió, érzéketlenség, lelketlenség, felelőtlenség, gyerekesség, gyámoltalanság, élhetetlenség, függőség és engedelmesség.
    A személyiségi tulajdonságok megléte és hiánya a konfliktusok forrása is a mitológiai helyzetekben.

    ALAPESZME
    Alapeszme az a fő gondolat, amelyet valamely mítosz kifejez, és amely annak tartalmi és formai motívumait meghatározó módon világítja meg és fogja össze.

    ÁLLATOK
    Az állatok szerepe is rendkívül nagy a mitológiában. Az emberiség fejlődésének korai stádiumában az állatok még nem váltak teljesen külön az emberi közösségektől, s a társadalmi hierarchiába tartoztak, s számos civilizációban tartoznak még ma is. Különösen elterjedt az állatoknak a világrészekkel, évszakokkal, természeti erőkkel való összekapcsolása. Kínában, Tibetben és Mongóliában állatokkal kódolják a megfelelő hónapokat. Az állatok már a legrégibb képzőművészeti emlékeken is az ábrázolás legfőbb tárgyai. Még a feltűnően emberi alakokat teremtő görög mitológiának is van egy meghatározó rétege, amely az állatokkal kapcsolatos: Zeusz bikává, Poszeidón lóvá változása. Vagy az istenek állatok alakjában való tisztelete (Athéné mint kígyó; Dionüszosz mint bika), illetve az istenek szent állatai és a bizonyos isteneknek szánt áldozat.

    ÁLOMÁLLAPOT
    A kifejlődött tudatzavar az álomállapottal mutat rokonságot. Az alakminőségek kötetlenül lebegnek, a tér-idő kategóriák feloldódnak, az érzelmi színezettség és feszültség uralkodóvá válik, az alakítás szabadsága megszűnik. Ezeknek megfelelően az érzéki csalódások és hallucinációs élmények, a figyelem zavara és a személyiség sajátos változásának tünetei jelentkeznek: a sámán, a varázsló, a transzállapotba került egyén nem tud "önmagához jutni", nem tud "kész lenni magával", nem tud élményeinek központjába kerülni és nem tud átállni az aktuális helyzet változásainak megfelelően, hanem "kiszakítottnak", "visszavetettnek", "elsüllyedtnek" érzi magát.

    ÁLOMHOZ HASONLATOS TUDATÁLLAPOT
    Ha a tudatállapot megváltozik s az álomhoz hasonlatossá válik, a tér- és időkategóriák felbomlanak, a fogalmi gondolkodás helyét a szimbolikus jelentőségű képek áramlása foglalja el. A valóság ezeknek a képeknek a szövetén, meghamisítva jelenik meg a mitikus transzállapotban, s a szereplő cselekvései sem célirányosak, hanem jórészt csupán expresszívek.
    Homályállapotban lévő sokkal inkább irányul a külvilágra, a szituáció egészében, megfelelő módon történő megragadására azonban képtelen, a homályból nem tud kilépni, bár nem is fogja fel, hogy a homály eltakar előle valamit. Szorongásainak, félelmeinek megfelelően is könnyebben és határozottabban cselekszik.
    Delíriumban viszont az élmények és a törekvések összefüggése laza és változó, a gyakran szüntelen mozgások nem állnak össze célcselekvéssé, hanem puszta jelzésekként halnak el.
    Ködös állapotban a tudatborulás kevésbé mély vagy hullámzó, az érzékcsalódások ritkábbak, mint delíriumban. Heves indulatok is létrejöhetnek.
    Perzsa szufi szerzetes a dobok pergése és az extatikus tánc hatására nyelvét tőrrel vagdossa, s az álomhoz hasonlatos tudatállapotban önmagában is kárt tehet.

    ALSÓ MITOLÓGIA
    Manhardt német néprajzkutató alkotta meg az "alsó mitológia" kifejezést: olyan lények tartoznak ide, akiknek nincs isteni státusuk, de - mint afféle démonok- beavatkoznak az emberek életébe, találkoznak az emberekkel, emberré változnak, s számos hagyományban nagyobb a jelentőségük, mint az isteneknek.

    AMNÉZIA
    Civilizációnk története mintha mindig újra és újra azonos jelmezben adná elő szerepét, átfestett díszletekben és mindig új közönség előtt.
    Mintha az elődök elfelejtették volna elmesélni a már látottakat.
    e-Könyv a Digi-Book Kiadó gondozásában

  • Cikkszám
    9789633648902
Webáruház készítés