Új jelszó kérése
Új jelszó kérése
Összehasonlítás
E-könyv és e-book
Toplista

Fizetési megoldás
Házhozszállítás

Termék részletek


Paul Bourget: A kék herczegnő_MOBI

Paul Bourget: A kék herczegnő_MOBI
540 Ft540
  • Részlet az e-könyvből:

     

    VI.

    - Ah! hát azt a borzalmas pisztoly-históriát is feltálalta neked - szólott Jacques kaczagva, a mikor másnap találkoztunk. - Ez pompás... És jól a szemedbe nézett, hogy megértesse veled, micsoda sors vár reád és micsoda biztos golyó furódik a fejedbe a Bonnivet pisztolyából, ha udvarolni mernél Bonnivet asszonynak! Velem különbet tett. Engem elvitt, hogy megmutassa a kartonokat. A következő felirás van rajta: »Tiz lövés parancsszóra; Pierre de Bonnivet ur. - Kilencz lövés ugyanattól.« - És az összevissza rongyolt karton hasonlit azokhoz a fura rajzokhoz, a milyeneket a titkos betegségekről szóló orvosi könyvekben találni. Egyébként érdekes követni ezeknek a Gastinne-nél kiállított kartonoknak történetét. Tiz közül legalább is hét az olyan Bonnivet-féle hitvesi féltékenységről tanúskodik, másrészt az olyan gyanús legényekről, mint Crucè, a ki az Ethorel asszony pénzéből él, a mennyiben férje által mindenféle értéktelen régiséget vásároltat össze, a miben különben az asszony is segíti. Aztán férjek, a kik össze-vissza harminczezer frankot keresnek évenként, de feleségeik módot találnak arra, hogy százezreket költsenek; és képviselők, a kik a szavazatuk eladásának gyanújában állanak. És a mikor a Gastinne-beli hősök, az »egy, kettő, három, tüz«... hősei kiállanak valakivel, rendesen elhibázzák az emberüket.
    Ebédelés közben tartotta ezt a kis beszédet, a melyben a párisi előkelő élet orvosának szerepét akarta játszani előttem. Tudniillik, alig hogy befejezte a maga kötelező négy oldalát, elsietett hozzám, ő, a ki soha sem szokott volt meglátogatni. Ez a sietős kiváncsiság eléggé bizonyította, mennyire érdeklik gáláns ügyeiben kieszelt diplomácziai fogásainak sikerei. Egyébként elég rosszul fogadtam, »Ilyet nem tesz az ember« - mondottam volt neki. »Te elfogadtatsz velem egy kellemetlen meghívást, hogy együtt lehessünk s ime, te nem jösz el.«
    - De valld be, hogy ez ügyes dolog volt! - csattant ki olyan gyermekes vidámsággal, hogy nem tudtam reá neheztelni. Azután részletesen elmondatta magának a történteket, és azzal a tréfás beszéddel felelt, a melyben a féltékeny Senneterre-t és a Gastinne-nél lövöldöző urakat gúnyolta ki. Majd komoly hangon kérdezte:
    - És nem vettél észre valami különösen érdekes dolgot, te, a ki tudsz látni? Igen. Ti festők nem értitek meg a dolgokat, de látni tudtok jól. Például Machault és az Anna királynő között.
    - Megállj csak! - szólottam közbe. - A mikor azt mondotta nekem, hogy Senneterre látott téged, különös mosolylyal kisérte szavait. Miért kérdezed ezt? Csak nem udvarol ő is Bonnivet asszonynak?
    - Jelenleg már nem! De én azt hiszem, ha valaha ellejtette az asszony a falso passo-t, a hogy a te barátaid, az olaszok mondják, úgy hát Machault-tal lejtette el.
    - Machault-tal?! - kiáltottam fel. És ismételtem: Machault, ez az örökön részeg kolosszus, ez a fekete frakkos gladiator ezzel a finom formáju, tetszésem ellenére egy kissé kiélezett, de azért mégis oly arisztokratikus nővel! Lehetetlen... De hiszen te magad mondottad a multkor, hogy Bonnivet asszonyt erényesnek gondolod...
    - Ah! Daisy, Daisy! - szólott, a fejét rázva - ha azt keressük, hogy egy szép asszony, egy ideális asszony, egy szirén, egy Madonna, egy Angyal - csupa nagy betüvel - kinek a szeretője, mindenekelőtt a tiszteletre méltó társaság leggorombább alakjára kell gondolnunk. Különben is gyanusitották Machault-tal s az asszony tudja, hogy előttem is. Ezt meg is mondtam neki. Következéskép a Machault jelenlétével ugyanazt a hatást akarta gyakorolni reám, a melyet én gyakoroltam reája a távollétemmel... Különben is... és most szinte gyülölködő keserüség szólott a hangjában, egy a kettő közül: vagy volt már szeretője Bonnivette asszonynak s akkor rima, és ez esetben nagy szamár volnék, ha nem akarnék sorra kerülni nála. Vagy nem volt neki, s akkor csak kaczérkodik, de hát én majd csak birok vele...
    - Nagyon csodálnám - válaszoltam - s minthogy te elismered, hogy a mesterségemből folyólag elég ügyes megfigyelő vagyok, hát hadd mondom meg neked a következőket: Én tanulmányoztam tegnap ezt az asszonyt, felfedeztem rajta a temperamentum hiányának minden jelét: a szűk kebel, kevés csipő, pehelytelen bőr, a keskeny ajkak, melyek közül az alsó kissé befelé hajlik, száraz és kemény orrczimpák, érczes hang. Fogadni mernék, hogy azt sem tudja, mit eszik és mit iszik. Ez az asszony tetőtől-talpig csak hideg gondolkodás, az érzékiség minden árnyéka nélkül.
    - Mintha azért a hideg természetü nőknek nem ép úgy volnának kalandjaik! Te nem ismered ezt a fajtát? Ezek, ha átengedik magukat, nem azért van, hogy adják magukat, hanem hogy vegyenek. Aztán pedig vannak a hidegvérü nők között olyanok, a kiket »keresők«-nek hívnak, s ez esetben... Ime, én Bonnivet asszonyt hol az egyik, hol a másik csoportba sorolom. Én nem mondom azt, hogy megfejtettem a sphinx talányát, ámde ha a talánynyal nem birok, majd veszem magát a sphinx-et, az ő egész személyében. Továbbá pedig, a miért te ebben segitségemre voltál, ime én, igazságos ember létemre, ezennel megjutalmazlak. Kéz kezet mos. Rögtön nem fogod megbánni a tegnapi ebédet. Hány óra van most? Fél kettő... Hát légy elkészülve arra, hogy tiz percz mulva Favier Kamilla fog belépni ide az ő tiszteletreméltó mamájával, hogy megbeszélje veled a leánya portrait-ügyét. No, ugy-e, kedves vagyok? És még azt sem mondtam meg neki, hol voltál ebéden tegnap este. Ez még kedvesebb, mi?...
    e-könyv a Digi-Book Kiadó gondozásában

  • Cikkszám
    9789633985793
Webáruház készítés