Új jelszó kérése
Új jelszó kérése
Összehasonlítás
Toplista

Fizetési megoldás
Házhozszállítás

Termék részletek


Nagy Zsóka: Megoldjuk, szívem_EPUB

Nagy Zsóka: Megoldjuk, szívem_EPUB
1 490 Ft1490

„Kedves Olvasók, e kötetben egy olyan kiváló szakember osztja meg önökkel a tudását-tapasztalatát, akit végtelenül tisztelek! Nagy Zsókát - sokakkal együtt - a mesteremnek tartom. Nemcsak azért, mert elvégeztem nála a családi mediációs tanfolyamot, és az ott tanultakat rendszeresen alkalmazom a gyakran nagy empátiát igénylő újságírói munkámban, hanem azért is, mert a szak-mai tudásával, az emberismeretével, az élettapasztalatával és nem utolsósorban a humorával meggyőzött arról, hogy nincs vesztett helyzet. Hogy mindig van segítség. Hogy a bajban nem bezárkózni kell, hanem »nyitni«, és megkeresni azt a kezet, amelyik kihúz minket a legmélyebb gödörből is” - mutatja be ezt a könyvet  V. Kulcsár Ildikó, a Nők Lapja újságírója, családi mediátor.

 

Hogy mi fán terem a mediáció?
A leghatékonyabb konfliktuskezelési módszer, mely az élet számos területén sikerrel bevethető, így párkapcsolati krízisek esetében is. Nem kell hozzá más csak egy sajnálatosan elmérgesedett, kibékíthetetlennek tűnő viszony, két szemben álló, vitás fél, no meg a közvetítő, vagyis a mediátor, aki segít valamiféle megoldáshoz eljuttatni a partnereket. Ez utóbbi a párkapcsolati konfliktusok kezelésben gazdag tapasztalattal rendelkező Nagy Zsóka, mediátor, aki számos esettanulmányt bemutató könyvében értő módon tárja fel a hol vicces, hol kínos, hol tipikus, vagy éppen drámai párkapcsolati konfliktusokat, miközben olyan otthon is sikerrel és bátran alkalmazható megoldási javaslatokkal szolgál, melyek akár nekünk is eszünkbe juthatnának, ha képesek volnánk végre kicsit más szemszögből tekinteni a problémáinkra.
Nagy Zsóka, mediátor közel másfél évtizede foglalkozik családi és párkapcsolati mediációval. Saját, a gyakorlatban kifejlesztett, a klasszikus mediáció elemeit is felhasználó módszerét számos tanítványa alkalmazza sikerrel.
Honlapján részletesebb információ is található a metodikájáról:
www.mediaciovalacsaladokert.hu

A Megoldjuk, szívem ebből a „más”, pontosabban mediációs szemszögből mutatja be azokat a leggyakoribb élethelyzeteket, melyek a párkapcsolati krízisek lehetőségeit hordozzák magukban - így: a válást, a gyermek(ek) megszületését, az élettársi kapcsolatot, a szeretői státuszt, a családi mintákat, a korkülönbséget, a szerepzavarokat, a titkolózást és még sok minden mást!

Megismerve a könyvet biztos, hogy a Kedves Olvasó másképp látja majd a saját és a környezetében élők problémáit, kipróbálja a gyakorlatban is a mediátor tanácsait, és neki is a kedvenc idézetévé válik Nagy Zsóka egyik jelmondata: „Vagy igazam van, vagy boldog vagyok”

  • Részlet az e-Könyvből:

    Megjelent nálam egy szép napon Gyula, hogy roppant ideges, mert úgy látja, hogy a neje, Terka és az egyik „apuka” között szövődik valami. Elkapott pár e-mailt, és a felesége sms-eibe is belenézett, az üzenetekből pedig egyértelműen kiderült, hogy már randizgatnak, ám abban nem biztos, hogy az ágyig eljutottak-e. Terka akkor lett Gyulának gyanús, amikor az egyik óvodai kirándulás után teljesen elvarázsoltan érkezett haza, és az élmény-beszámolójába minduntalan beleszőtte a kisfiúk csoporttársának papáját, Nándort. A férjet a helyzet nagyon bántotta, azért keresett fel, mert nem tudta, mit csináljon, hogyan vethetne véget ennek a bimbózó románcnak. Gyuláról tudni kell, hogy nem egy díjbirkózó, informatikusként dolgozik, és az önbizalmának különösen nem tett jót, hogy a másik apuka, Nándi egy szekrény méretű biztonsági őr volt. Azt tanácsoltam neki (szem előtt tartva, hogy Gyula önbizalmát is megdobná egy ilyen megoldás), hogy beszélje meg Nándorral a dolgot. Gyula először nem lelkesedett az ötletért, de ahogy a részleteket kidolgoztuk, egyre jobban tetszett neki a dolog. Egy szép napon, vasárnap, ebédidőben, be is csöngetett Nándiékhoz, aki reményeimhez méltóan épp a családjával (két kislány, takaros feleség) ette a rántott húst. Nándor nagyon zavarba jött, amikor Gyulát meglátta, attól meg még inkább, amit a fele akkora informatikus mondott neki: „Nézze, Nándor, ha szereti a feleségem, vigye. Én nem állok a boldogságuk útjába.” A biztonsági őr a nagylelkű felajánlástól majdnem szívbajt kapott, közölte, hogy ő boldog házasságban él, ha szabad, nem élne a lehetőséggel.
    Az eset magyarán elrendeződött. Gyulának azt tanácsoltam a jövőre nézve, hogy ragaszkodjon ahhoz, hogy Terka menjen vissza dolgozni - a gyerek már négyéves, kell, hogy legyen a nőnek saját élete is, ami túlmutat az anyaszerepen, mert, ha nincs, akkor otthon unatkozik, és Nándikon jár az agya.
    Arra, hogy milyen károkat okozhat egy kapcsolatban, ha az anya „beleragad” a szülő szerepébe, nem egy példát tudok felhozni. Terka „unatkozni” kezdett, mert „kevés”volt már neki, hogy gyerekzsúrokat szervez és homokozik, ám vannak olyan esetek is, amikor a szülő pont ellenkezőleg érez: olyannyira hozzászokik ehhez a szerep-körhöz, hogy nem is akarózik neki kilépni belőle. A gyerekek egymás után jönnek, nincs is rajtuk kívül külvilág, az „önmegvalósítás” mint lehetőség, soha nem szerepelt napirenden. Ezekben az esetekben az anya szinte fél is az ismeretlentől, attól, hogy új szerepet kellene tanulnia. Ilyen édesanya volt Csilla is, amikor megismerkedtünk.
    Úgy érezte, az élete egy csődtömeg, és csak anyának jó, de a gyerekek kizárólag három-négy éves korukig számíthatnak rá, mert ezt követően már túl sok neki a feladat, amivel meg kell birkóznia.
    Mindehhez tudni kell, hogy Csillának öt gyereke van és a harmincas évei végén jár. Az öt gyerek úgy adódott össze, hogy az első kapcsolatából, amelyik egy nős férfihoz fűzte, született kettő. A férfi becsületes volt, a nevére vette a gyerekeket - Csilla elmesélte, hogy lényegében tizennyolc éve folyamatosan szoptat, volt olyan időszak az életében, amikor egyszerre két gyereket felváltva, egy nagyobbacskát és egy kisebbet. A férfi támogatta anyagilag, de a kapcsolat a második gyerek után kifulladt, így nagy botrányok közepette szakítottak. Aztán megismerkedett Zsolttal, akinek volt egy kis vegyesboltja, megszerették egymást, összeköltöztek, megszületett a harmadik gyerek. Boldogok voltak, úgy festett együtt fognak élni, de ez a kapcsolat is megromlott, Zsolt elköltözött, de Csilla egy békülés során megint terhes lett, aztán megint, arra pedig hiába várt, hogy a férfi elveszi. Csilla elmondása szerint imád szoptatni, imádja a gyerekeket, szerinte ez a szerep jól áll neki, de az ötödik gyerek után elbizonytalanodott. Ez annak, volt köszönhető, hogy Zsolt beköltözött a boltja raktárhelyiségébe, és már csak a teleket tölti velük.
    Csillának nagyjából ugyanazt mondtam, amit Gyulának a nejével kapcsolatban: itt volna az ideje, hogy csatlakozzon egy felnőtt közösséghez, szakítania kellene ezzel az életformával, mert láthatja, hogy hová vezet. Csilla sosem dolgozott, érettségi után rögtön főállású anya lett, azt sem tudja magáról, hogy kicsoda. Soha nem próbálta ki magát munkavállalóként, csak az anyastátuszt ismeri, de két kifulladt kapcsolat és rengeteg felhalmozott adósság után már látja, hogy mindez mivel jár. Lehet, hogy „jó anyácska”, jól áll neki a babakocsi, és ebben gyönyörködnek az emberek, de folyamatosan keresi a helyét a világban, és belátja, hogy lényegében azért szül háromévente egy újabb gyereket, hogy megint legyen feladata három évre.
    Vannak nagycsaládok, amelyek alkalmasak arra, hogy sok gyereket neveljenek. Ők úgy érzik, ez a feladatuk a világban, és boldogok is ettől. Épp ez a különbség Csilla és közöttük: Csillát boldogtalanná tette a szituáció. Nála nem működött az, ami egy kiegyensúlyozott népes családban, hogy az egyik gyerek sportol, a másik zenél, a harmadik lovagol. Ha egy nagycsalád működőképes, akkor a gyerekek megtanulnak küzdeni, önérvényesíteni, különválni a többiektől, de mégis csoportban működni, belőlük lesznek a legjobb csapatjátékosok, hiszen erre szocializálódtak.
    Egy működő nagycsaládban mindig megvan a támasz - a nő lehet gyenge, mert a férfi a bástya. Az egyszülős nagycsaládos azonban nem gyengülhet el soha, nem lehet beteg, és ezért beindul egy kifáradási folyamat. És ez a kifáradás akkor is bekövetkezhet, ha „elvileg" ott a másik fél, az apa, akire támaszkodhatunk.
    Ilyen volt Magda és Józsi esete is. Házasságban éltek, a gyerekek egymás után születtek, és úgy voltak vele, hogy ha a nő teherbe esik, megtartják a babát. Hét gyerek született a frigyből, aztán húsz év elteltével Józsi bejelentette, hogy beleszeretett a kolléganőjébe, és negyvenöt évesen elköltözik, új életet kezd. Úgy érezte, a házassága sok terhet cipel, elfáradt, nem szeretne többé Magda férje lenni. Szerette, becsülte a feleségét, de a válási mediáció során azt mesélte, hogy a frigy alatt lényegében nem látott mást, csak szoptatást és pelenkacserét. Soha nem érezte igazán férfinak magát a házasságukban, csak apa volt, annak minden terhével. Szerette, amikor elmentek kirándulni, és mindenki csodálta a szép családját, de lelkileg nagyon belefáradt az állandó készenlétbe. Amikor munkahelyet váltott, akkor talált rá a szerelem, sok év után először érezte azt, hogy kisüthet még neki is a nap, van még élete, és nem százéves. Józsi úgy döntött, boldog akar lenni, és ebben a négy nagy gyereke is támogatta. Magda nagyon kikészült a helyzettől, szerette volna a házasságot megmenteni, és nem értette, hogy a négy főiskolás gyerek miért „becsüli azért az apját, hogy mert szerelmes lenni”. Kiderült, hogy a nagy testvérek is eljutottak már oda, hogy elegük lett a pelenkaszagból, és felnőtt életet szerettek volna élni, nem folyton a kistestvéreiket dajkálni, hanem magukkal törődni, nem állandóan szolgálatban állni, hozni-vinni a kicsiket az óvodába és a bölcsődébe.
    Magda, ahogy Csilla, szintén nem tanult tovább, rögtön otthon maradt, ahogy férjhez ment, és főállású anya lett. De az „önállósodást” ő sem úszhatta meg, lényegében most, túl a negyedik ikszen kell felnőnie. Józsinak túl nagy volt a teher, és a házasságuk nem volt elég erős ahhoz, hogy kibírja egy nagycsalád kihívásait. Az első számú veszélyforrás az a nagycsaládosoknál, hogy a szülők óvó nénivé, óvó bácsivá válhatnak, és egy idő után nem tekintenek egymásra férfiként és nőként. Ha viszont két felelős ember vállal be sok gyereket, és azok nem véletlenül „becsúsznak”, akkor sikeres nagycsaládot „menedzselhetnek”. Mindig két felnőtt érettségén múlik az, hogy milyen módon élik meg a szülői szerepet.
    A nagycsalád ellentétpárjánál, az egyszülős családoknál is könnyen adódhatnak olyan szerepzavarok, melyek hatással vannak a szülők párkapcsolatára. A gyereket elkezdi a szülő barátként, partnerként, egyenrangú félként kezelni, és olyan dolgokat oszt meg vele, ami nem tartozik rá. Megosztja például vele a partnerkeresését - találkoztam olyan anyával, akinek a kamasz fia adott tanácsot arra nézve, hogy miként viselkedjen a hölgy egy randevún. Aztán, amikor a gyerekkel problémák adódtak az iskolában, elkezdett rosszul tanulni, kiderült, hogy a szülőnek semmi tekintélye nincs a gyerek előtt. Pedig fontos volna, hogy az új partner csak akkor kerüljön a gyerek közelébe, amikor már bemutatható, amikor úgy látja a két felnőtt, hogy a viszony komoly. Lényeges, hogy a szülő ne hozza magát a gyerek előtt abba a helyzetbe, hogy az megítélhessen egy alakuló kapcsolatot. Ha a gyerek mégis rákérdez a szülőre ebben a stádiumban, azt szoktam az egyszülősöknek javasolni, hogy a gyerek életkorának megfelelő választ adjanak. Másképp mondom el egy háromévesnek és másképp egy tizennyolcnak, hogy randizgatom valakivel. Egy háromévesnek, ha meglátja, hogy egy csinos ruhában elmegyek otthonról, akkor elmagyarázom, hogy „Barátkozom valakivel”, az ötévesnek már azt mondom, hogy „Tudod, neked is vannak szerelmeid az oviban, én is azért találkozom valakivel, mert jól érzem magam vele”. Egy kamasznak pedig elmondom, hogy „Találkozgatok valakivel, ismerkedünk, majd meglátjuk, mi lesz belőle”. Ha a gyerek rákérdez, ne hazudjunk neki, ha viszont nem kérdez rá, akkor ne erőltessük a beszélgetést.
    Pár éve megkeresett Attila, aki három gyereket nevelt özvegyen. A gyászidő már letelt, és úgy érezte, készen áll egy új kapcsolatra. Megismerkedett Irmával, aki egyedül nevelte a válása után a kisfiát. Elkezdtek randevúzgatni egymással, de ahogy a hölgy felbukkant Attila életében, a férfi kamaszlánya, Viola válogatott galádságokkal akarta a kapcsolatot ellehetetleníteni. Hisztirohamokban tört ki, telefonon zaklatta Irmát. Érdekes módon az apa nem a lánnyal való mediációt kezdeményezte, hanem azért keresett meg, hogy mediáljak közte és Irma között, segítsek nekik abban, hogy miként tudnának összekapaszkodni ebben a helyzetben. Menet közben Irma kisfiát, Zalánt is hatalmába kerítette a féltékenység, ő úgy kezdte ellehetetleníteni a párost, hogy megszökött éjszaka, és a rendőrség hozta vissza a Népligetből. Miközben az okokat kutattuk, ráébredtünk, hogy Irma és Attila is elkövette az egyszülős anyák/apák „klasszikus” hibáit. Attiláék családjában a kamasz Viola lett az édesanya halála után az „anya”, átlépett egy másik szerepkörbe, amit most, Irma felbukkanásával veszélyeztetve érzett, így harcolni kezdett azért a státuszáért, amibe nem is önszántából került. Irma kisfiánál pedig a túlzott partneri viszony volt a probléma, az anya a válás után összezárt Zalánnal, és ebbe a burokba kellett volna beengedni Attilát, amit a kisfiú rosszul viselt.

    e-Könyv a Digi-Book Kiadó gondozásában

  • Cikkszám
    9789633980590
Webáruház készítés