Új jelszó kérése
Új jelszó kérése
Összehasonlítás
Toplista

Fizetési megoldás
Házhozszállítás

Termék részletek


Hercegh Alajos: Lelkembe jutsz_EPUB

Hercegh Alajos: Lelkembe jutsz_EPUB
790 Ft790
  • Részlet az e-Könyvből:

    Csend van

    1.
    Csend van, de Te mégis velem,
    Látom szemed, érzem kezed,
    Emlékeim visszatérnek,
    Vágyom az érintésed.
    Régen volt mikor megláttalak,
    Szívembe mégis bezártalak,
    Utam elvitt messze tőled,
    Mégis, most is imádlak Téged.

    Jöjj közelebb Édesem,
    Vágyom rád szüntelen,
    Senki már el nem szakíthat,
    Soha nem engedlek el!

    2.
    Utjaink most újra összeértek,
    Szememmel szemedbe nézek,
    Kezemmel keresem kezed,
    Végre talán megölelhetlek.
    Megigézve csak néznélek,
    Szólnék, de nem merek,
    Hangom néma, könnyes szemem,
    Hol voltál eddig Édesem?

    Jöjj közelebb Édesem,
    Vágyom rád szüntelen,
    Senki már el nem szakíthat,
    Soha nem engedlek el!

    3.
    Nélküled nem bírom tovább,
    Szemem nedves, szárad szám,
    Gyere, és mondj igent,
    Veled akarom élni az életet.
    Tedd kezed kezembe Kedvesem,
    Nézz rám, örülj velem,
    Engedd, had karoljon karom,
    Vadul és Szerelmesen.

    Jöjj közelebb Édesem,
    Vágyom rád szüntelen,
    Senki már el nem szakíthat,
    Soha nem engedlek el!

    4.
    Hallgatnám, mit dobog a szíved,
    Érezném a mézédes szád,
    Látnám szemed ragyogását,
    Tudnám, szeretsz igazán.
    Érezném szerelmed lüktetését,
    Átélnék veled új csodát,
    Boldognak lenni újra,
    Csak veled, igazán.

    Itt vagy, érezlek Édesem,
    Fogom kezed, csókolom szád,
    Senki már el nem szakíthat,
    Én a Tied, Te az enyém vagy igazán!

    5.
    Vágyom rád vadul és fékezetlen,
    Kívánlak minden másodpercben,
    Átgázolnék érted hegyen völgyön,
    Ölelnélek vadul, engedetlen.
    Legyél napom, mi életet ad,
    Legyél szívem, mi életben tart,
    Legyél kezem, mi átölel kedvesen,
    Legyél minden, mert Szeretlek szerelmesen.

    Velem vagy és ez oly jó,
    Érzem, hogy nem engedlek el,
    Rabul ejtett a vágy és szerelem,
    Légy boldog mindig, ha lehet velem.


    Egy szerelem emlékére

    A Nap aranyló korongja messze van tőlem,
    Messze van szerelmem, elment mindörökre?
    Sárga falevelek, vigyetek hírt tőlem,
    Vigyétek fájó szívem el neki cserébe.
    Vigyétek el, mert nekem nincs szükségem rá,
    Nélküle nem kerek, nem szép ez a világ.
    Nem ragyog a nap, nem kék már az ég sem,
    Őszi ködbe hajlik, minden körülöttem.

    Fehér hó lepi be már a csendes tájat,
    Nem szól a rigó éneke a fán.
    Hó lepi be a padot, amin ültünk,
    Pár nap volt csupán a boldogság?
    Néztük, hogy szalad a folyó, a Pataki vár alatt,
    Néztük a napot, ahogy a hegy mögé elszalad.
    Vártuk a csodát, és szánk csöndben maradt,
    Nem voltunk bátrak, és igazak.
    Csak öleltük egymást szerelmesen,
    Mint akik elválni nem kívánnak soha,
    Vártuk, hogy soha el ne múljon, ez a nyár, ez a nap, ez a csoda.
    De az idő mi suhanva tova szállt, elvitte a nyarat,
    Elvitte minden álmunk, és a boldog tavaszt.
    Gondoltuk, hogy nem lesz vége, mert nem tudtuk előre,
    Hogy vannak szavak, melyek, mint kés a vajban,
    A szívbe marnak, könyörtelen.
    Mert a mézédes csókok mögött, és az ölelésben,
    Hamis szavak és érzések dúltak benned,
    Nem mondtad el mi bánt, mi gyötri lelked,
    Nem kívántad a megértésem!
    Pedig találkoztunk újra, meg újra,
    És szívünk, lelkünk összeolvadt,
    Repültünk, szálltunk a magasban,
    Nem akartuk, hogy vége legyen újra.
    Terveztük a további utat, gondoltunk megoldásokat!
    De te döntöttél!
    Hol, kivel akarsz boldog lenni,
    Én próbálom az életem, ezután élhetővé tenni!
    Köddé váltak a tervek, az álmok,
    Messze tűntek a boldogságok.
    Elröppentek! Vissza már nem térnek,
    Másnak adtad a szíved, más uralja lelked.
    Nem kellet szerelmem, nem kellett ölelő karom,
    Többet ért neked a pénz, a vagyon!
    És most, mikor a nap korongja messze van tőlem,
    S a levelek újra nyílnak csendben,
    Fájó szívvel ülök, a padon. Emlékezem!
    És egy dalt susog a szél, csendben, mellettem.
    Bús dallama, mint zúgó örvény,
    Sodor a sötét tájon át,
    Szívem mi melegséggel telt volt,
    Most jéghideg, mint a zúzmarás ág.
    e-Könyv a Digi-Book Kiadó gondozásában

  • Cikkszám
    978963364999H
Webáruház készítés