Új jelszó kérése
Új jelszó kérése
Összehasonlítás
Toplista

Fizetési megoldás
Házhozszállítás

Termék részletek


Haas János: Karbonát-szedimentológia_MOBI

Haas János: Karbonát-szedimentológia_MOBI
1 490 Ft1490

TARTALOM

Bevezetés
A karbonát-szedimentológia fogalma
A karbonát-szedimentológia kialakulása és fejlődése
Néhány fontos fogalom értelmezése
A karbontásos kőzetek rendszere
Szemcsefajták
Folk szöveti rendszere
Dunham rendszere
A szöveti vizsgálatok módszerei
Általános petrográfiai rendszer
Karbonátos üledékképződési környezetek
Partvidék
Sekély self
Lejtő-lejtőlábi környezet
Mélytenger - pelágikus medence
Tavi karbonátos üledékképződés
A karbonátos üledékképződés dinamikai szemléletének alapjai
Alapelvek és fogalmak
Üledékciklusok - szekvenciák
Diagenezis
Diagenetikus környezetek
A diagenezis jellegének és folyamatának meghatározására alkalmazható vizsgálati módszerek
Dolomitosodás
A karbonát-diagenezis dinamikus szemlélete
Hivatkozott és ajánlott irodalom
Fontosabb szakkifejezések

  • Részlet az e-könyvből:

     

    A karbonát-diagenezis dinamikus szemlélete

    Az üledékképződést meghatározó alapvető tényezők a diagenezisben is fontos szerepet játszanak. A korai diagenetikus folyamatok pedig egészen szorosan összefüggnek az üledékképződési folyamatokkal, azoktól szinte el sem választhatók.
    Az alapvető tényezők szerepe a diagenezisben a következőkben összegezhető:

    Klíma
    Igen jelentős a klíma szerepe a korai (szubaerikus, sekély betemetődéses) diagenezisben.
    A hosszú idejű globális klímaváltozási szakaszokat (Fischer, 1982; Sandberg, 1985 nyomán) a 71. ábra mutatja, a biogén és a szervetlen módon kivált karbonátok jellemző ásványos összetételével együtt. Egyértelmű korreláció látszik a nagy klímaszakaszok és a karbonátok összetétele között. A „greenhouse” szakaszokat a normál kalcit, míg az „icehouse” szakaszokat a Mg-kalcit és az aragonit dominanciája jellemzi. Tekintettel arra, hogy ez utóbbi ásványok instabilisak, jóval érzékenyebbek a diagenetikus változásokra, az „icehouse” szakaszban keletkezett karbonátokban intenzívebb diagenezissel számolhatunk.
    A rövid idejű klímaváltozásokat elsősorban a Milankovic-ciklusokhoz kapcsolják. A diagenezis szempontjából azonban nem elsősorban a hőmérsékleti változások a döntőek, hanem a csapadék mennyisége és szezonalitása. Különösen az utóbbit a monszunrendszerek jelentősen befolyásolják.
    A periodikusan szárazra kerülő platformokon száraz klíma esetén a száradási deformációk (száradási pórusok, repedések stb.) keletkezése, az evaporit- és a dolomitképződés, továbbá a szárazföldi mészkérgek (caliche) kialakulása jellemző. Nedves klímán karsztosodás, talajosodás, a freatikus zónában kalcitcementáció az uralkodó folyamat.

    Tektonika
    Az akkomodáción keresztül alapvetően befolyásolja az üledékfelhalmozódás sebességét, ezáltal a betemetődés sebességét és jellegét, azt, hogy a betemetődés folyamatos vagy megszakított.
    Folyamatos betemetődés esetén a betemetődéses diagenezis jelenségei a meghatározók (kompakció, cementáció, nyomási oldódási jelenségek stb.).
    Ha viszont a süllyedés megszakított, kiemelkedési szakaszok tagolják és az üledékgyűjtő is szerkezetileg tagolódik, akkor (humid klímán) az oldódási, karsztosodási folyamatok játszanak döntő szerepet a kiemelt blokkokban, öveze-tekben (vadózus öv), míg a freatikus zónákban a kalcitcementáció meghatározó, a szemcseközi porozitás csökken. Arid klímán az oldódási folyamatok alárendeltek, hiperszalin fluidumok mészüledékeken való átszivárgása viszont dolomitosodáshoz vezethet.

    Tengerszintváltozás
    A tengerszintváltozások során nem csak az üledéklerakódási környezetek (fáciesek) migrálnak, de a diagenetikus fáciesek is (96. ábra). A nagy frekvenciájú tengerszintváltozások során tehát a korai diagenezis feltételei is sűrűn változnak (Read és Horbury, 1993).
    A „melegház” (greenhouse) -szakaszokra jellemző kis amplitúdójú tenger-szintváltozások esetén a platformokon métemagyságrendű ciklusok képződnek,tetejükön árapálysík (tidal flat) -fáciessel.
    Humid klímán korai cementáció, fenesztrális pórusok képződése jellemző, az aragonitos fosszíliavázak kioldódnak, esetleg paleotalaj is képződik. Arid klímán az előző elöntési periódusban képződött mésziszap dolomitosodik (sabkha dolomitosodás).
    A kis amplitúdójú tengerszintváltozás következtében létrejött ciklusok diagenezisének klímafüggőségére jó például szolgál a felső triász „Dachsteini platform” fejlődéstörténete. Itt a peritidális lagúna-ciklusok képződése a késő-karniban száraz (valószínűleg szemiarid) klímán indult meg. Az az intenzív korai diagenetikus dolomitosodás, amit a Fődolomit Formáció esetében tapasztalunk, jelentős mértékben e klímának köszönhető. A késő-nori kezdetén jelentős klímaváltozás volt, az éghajlat humidabbá vált. Ezt jelzi a nagy tömegű terrigén üle-dék beáramlása a medencékbe, és ehhez kapcsolható az intenzív korai dolomitosodás megszűnése, ami a Fődolomit Dachsteini Mészkőbe való átmenetében nyilvánul meg.
    e-könyv a Digi-Book Kiadó gondozásában

  • Cikkszám
    9789633984895
Webáruház készítés