Új jelszó kérése
Új jelszó kérése
Összehasonlítás
E-könyv és e-book
Toplista

Fizetési megoldás
Házhozszállítás

Termék részletek


Gilbert de Voisins: A Keresztút-csárda_MOBI

Gilbert de Voisins: A Keresztút-csárda_MOBI
990 Ft990
  • Részlet az e-könyvből:

     

    A Sárga-patakban újra találtak egy gazdag aranytartalommal bíró homokréteget. Ez elég volt ahhoz, hogy mindenkit lázba ejtsen. Hangos hahotától és üvöltéstől visszhangzott a szalon, az emberek össze-vissza kiáltoztak és időnként a küszöbig mentek, kinyitották az ajtót és kitekintettek. Nehéz köd feküdt cafatokra tépve a hatalmas fák ágai között. Csak arra vártak, hogy felszálljon a köd, hogy aztán induljanak a Sárga-patakhoz.
    Tessék, - mondta Caldagués, - milyen szerencséjük van maguknak kincskeresőknek! Az én favágó mesterségemben nincsenek ilyen meglepetések! Whiskys-pohara fenekére nézett és csendesen nevetgélt:
    - Nem, - mondta, - itt nem az erdőkben bujkál a szerencse istenasszonya. Szívesebben hál a patakok medrében.
    E pillanatban lépett be Annie Smith.
    - Nem iszol többet, papa! - kérdezte. - Gyere, sétáljunk egyet a fák alatt. A köd már eloszlik.
    Az öreg Smith követte.
    - Szerencsére, - folytatta Caldagués - másban is gyönyörködhetik az ember, mint a patakok aranyában.
    - Az arany a kárhozat eszköze! - mondta a kövér Kid.
    - Miért kártyázol akkor? - kérdezte van Horst.
    - Mert szegény bűnös vagyok, - felelte Kid bűnbánattól reszkető hangon.
    - Kitűnő időtöltés a kártya, - mondta Maria.
    - És néhány napon belül egy vasa sincs az embernek, - tette hozzá Holly.
    - Ah, mégis csak vannak értékesebb dolgok az aranynál! - sóhajtotta Jane Holly ábrándos arccal.
    - Igen, igaza van, Holly asszony, - mondta Caldaguést és van Horstot. A favágó szavaiban aranynál és ezeket nem lehet pókeren eljátszani.
    A kövér Kid és Carletti egy zacskó homokba kártyáztak, melynek aranyértéke kétes volt. A játszma hevessé vált.
    - Ön téved! - kiáltotta Carletti, - négy ásszal a kezében mindent elnyerhet! Tegyük fel, hogy olyan feleségem van, akit nem szeretek. Nos hát, felteszem a lapomra, ha valaki tartja a tétet. Egyszer egy algíri arabbal kártyáztam egy nápolyi kikötőben és Istent tettem fel tétül a lapomra, de amikor vesztettem, azt mondta az arab, hogy hamis pénzbe játszom, mivel különböző valláson vagyunk. Különben is, már többször eljátszottam a lelkemet, de különösképpen soha senki nem akarta azt tőlem elfogadni!
    - Bizonyára a bűze miatt! - kiáltotta Caldagués.
    Különös megfigyelést tettem: az ivók valamennyien tréfának vették a beszélgetést, kivéve Caldaguést és van Horst-ot. A favágó szavaiban állandóan valamilyen burkolt értelem csengett, ami megrettentett. Tekintetét hirtelen van Horstra vetette, aki egy fadarabot farigcsált késével, s így szólt hozzá:
    - Úgy-e igazam van, van Horst: vannak dolgok, amelyeket nem lehet elkockázni!
    Van Horst elkészült a faragással; egy vigyorgó, rút kis majmot faragott ki, melyet alkalmasint Jimmynek szánt. Gondosan kiszúrta kése hegyével a majom két szemét, majd megfelelt a kérdésre:
    - Én egészen máskép gondolkozom. A legbecsesebb dolgokat is el lehet játszani, de abban igaza van önnek, hogy nem a Keresztút-csárda kockáival játssza el őket az ember. Nekünk itt mindnyájunknak van egy különös kockajátékunk, - ólomgolyókkal játsszák; kitűnő hasznát vehetjük.
    Caldagués kihalászott poharából szalmaszállal egy szúnyogot, amely belefulladt whiskyjébe, elmosolyodott és így felelt:
    - Igaza van, van Horst! És különben sem tagad meg az ember egy játszmát attól, aki megmentette életét. Amióta ön Olivierrel kihúzott a bozótból, mindig a rendelkezésére állok.
    - Rendben van, - mondta van Horst. - Még emlékeztetni fogom erre.
    Ezzel darabokra vagdalta a fából faragott majmot.
    Rövid szünet után megkérdezte Caldagués:
    - Hogyan fogjuk eljátszani azt a drága dolgot, amiről beszéltünk?
    - Annyi játszmában, amennyiben akarja, de azt hiszem, egyetlen játszma is megteszi. Két-két kockát dobunk a serlegbe és tartalékkockákat is tehetünk övünkbe.
    Caldagués kitekintett az ablakon.
    - Már alig van köd.
    - Pompás!... - kiáltotta van Horst, - rögtön lejátszhatjuk a játszmát! Mit gondol?
    - Szívesen, kedvesem! El vagyok ragadtatva! Csakhogy...
    Mária felé fordult:
    - Úgy-e, lesz olyan szíves megmondani a pajtásoknak, hogy ne igen sétáljanak ma a fák alatt. Sok helyet kíván a játékunk és bosszantó volna, ha mást néznénk játszótársunknak.
    Carletti, aki egyetlen betűt sem értett a beszélgetésből, igen mulatságosnak találta ezt a megjegyzést és vidám hahotára fakadt; de amikor halálsápadt arcomra nézett, abbahagyta a nevetést.
    - Hát komoly az ügy? ...
    Nem kapott választ.
    - Uram, teremtőm! - kiáltotta a lágyszívű Maria.
    Zsebkendőjébe temette arcát és szobájába zárkózott.
    Caldagués kiürítette poharát, aztán felkelt és nyugodt, meggondolt hangon mondta:
    - Van Horst! Előbb meg akarom köszönni irántam való jóságát..,
    Fesztelenül rákönyökölt van Horst asztalára; megfogta széles tenyerét, amely még mindig a lefejezett majmocskát szorongatta. Aztán hozzátette:
    - Nem azért mondok önnek köszönetét, hogy megmentette életemet; ezt, remélem, mindenki megtette volna, de önnek köszönhetem életem leggyönyörűbb érzését, mely akkor kelt bennem, amikor egy tündéri szép arcon megláttam az igaz szerelem mosolyát.
    - Tisztítsa ki a puskáját, - förmedt rá van Horst azon a fakó hangon, amelyen hat hónap előtt Jack Dillel beszélt. Itt találkozunk egy óra múlva.
    e-könyv a Digi-Book Kiadó gondozásában

  • Cikkszám
    9789633987209
Webáruház készítés