Új jelszó kérése
Összehasonlítás
E-könyv és e-book
Toplista

Fizetési megoldás
Házhozszállítás

Termék részletek


Forró Pál: A züllött férfi_EPUB

Forró Pál: A züllött férfi_EPUB
740 Ft

Ez a kisregény is a szerelemről szól, a férfi gyötrődéséről és harcáról a szeretett nőért. Itt játszódik köztünk, Pesten, a nagykörúton, a Lipótvárosban, ismert szcénák közt. A tehetséges és búslelkű festőművész, "A züllött fréfi", aki a szerelmet könnyű nőcskék karjai közt keresi, ám ott nem talál mást, csak testi szerelmet. De hajh, merre lehet a nagy, katartikus szerelem? Hősünk közel áll ahhoz, hogy életét eldobja, amikor berobban életébe a nagy Ő! És innen a bonyodalmak egymást kergetik, őrülten rohanva a végkifejletig. No de mi lesz az? Happy end, vagy tragédia? Olvassák el - nem fogják megbánni. Forró Pál ismét könnyed és szórakoztató regényt ír. Kikapcsol, szórakoztat, egyszóval remekül megírt kisregény ez. (a Kiadó)
e-Könyv a Digi-Book Kiadó gondozásában

  • Részlet az e-Könyvből:

     

    VI.

    Reggel lesietek az uccára, nehány koronát adok a rikkancsnak, erre megengedi, hogy valamennyi újságot átnézzem. A Híradót utoljára hagyom, maradi, régi szellemű újság, biztosan nekem ront. A Napló kritikus régi ellenségem, azt is a végére hagyom. A fő a Hírlap, meg a német újságok, az ilyen nagykereskedők mind a német lapokat járatják, Olga azt fogja olvasni. Keresem a képzőművészeti rovatot. Benne van. A szalon megnyitása. Egy teljes hasáb László Rezső képeiről, ezekről a szánalmas rongyokról. Azután néhány szines frázis a Gereben portréiról. Végül egy mondat: Elég kellemesen tűnt fel a harmadik kiállító Ternyey Mihály is, noha munkái még meglehetősen kiforratlanok. Ha leküzdi szertelenségeit, még viheti valamire.
    Megint elfog az a rettenetes düh, amely lehet, hogy beteg, elnyűtt idegeim következménye. Néha kényszereszmém támad, hogy gyilkolnom kell.
    A disznók! - kiáltom és földhöz vágom az újságot. Nem érdekel a többi sem. Mit írhatnak? Ki ért meg engem? Mit törődnek ők az én átéhezett, gyötrelmes életemmel, nyomorult élni akarásommal, a sóvárgásommal, amellyel egy kis fényt szomjazok? Milyen ostoba is vagyok, hogy ilyen felfeszült, várakozásteljes izgalomban sétálok tegnap óta. Láttam egy leányt. Szép volt és megdicsérte egyik képemet. Hát azután? Már régen elfelejtette az egész kiállítást, én pedig úgy hordozom magamban a szavait, mint valami izzó parazsat. No lám milyen ábrándos, zöld legényke vagyok. még. Talán egy kis kalandra gondolok: regényes szerelemre, titkos találkozásokra Budán… Ohó, határozottan lázam lehet, nem birom már ezt a sok nyomorúságot. Estére inni fogok és ráveszem a fiúkat, hogy rendezzünk egy műtermi orgiát. Azt a címet fogom adnia mulatságnak, hogy: vissza a paradicsomba! Nagyon tréfás lesz. A falakra ráfestjük az édenkertet, a közepére felállítjuk a tilalomfát és nyolc Évát sétáltatunk a kígyó körül. Úgy van, mi művészek bármikor visszaállíthatjuk a paradicsomot. Nagyon sajnálom Olga kisasszony, ide nem hívhatom el. Legújabban úgyis csak az elkárhozottak mehetnek az édenkertbe. Úgy bizony, megváltozott egy kissé a világ.
    Visszamegyek a műterembe, a kapuban a házmesterné újságolja, hogy keresett a postás. Csomagot hozott. Megint elfog a kétségbeesés. Rossz kritika és elmulasztott postás. Gyönyörűen kezdődik ez a nap. Legjobb lesz ha lefekszem és átaluszom. Úgy sincsen értelme, hogy dolgozzam. Van elég festményem a kiállításon. Az orvos biztosan pihenőt rendelne, ha megvizsgálna. Jól táplálkozni fiatalember és kímélni az idegeket. Nem szabad éjszakázni. Igenis doktor úr.
    Mingyárt lefekszem. De a táplálkozással várni kell egy kicsit. Talán ha a postás visszajön. Alighanem a Juciék küldtek egy kis hazai harapni valót. Drága kishúgom. És az édes anyám. Már majdnem egy éve nem voltam náluk. Mégis végig kell olvasnom a kritikákat. Hátha akad olyan is, amelyik dícsér? Majd kivágom és elküldöm nekik. Tulajdonképpen haza kellene utaznom. Itt hagyni mindent. A fiúkat, Lidiát és igen, magát is kedves Olga kisasszony. Mert ne tessék hinni, hogy olyan földönfutó vagyok. Csak büszke vagyok kérem és azt hazudom az otthoniaknak, hogy a magam emberségéből is megélek. Úgy bizony, sokat mesélek nekik a selyemfüggönyös, perzsaszőnyeges műteremről és a nőkről, akiknek az arcképét festem. Csupa előkelő asszony jár hozzám. Egyet majd feleségül is veszek. Az édesanyám már évek óta noszogat, hogy nősüljek meg. Alig várja, hogy megismerje a menyét. Maga biztosan nagyon tetszene neki Olga kisasszony. Ha nem züllöttem volna el, most én is járhatnék az előkelő családok estélyeire és találkozhatnék magával. Sokkal, szebbeket tudnék mondani magának, mint Bánky Jenő és minden estepáholyt vennék az Operába. De én már két éve nem voltam színházban, mert minden este beülök a kávé-házba és belebámulok a levegőbe.
    Csengetnek. Teca belép. Nagyon csinosan kiöltözködött Halványkék grenadin ruha van rajta. Zavartan mosolyog.
    - Eljöttem, mondja. Pontos vagyok?
    Nézem és a parfömjén érzem, a ruháján látom, hogy ezt a ruhát valaha Olga hordta és a parfömöt az ő toilette asztalkájáról csente. Ott élt mellette, hallotta beszélni, látta vetkőződni és öltözködni, elkészítette a fürdővizét…
    Vigyázok, nehogy eláruljam magam. Leültem és megkérdeztem:
    - Miért akarsz modell lenni? Hiszen gazdag barátod van, nem szorulsz rá?
    - Hát az embernek muszáj valamit csinálni. És kell egy kis társaság!
    - Haha! Bravó! Tehát itt tartunk. Metresznek előlépett szobalányokból áll a társaságom. És hogy az arcul verésem még nagyobb legyen. Teca hozzáfűzi:
    - Azért ne gondoljon rólam semmi rosszat! Nem vagyok olyan züllött, mint a többiek! Én nem csalom meg a barátomat! Aktot sem állok. Legfeljebb felöltözötten festhet, ha akar.
    - Nana! Nagyon rátarti vagy. Alighanem a kis-asszonyodtól tanultad!
    És megfeszül bennem minden idegszál, amint a feleletét várom. A szemében valami dühös gyűlölet villan meg, az ajkát gúnyosan biggyeszti:
    - Erről lehetne egyet-mást mondani!
    A kezével legyint és hozzáteszi:
    - Bolond!
    Közönyt színlelve kérdezem:
    - Miért?
    - Teli van az mindenféle hisztériával, mint ahogyan az apja mondja. Egyszer zongorázik és két napig fel sem áll a zongora mellől. Máskor a könyveknek fekszik neki és még ebédelni, sem megy. Legutóbb szobrászolni kezdett és telirondította a szobáját gipsszel, meg büdös agyaggal. Nem fér a bőrébe. Túl jól megy a dolga. Azt hiszem, maga sem tudja, hogy mit akar.
    - Szép leány. Láttam néhányszor. Azt hiszem vőlegénye is van!
    Éreztem, hogy elpirulok, hátat fordítottam Tecának, mintha, az ecseteket mosnám. Teca ühmög, rámondja vontatva:
    - Hát van neki...!
    De én nem hagyom annyiban a dolgot Nekivágok egyenesen:
    - Szeretik egymást, mi? Gyakran rajta érted őket, mikor csókolóztak, ugy-e?
    Teca keletlenül néz rám:
    - De nagyon kíváncsi! Talán szerelmes a kisasszonyba?
    Nevetést erőltetek:
    - Én? Hiszen nem is ismerem! Nem olyan könnyen szeretek én bele valakibe. Nem bizony! Csák éppen érdekelt, mert mulatságos. Egy leányos ház, ahonnan a szobalányt szöktetik meg. Miféle kisasszony lehet az?
    Teca sértődötten áll föl:
    - Ha gúnyolódik, elmehetek!
    - Eszemben sincsen! De. szeretném tudni, hogy ki szöktetett meg? Valami öreg podagrás bankár, vagy nagykereskedő? A Hidegvéghy barátja. Üzleteket kötöttek, de közben téged is észrevett. Biztosan úgy vitted körül a feketekávét, hogy hozzáérjen a szoknyád. Felizgattad a vén kufárt. Nagy bestia vagy, érted a módját!
    Teca rejtélyesen mosolyog:
    - No, nem egészen így volt. És nem is olyan ronda vén fráter, mint hiszi!
    - Holló, tehát szerelmi regény! Komoly, kötéllétrás kötéltáncos szöktetés. Autóval és álarcban !
    Türelmetlen lesz:
    - Mit faggat? Akar festeni, vagy nem? Ha nem, elmegyek!
    - Hogyne, persze hogy akarlak. Szenzációs kompozíció lesz. Egy sárga és zöld függönnyel eltakart ablak mögött egy díványon kuporgó, félig lebocsájtott ingvállú kócos leány. A címe: Lesben álló macska! Mit szólnál hozzá, ha éppen Hidvéghyék vennék meg? Visszakerülnél hozzájuk és a szeretőd mikor hozzájuk menne, mindig a képre bámulna!
    Nevet és azt mondja:
    - Maga sincsen ám ki a négy kerékre!


    VII.

    Tegnap bezárták a kiállítást. Egyetlen képemet sem vették meg. A hordár szemtelenül meg akart zsarolni. Egymásra raktam mind az öt képet, még szerencse, hogy nem festek túl nagy vásznakat, összekötözve elcipelhetem a hátamon. Majd este megyek értük, a szemembe vágom a kalapomat, a pénzes kollégáim nem nevethetnek gúnyosan az arcomba. A Zöldruhás nő került legfelül. Hm, ezt igazán meglehette volna valaki. Különben nem... ehhez senkinek semmi köze sincsen, nem eladó. Magántulajdon. A festő sajátja. Ez igen előkelő dolog. Magamnak festettem, a magam kedvtelésére. Olgának is tetszett. De pénzért neki sem adnám oda. Amikor megdicsérte, oda kellett volna elébe áll-nőm, mélyen meghajolni és azt mondani: Nagyon boldog lennék, ha elfogadná ezt a csekélységet! Bánky azt mondta volna, hogy szemtelenség és én arcul ütöttem volna. Úgy bizony. Mindenki felháborodott volna, csak Olga nem. Milyen kár, hogy elmulasztottam ezt a nagyszerű, hatásos jelenetet.. De még lehetne, tenni valamit. Igen. Levelet írok neki: Mélyen tisztelt Kisasszony! Bocsásson meg; hogy így ismeretlenül elküldöm ezt a képet. De meg akartam köszönni, hogy megdicsérte…
    Nem, ez mégsem jó, nem szabad ennyire alázatosnak lennem. Mi van abban különös, hogy valaki megdicséri egy képemet? Még azt hinné, hogy sohasem történt ilyesmi velem. Szánakozna rajtám. Legjobb lesz minden írás nélkül elküldeni. Hetekig fogja találgatni; hogy ki küldhette? És érdekelni fogja, mert titokzatosság veszi körül. A nők szeretik a rejtélyes dolgokat.
    Bekémleltem a kapun, hogy nem jön-e véletlenül lefelé a lépcsőn? Azután a házmesterhez mentem: Hidvéghy Olga kisasszonynak hoztam ezt a képei. Tessék átadni neki!
    Leoldom a többi tetejéről, úgy látszott mintha azokat még el kellene szállítanom valahová. Köszönök és sietek kifelé. A kapun akkor fordul be Olga. Elfordítom az arcomat, de még látom, amint csodálkozva nézi végig a hátamon lógó képeket. A lábam remeg az izgalomtól, a szíveim a torkomig - dobol. Hallom, hogy csenget a házmesternek. Valósággal menekülök. Szerencsére sarokházban laknak, gyorsan befordulhatok a mellékuccába. Most már látta a képet, nézi, örül neki, gavallérnak gyanít valakit, biztosan Bánky Jenőnek fogja először megköszönni.
    A műteremben előveszem a gitáromat és teli torokkal harsogok egy dalt, amelyet valamikor Párisban tanultam. Nagyszerű kedvem van. Tánclépéssel kísérem az éneket. Lidia szájtátva áll meg az ajtóban és összecsapja a kezét:
    - Nahát… talán csakugyan eladtad az egyik képedet?
    - El bizony! Fejedelmi áron! Kinnt vagyunk a vízből Lidia!
    - És megveszed a harisnyát és a cipőt?
    - Azt nemi Hiszen ha elegáns dámát faragnék belőled, rám sem néznél többé. Én pedig szeretlek... hódolója vagyok bájaidnak és ha megengeded, ezt mindjárt be is bizonyítom!
    Tréfás duzzogással ráüt a kezemre:
    - Ohó! És Teca? Mondta ám, hogy nagyon udvarolsz neki! Nem is jön el többé modellt állni, ha olyan szemtelen leszel, mint a múltkor...
    Fájdalmas színészi mozdulattal tárom ki karjaimat:Nincsen szivetek, lányok! Rossznéven veszítek,ha egy szegény férfiú egy kis szerelmet koldul.
    Lidia szeme felragyog, örül, hogy ilyen jókedvűnek lát és az ujjait hízelegve bemélyeszti a hajamba. Érzelgősen és simulva kérdezi:
    - Szeretsz?
    Minden átmenet nélkül mérhetetlen düh fog el. Gorombán eltaszítom és rákiáltok:
    - Elég volt! Hogyne, azt akarnád, hogy az Alfonzod legyek, együtt költsük el a pénzt, amit a barátaidtól kapsz…
    Sírni kezd, az arca sápadt.
    - Durva, aljas, hálátlan gazember vagy!
    A szavak leperegnek rólam, nem is hallom őket. Csak türelmetlenül intek:
    - Menj!
    Az arca kigyullad a felháborodástól, a szeméből csak úgy omlanak a könnyek és megy kifelé.
    És én belenyújtództam a sírásba, a szenvedésbe,kegyetlen, szadista módon. Élveztem a megkínoztatását. Parancsolj Istennőm, ime megölöm érted a többi nőt. Mialatt az én ajándékomban gyönyörködsz és a tekinteteddel végigsimogatod, én megkorbácsolok érted egy rabszolganőt...
    e-Könyv a Digi-Book Kiadó gondozásában

  • Cikkszám
    9789633649862
Webáruház készítés