Új jelszó kérése
Új jelszó kérése
Termék részletek


Fáy András_ Lúd és orr_EPUB

Fáy András_ Lúd és orr_EPUB
340 Ft340

TARTALOM
A VARJÚ ÉS A FÜLEMILE
CUKORMÍVES
A SZAMÁR
KOPERNIKUSZ ÉS AZ URACS
A VAK ÉS A SIKET
A DENEVÉR
A FECSKE
A MÉHEK ÉS MEDVE
A MEDVE ÉS EVET
AZ OKOS ELEFÁNT
A VARJAK GYŰLÉSE
A PÁSZTORGYERMEK
A FAGYAL
AZ ÜRGE
A SAS ÉS FÜLEMILE
AZ OBELISZK
A KANDÚR
AZ OROSZLÁN ÉS MEDVE
A MAJOM
AZ ÁLLATOK TÖRVÉNYSZÉKE
A KUTYA
A TÉGLAVETŐ
A HIÚZ ÉS RÓKA
A MAGYAR VENDÉGSZERETET
A TARKA KÖNTÖS
A SZAMÁR ÉS CSIKÓ
AZ AHI
A MEDVE
CERBERUS
HAYDN
A GÓLYA ÉS GAZDÁJA
A BAGOLY
A KAKAS
HÉRAKLEITOSZ ÉS DÉMOKRITOSZ
A LÁNCOS MEDVE
A RINOCÉROSZ
AZ EGEREK
A PRÜCSÖK ÉS VAKONDOK
A TEHÉN
AZ IGAZSÁG TEMPLOMA
A VEREBEK GYŰLÉSE
A SZAJKÓ ÉS FÜLEMILE
AZ ÖZVEGY GALAMB
VINKELMANN
AZ OROSZLÁN ÉS SZAMÁR
A LÉGY ÉS PÓK
A CSIKÓ ÉS ANYJA
PAINE
A KOMONDOR ÉS ÖLEB
AZ ÖKÖR ÉS CSIKÓ
A MACSKA ÉS GAZDÁJA
A KAKUKK
A HANGYÁK
A LÉGY ÉS SZÚNYOG
A REMETE-MEDVE
A TIGRIS ÉS OROSZLÁN
A VERÉB
BACCHUS ÉS VÉNUS
A RÓKA ÉS OROSZLÁN
A TIGRIS ÉS EVET
A MACSKA ÉS RÓKA
ARISZTOTELÉSZ ÉS NAGY SÁNDOR
MÓMUS
A JUSZALAG ÉS SZILVAFA
A SZÁRNYAS LÓ
A SZARKA, VARJÚ ÉS BAGOLY
A MAJOMCSOPORT
A PATRIÓTA VERÉB
A RÓKA ÉS A NYÚL
A BÍRÓ COMME IL FAUT
A MEGJUTALMAZOTT KARD
A KÉT EB
A MÉH ÉS A VIASZGYERTYA
A HÁZI EBECSKE
AZ ÖKÖR ÉS OROSZLÁN
A BARÁTSÁG OSZLOPA
A KOLOMPOS
A NYEST ÉS RÓKA
A FIATAL DARU
A TUDÓS VAKONDOK
A BÉKÁK ÉS GÉM
A NAPSZEKÉR
A KÉT VERÉB
IKAROSZ
A BARÁZDABILLEGETŐ
A VIOLINOS
A PALÓC
A SAS ÉS BÍBIC
HERCULES
A SZILVAFA ÉS HERNYÓK
A VERÉB ÉS FOGOLYMADÁR
A FÜLEMILE ÉS VELYHE
A CSIGA
A HÁZIMAJOM
AZ UNALOM
A FARKAS ÉS RÓKA
A FARKAS ÉS KUTYA
A PARIPA ÉS MAJOM
A HARCSA
AZ IDŐPRÓFÉTA
A VIZSLA
A JÓ GYOMOR
A GYŰLÉS
A PERGAMENBŐR
A GAZDAG ÜRGE
AZ ABDUL UDVARI BOLONDJA
A RÓKA MINT BÍRÓ
A MACSKA ÉS ORSÓ
A VARJÚ ÉS TENGELICE
A VÁROS BÍRÁJA ÉS UDVARNOKA
e-könyv a Digi-Book Kiadó gondozásában

  • Részlet az e-Könyvből:

    A GÓLYA ÉS GAZDÁJA
    A visszatért gólya így szólítá meg a háztetőről gazdáját: - Nem köszönettel tartozol-e, gazdácskám, nekünk, hogy újra visszahoztuk néktek a tavaszt? - De barátom - felel ez -, titeket hozott a tavasz vissza!
    Hízelkedik az emberi hiúságnak, a nagy történetekben magának részt tulajdoníthatni, vagy legalább mondhatni azt, hogy előre láttuk azokat.

    A BAGOLY
    Egy nevezetes napfogyatkozáskor, a szokatlan madarak búsan kullogtak háló helyeikre. - Istenem! hát már alkonyodik! - panaszlák mindnyájan! - Biz éj lesz ott megint - hála-örvendve huhogá a bagoly. Azonban elmúla a nagy égi tünemény, s gúnyosan kacagtatott ki a nagyfülű.
    Beh alacsony lélek fért abba, aki a közínségben nyereséget keres.

    A KAKAS
    Az elvénhedt kakas sajnosan nyújtotta a sas trónja előtt panaszát, hogy számos fiai s unokái aggott korára érte semmit sem akarnak tenni. - Hát te tettél-e érettek nevelésökben vagy táplálásokban valamit? - kérdé a monárcha. - Énnekem a hárememmel volt szüntelen dolgom - felel a kakas -, s a hajnalt kelle vigyáznom. - Tanuld meg hát ön károdon, barátom, hogy csak a jótett szülhet háládatosságot.

    HÉRAKLEITOSZ ÉS DÉMOKRITOSZ
    Könnyes szemekkel sétált Athén utcáin Hérakleitosz; szemközt jöve neki a nevető Démokritosz: - Mi bajod? - kérdé az utóbbi kacagva. - Ugyan, hogy lehetsz ily könnyelmű - felel a síró -, minden szegletében látván hazádnak a romlottságot s az azt követő veszélyt. - Barátom - szól folyvást nevetve a hordó lakosa -, vágass eret magadon, s meglásd, azonnal jobbra fordul a haza dolga.

    A LÁNCOS MEDVE
    - Mackó! te már sok muzsikán táncoltál, szólj, melyik tetszik neked legjobban? - így szólítá meg medvéjét az olasz. - Egyiket sem hallhatom, uram, láncom zörgésétől! - felel szegény.

    A RINOCÉROSZ
    A hülye rinocérosz meghallá a közte s elefánt közt való gyűlölség meséjét, azóta nagyobbra nézé magát, s széjjel dicsekvék természeti ellenkezésével. - Azt hiszem - mondá a róka -, hogy te gyűlölöd az elefántot: mert sok irigyelhető tulajdonságival múl téged felül; de hogy ő ellenséged legyen neked, gyávának, abban nagyon kételkedem.

    AZ EGEREK
    Az egerek tanyát ütöttek egy asztag alatt. Bátorságban minden ellenségtől, gond nélkül lakoztak itt a gazdag búzaszemekkel. De a cséplés folytával fogyott az asztag, s az alsó kévékre kerülvén a sor, azon egér vala szerencsés, amelyik a csép elől elillanhatott.
    A jó kvártély nem haza még, valamint a haszonért tanyázó sem hazafi ám.

    A PRÜCSÖK ÉS VAKONDOK
    Az éhes prücsök befúrta magát a gazdag tárú vakondokhoz. - Az egész világ hirdeti hallásod finomságát - szól hízelkedve hozzá. - Benned, reménylem, mecénásra találok: engedd, hadd űzzem énekemmel unalmaidat. - Elkezdé csiripelését, de a vakondok: - Hagyd el, barátom! hagyd el - szól fület dugva az éneklőnek -, éppen mivel finom a hallásom, nesze, fizetek azért, hogy nekem ne énekelj többé.
    Az ily mecénás is szükséges!

    A TEHÉN
    Egy tehén, a katonának elveszett borjúbőr iszákját édesdeden nyalogatá. - Beh szép anyai érzés szorult ezen állatba - mondá magában egy elmenő asszony. - Bizonyosan a borját véli szegény ez iszákban. Felköltöm a jámbort édes csalatásából. Nem a borjad az, szolga! - szól a tehénhez. - Tudom, asszonyom - felel ez -, hanem egy kis sócskát érzek az iszákban; azt nyalogatom.
    Beh szárazon maradnának legszebb tetteink, ha a haszonlesést levonnánk belőlök.

    AZ IGAZSÁG TEMPLOMA
    ALLEGÓRIA
    Az igazság templomának kulcsa még Minerva idejében elveszett. A hajdani kor minden lakatosai próbálgatták erejüket egy új kulcs készítésén. Mesterséges tollak, lyukazatok, görbítések látszottak a mestermíveken; de velek nem nyílt az ajtó. - Bárdot ide s fokosokat! - kiált végre a pórsereg. - Erő kell oda, ahová a mesterség nem hathat! - s befeszült, beszakadt volna a szent küszöb, ha azt az isteni kéz nem tartotta volna. - Megállj! - így kiált a gyülevész néphez egy felhő közepéből Minerva. - Itt a kulcs! - s leereszkedvén a templom ében ajtajához, azt a bámuló művészek láttára egy hitvány szeggel nyitja ki. - Nincs az igazság oly nagyon elzárva előtted, ember - így szól -, mint véled, s éppen azért nem találod azt, hogy igen mesterségesen keresed!

    A VEREBEK GYŰLÉSE
    - Ugyan mit végeztetek oly sokat? - szól a verébhez a fecske. - Hallottam nagyon csiripeltetek a bodzafán tartott gyűléstekben! - Hát nem tudod, hogy amely tanácsházán sok a lárma, kevés a végzés?

    A SZAJKÓ ÉS FÜLEMILE
    A szajkó megtanulta követni a kútágas nyikorgását. Azonnal muzsikai próbát hirdete, s nem hallott újjal fennen biztatá publikumát. A madarak nem tudták, mit ítéljenek a szokatlan hangról; de a fülemile mosolygott: - Fület sért ugyan - így szóla -, de mégis szép muzsika lehet biz az - szomjasnak.

    AZ ÖZVEGY GALAMB
    A párját vesztett galamb keservesen nyögdécselve síra hímje után. - Mit sírsz? - így szól egy barátnéja hozzá. - Hiszen nem vagy te érzékenykedő gerlice, s van több hím is e világon! - De némely hímecskék azt állíták - felel biztos súgással a síró -, hogy a könnyes szem nekem igen jól áll.

    VINKELMANN
    Vinkelmann elragadtatva csodálta Clemens múzeumában a Tassót. - Mit tudsz bámulni egy fej nélkül való derékon? - kérdi tőle gúnnyal egy értetlen idegen nagy úr. - Barátom! - felel a szépművész, végig tekintve a tudakozón. - Hány fejetlen derekat bámul a világ! amely annyit, mint ez, nem ér?

    AZ OROSZLÁN ÉS SZAMÁR
    Aesópus szamara, amint az oroszlánnal vadásza, s ordításával a szokatlan vadakat megzavarta, így szólítá meg hatalmas bajtársát: - Hát erőmnek nem akarod-e hasznát venni, uram? - Te csak rúgni tudsz, koma - felel mosolyogva az oroszlán. - Ez pedig csak gyáva védelemre való.

    A LÉGY ÉS PÓK
    Egy légy Clemens múzeumában Apollóra szállt. - Nem tőlem függ-e híre ezen imádott remek¬műnek? - így szól a pókhoz. - Nincs-e hatalmamban azt bemocskolni? - Van - felelé a pók -, de míg szennyeid lemosatnának, gyakran fog a tisztelő szépművész azon méltó panaszra fakadni, hogy a mesterdarab a szemtelen légytől jobban nem óvatik.
    Ily szenny a rágalmazásé az igaz érdemen.
    e-Könyv a Digi-Book Kiadó gondozásában

  • Cikkszám
    9786155312656
Webáruház készítés