Új jelszó kérése
Új jelszó kérése
Összehasonlítás
E-könyv és e-book
Toplista

Fizetési megoldás
Házhozszállítás

Termék részletek


Eric Knight: Sam Small csodálatos élete_MOBI

Eric Knight: Sam Small csodálatos élete_MOBI
990 Ft990

TARTALOM
Előszó
Minden jenki hazudik
A vasgyúró
A repülő yorkshire-i ember
Sam Small kuvasza
Sam, a rendőr és a csúf kuvasz

  • Részlet az e-könyvből:

     

    Mully, bár eltökélte, hogy úgy fog viselkedni, amint egy olyan asszonyhoz illik, akinek a férje gazdagon vonult vissza az üzleti életből, mégis olykor egészen yorkshire-i maradt. Utolsó megjegyzése nem volt olyan természetű, hogy nagyban elősegítette volna a félje gondolkozását. Nem illett a hithez és a hegyek megmozgatásához.
    Samet kissé felpaprikázta. De a yorkshire-i ember olyan micsodás természet, hogy minél dühösebb, annál szilárdabban kitart elhatározása mellett. És mikor Sam levetkőzött, már nagyon makacsnak érezte magát.
    „Hát akárhogy is - mondta magában -, én pedig fogadni mernék, hogy az ember meg tudja tenni... ha elég hite van.”
    Mikor lefeküdt, még mindig ezen gondolkozott. Azt gondolta, jó lenne most elrepülni, hogy megmutassa Mullynak, mennyire nincs igaza. És amint ott feküdt, hát hite volt, és egyre több hite lett, úgyhogy a hajszála is az égnek állt. Mert érezte, amint teste felemelkedett, még feljebb, amíg egészen ki nem emelkedett az alatta levő ágyból.
    Ez oly meglepő volt, hogy maga is alig akarta elhinni, így hát óvatosan maga alá engedte a kezét. És íme igaz! Amennyire keze leért, nem érezte az ágyat maga alatt. Ez úgy elképesztette, hogy kénytelen volt ledobni magát az ágyra és végiggondolni az egészet. Úgy látszik, már magasan fent járhatott, mert amikor visszaesett, a matrac nagyot nyikordult, Mully pedig csípősen megjegyezte:
    - Istenem, Sámuel, ha folyton ugrálsz az ágyban, akkor inkább felkelek, és a díványon alszom.
    De Sam ezt alig hallotta. Felfedezése túlságosan kihozta sodrából. Elhatározta, vár, amíg biztos abban, hogy Mully elaludt, és akkor újra megpróbálja; de sajnos, ő is elaludt.
    Reggel, amikor felébredt, az volt az első gondolata, hogy elmondja Mullynak csodálatos felfedezését. De valahogy nem ment könnyen a dolog nappali világítás mellett, amint ott ült a reggeliző asztalnál, s a kaliforniai nap lecsapott a terítőre és a teáskannára és a kalácsra és a lekvárra és a zabpehelykására; a tojásokra és a sonkára meg a hideg húspástétomra és a két vagy három szép füstölt heringre, amelyet Mully a skót fűszeresnél vett a Santa Monica-mólóval szemben.
    Azonkívül Lavinia is bejött a reggelihez, és mégiscsak nehéz az embernek ilyen fantasztikus dolgokról beszélni, mint amilyen a repülés, amikor ott ül az asztalnál a saját lánya, az arca csupa krém, testén selyempizsama lóg, úgyhogy az ember eltűnődik, vajon csakugyan olyan szemérmetlen ez a lány, hogy fűző nélkül szaladgál a világban, még ha az ember saját lánya is.
    Így hát csak ennyit mondott:
    - Tudod, Mully, nagyon fura, de azt álmodtam, hogy igazán röpködtem. Úgy szálldostam a levegőben, mint azok a nyavalyás zeppelinek, amelyek a háborúban jöttek a fejünk fölött.
    - Hmm - mondta Mully. - Mit is mondtak a jegyirodában, hogy hívják ebben az országban a keserűvizet?
    - Ugyan, semmi baja a gyomromnak - tiltakozott Sam.
    - Ez olyan valóságos és olyan szokatlan álom volt, hogy még mindig azt hiszem, nem is álom volt, hanem igazság.
    - Ó, papa! - mondta Lavinia. - Nincs benne semmi rendkívüli.
    - Nincs abban semmi rendkívüli, ha az ember azt hiszi, hogy repült?
    - Persze hogy nincs. Ez a leggyakoribb álom. Visszaemlékezés a születés előtti állapotra, amikor az ember még mint embrió úszkált az anyaméhben.
    - Hé, hé, kisasszony - szólt Mully -, micsoda dolgokról beszélsz te reggelizés közben! Ha még egyszer meghallom, hogy ilyen szavakat használsz, akkor filmcsillag ide, filmcsillag oda, lekenek neked egyet. Micsoda ötletek! És így beszélni apád szegény megboldogult mamájáról! Most pedig gyorsan edd meg a reggelidet, légy szíves! Tíz órára a Selznick International filmgyár igazgatójához Coolver Citybe kell mennünk.
    Sam nem beszélt többet a repülésről; de elhatározta, hogy újra megpróbálja abban a pillanatban, amint egyedül marad. Jó sokáig kellett várnia, mert mihelyt Mully és Lavinia kitette a lábát, bejött a lány, hogy kitakarítson. Porolt és söpört, és dúdolgatott magában, ledér módon, ahogy Kaliforniában szokás, és Sam azt gondolta, sohasem fog már elkészülni.
    De végül mégis elkészült. Sam becsukta az ajtót, kiverte a pipáját, és nekilátott. Lefeküdt a díványra, és akart és akart, és mielőtt jóformán lélegzett volna egyet, hát már a legnagyobb könnyedséggel fent lebegett a levegőben. Egy darabig ott hevert, a térben fennakadva, és döbbenten csodálkozott új képességén. Fejét lefelé fordította. Egy egész lábnyira lebegett a dívány fölött. Nagyon lassan oldalt lebegett, úgyhogy most már háromlábnyira volt a padló fölött. Nem tévedhetett. Elképedve lebegett vissza a díványra.
    „Hű, azt a ragyás mindenségit! - lehelte magában. - Magam sem tudom elhinni.”
    Hogy bebizonyítsa magának, még egyszer megpróbálta. Ezúttal is felemelkedett a levegőbe, azután egyenesen ki libegett a szoba közepére. Valahogy nagyon kényelmetlenül érezte magát, de úgy gondolta, ez csak természetes.
    Azután megfordult, és lenézett a padlóra. Nagyon lassan elkezdte testét is megfordítani. És abban a pillanatban, amint megfordult, elmúlt a kényelmetlenség érzete. Mihelyt arccal a padló felé fordult, a biztonság és a hatalom új és megdöbbentő érzete szállta meg.
    „Hát persze... persze... - mondta magában. - Előbb fordítva voltam, mint egy madár, amelyik a hátán akar repülni. Ez a helyes mód, úgy látszik!”
    Új és igen nagy önbizalom hatotta át, kinyújtotta karját, és leereszkedett a dívány irányában. Mikor egylábnyira volt tőle, összecsapta tenyerét, testét egyenes állásba hozta, és lábával oly halkan szállt le a díványra, mint egy rigó.
    - Nahát, ez már beszéd! - lehelte.
    Megint széttárta karját, szelíden ellökte magát lábujjával, és felrepült. Úgy szállt, mint egy sikló repülő, teljesen megkerülte a szobát, körülbelül egylábnyira a mennyezet alatt. És közben valami elképesztő vidámság fogta el. Többé nem habozott, vad örömmel használta új hatalmát. Úgy találta, a repülés nem kerül úgyszólván semmi fizikai erőkifejtésbe. Még csak szellemi erőfeszítésre sem volt szüksége, hogy ellenőrizze magát, vagyis nem kellett rágondolnia, hogyan is csinálja ezeket a dolgokat. Amikor egy sarokba ért, izmai és súlyának megoszlása mintegy maguktól alkalmazkodtak valami ösztön révén úgy, hogy tökéletesen vette a kanyart.
    A világ új hely lett Sam Small számára. Nekünk, akik csak járunk, a világ kétdimenziós hely; de Sam számáramost háromdimenziós lett.
    A szoba, amelyben így repkedett, egészen más jelleget öltött, mint az, amelyet mi ismerünk, akik mindig csak az egyhangú, ötlábnyi szemmagasságból ismerjük a dolgokat. Láthatta az ajtók és szekrények tetejét, madártávlatból szemlélhette a székeket és az asztalt, amely bútordarabok valóban igen ostobán festettek ebből a szemszögből. Azt is észrevette, hogy míg alul igazán tiszta a szoba, felülről nem lehet ezt elmondani. Pókhálókat talált, és minden ajtó fölött rengeteg port.
    - Megmondom majd Mullynak, mossa meg a szobalány fejét - határozta el.
    Azután átadta magát a szállás, az erőfeszítés-mentes repülés tiszta gyönyörének. Körülrepülte a szobát, ahol kedve volt, könnyedén kikötött, mint egy toll, és lábujjainak legkisebb mozdulatára újra útnak indult. Megpróbált nehezebb sarkokban is kikötni, hogy gyakorolja magát.
    Sajnos, ez annyira elfoglalta, hogy nem hallotta meg, amint Mully és Lavinia visszatért. És amikor beléptek a szobába, éppen fent volt egy szekrény tetején.
    - Hej, azt a kutyamindenit! - hörögte Mully. - Small Sámuel! Mi a jóisten csodáját keresel odafent? Gyere le rögtön, mielőtt kitöröd azt a buta nyakadat!
    Samet annyira meglepte és kihozta a sodrából, hogy rajtakapták, hogy egészen elfeledkezett a repülésről, és leugrott, mint egy közönséges halandó. Rettenetes roppanással ért földet, gerince majdnem beleszaladt a szájába, és természetesen nagy lett a hűhó. Mully bekente a hátát ecetsavas agyagfölddel, és olyan alaposan a lelkére beszélt, hogy Sam megmakacsolta magát: nem, még akkor sem szól egyetlen szót sem új felfedezéséről, ha egyáltalán alkalma nyílik kinyitnia a száját.
    - Small Sámuel - mondta Mully -, isten a tanúm, hogy sokat nyeltem, amióta férjhez mentem, de ez igazán a teteje mindennek. Szavamra mondom, fiam, ha így folytatod, mindenki azt fogja hinni, hogy egy kerékkel többed van. Istenem! Néha a pokolba kívánom azt a napot, amikor kiváltottuk a házassági engedélyt.
    - Igazán? - szólt Sam. - Hét shilling hat pennymbe került. Annyiért már kutyatartási engedélyt is kaphattam volna…
    - Bizony, és vannak napok, amikor azt kívánom, bár inkább kutyát vettél volna - vágott vissza Mully. - Például ez a mai nap is olyan.
    A következő napokban Sam mit sem tett a repülés érdekében. Egyrészt azért nem, mert a szekrényről való leugrás erősen megviselte. Másrészt mert Mully egy pillanatra sem hagyta magára. De egy éjszaka amikor felébredt, Mully éppen olyan mélyen aludt, mint egy egyiptomi múmia. Lábujjhegyen kikelt ágyából hálóingben, és nekifogott. Néhány óra hosszat röpködött a szobában, kerengett, sikló repülést csinált, kanyarokat vett, amint jólesett neki. Érdemes volt látni, mert Sam most már oly egyenletesen repült, mint egy albatrosz. Csak felemelte a tenyerét, és bekanyarodott; kicsit behajtotta a térdét, és meredeken felemelkedett. Mindez egész természetesen jött, és valami vad eksztázis fogta el.
    Ezután minden éjszaka, mialatt Mully aludt, körülszálldosott a házban, ügyesen befordult a sarkoknál, keresztül-vitorlázott az ajtókon, leereszkedett, hogy már csak egy hüvelyknyire volt a szőnyegtől, azután hirtelen ismét fel-emelkedett.
    Kezdett nehéz feladatokat kitűzni maga elé. Mert furcsamódon mindazok a mozdulatok, amelyeket egy madár tesztrepülés közben, természetesen jöttek, de ki kellett spekulálnia azokat a repülési manővereket, amelyeket a repülőgép szokott végrehajtani. így eszelte ki a hurkot, a stukák lebukását meg miegymást.
    Végül már kitűnően ment minden. De éppen ez a vágya sodorta bajba, hogy ne csak a madárral, hanem a repülő-géppel is felvehesse a versenyt.
    e-könyv a Digi-Book Kiadó gondozásában

  • Cikkszám
    9789633984376
Webáruház készítés