Új jelszó kérése
Termék részletek


Donald MacKenzie Történetek Észak mondakincséből MOBI e-könyv

Donald MacKenzie Történetek Észak mondakincséből MOBI e-könyv
1 990 Ft

Érdemes azon elgondolkozni, hogy a kereszténység felvétele és elterjedése a vikingek körében mennyivel járult hozzá „megszelídülésükhöz”, ahhoz, hogy a XI. – XII. századra beilleszkedtek Európa nagy kulturális-politikai szövetébe, majd sok száz év fejlődést követően jelenleg annak legfejlettebb, legprosperálóbb társadalmait alkotják. Látni fogjuk: a skandináv királyságok nem a mi királyságunkhoz hasonló intézmények voltak. Ezekben az államocskákban – királyságokban már nagyon korán kialakult a fékek és ellensúlyok rendszere, és legalább akkora szerepet játszott benne az önrendelkezés. Több mint ezer évvel ezelőtt létezett már az autonómia és önrendelkezés egyfajta szimbóluma, a „Thing” (népgyűlés), ahol a peres ügyeket, vitákat egymás közt elrendezték. Ismerték a választott bíróság intézményét, s bár voltak királyaik, ám a szabad viking meglehetős szabadságban (és szabadosságban…) élhetett. Olykor még a királynak is meg kellett hajolnia a Thing döntése előtt. Ez az intézmény nem volt nemzet-specifikus: dán, észak-német, izlandi, norvég és svéd példáit ismerjük. Mindezek mellett ne feledjük azt az igen fontos természeti tényezőt, ami életüket szabályozta és keretek közé szorította: az ötvenöt-hatvanadik szélességi körön és attól északra az évszakok és a sötétség-világosság váltakozása egészen más, mint ahogy mi ismerjük. Az éghajlat mellett a napszakok váltakozása is szélsőséges a vikingek szállásterületein. Az Orkney-szigetek szélességi körén nyaranta 18 órán keresztül van világos (és mindössze 2,5 óráig tart az éjszaka), ám decemberben mindössze 6 órán át dereng némi napfény. Ez ma is meghatározza a skandináv ember életritmusát, hát még akkor, amikor az egyetlen mesterséges fényforrás a tűz és a gyertya volt.
A mai skandináv szellemiség és gondolkozás gyökereit tehát ebben a korban kell keresni: az autonóm egyéniség, az öngondoskodás és egyenlőség magvai ezekben a keserves évszázadokban hullottak termékeny talajra a vikingek lelkében. Mert a viking gyűjtőfogalom: minden olyan északi nép, vagy népcsoport mely időnként „lóra kapott”, azaz hajóra szállt, hogy végigrabolja egymás területeinek partvonalait, vagy akár elmerészkedjen a Földközi-tengerre, mind jól ismerte egymást, legyen akár skót, pikt, briton, gael, ír, norvég, izlandi, dán vagy svéd.
MacKenzie történetei erről az izgalmas, érdekes, vad és kegyetlen, ugyanakkor a gyors társadalmi felemelkedésre bárkinek lehetőséget adó korról és szereplőiről szólnak: hús-vér történelmi szereplőkről, akiket ezer év ködbe vesző távlata emel a mondák hősei és a mesebeli lények közé.

  • TARTALOM

    Előszó
    A vikingek éneke
    I. fejezet. Bevezető
    II. fejezet. Sigurd, az istenek fia
    III. fejezet. Hódító Ragnar
    IV. fejezet. Széphajú Harald király
    V. fejezet. Olaf, a Pávakakas
    VI. fejezet. Egy bátor viking
    VII. fejezet. Gunnar utolsó harca
    VIII. fejezet. Sigurd gróf csatái
    IX. fejezet. A tűzhalált halt Njal története
    X. fejezet. A Clontarf-i csata
    XI. fejezet. Olaf Tryggvisson kalandjai
    XII. fejezet. Norna Gest története
    XIII. fejezet. Csata Svolder mellett
    XIV. fejezet. Az Orkney-i Thorfinn gróf
    XV. fejezet. Csupaszlábú Magnus
    XVI. fejezet. Sigurd, a keresztes lovag
    Utószó
    Kisszótár

  • Cikkszám
    9789634748526
Webáruház készítés