Új jelszó kérése
Új jelszó kérése
Összehasonlítás
Toplista

Fizetési megoldás
Házhozszállítás

Termék részletek


Cseke Gábor: Sanyó_EPUB

Cseke Gábor: Sanyó_EPUB
840 Ft840

Ha valaki még azt mondaná, hogy nincs mai magyar nyelvű mesevarázs, akkor olvassa el ezt az erdélyországi gyermektörténetet. Benedek Elek legnemesebb hagyományainak útján lépked az író, Cseke Gábor. Sanyó egy mai kisfiú, aki az iskolában, otthon, az erdőben, bárhol képes rácsodálkozni a világra és kérdezni, felfedezni, kalandról-kalandra. (a Kiadó)

e-Könyv a Digi-Book Kiadó gondozásában

  • Részlet az e-Könyvből:

    A FEHÉR KINCS

    Sanyó csak percek múlva fogta föl, hogy a feléje száguldó veszedelem, amely most vörös nyelvét öltögeti rá, és sűrű farkcsóválásokkal kéri a bocsánatot, nem más, mint Kormos, az ő egyetlen, igaz barátja. Örömében, hogy az ijedségnek ilyen jó vége lett, a kisfiú lehajolt a kutyához, és többször megsimogatta sűrű bundáját.
    - Máskor ne csinálj ilyen rossz tréfát! - korholta felnőttesen, miközben eszébe jutott, hogy ő bizony nem kutyát vigasztalni, hanem a Kendermagoska miatt került a nyílt mezőre. A tyúknak meg se híre, se hamva.
    Kormos mintha kitalálta volna gondolatait, lelkesen csaholva száguldozott a közeli boglyákig, onnan meg vissza, mintegy hívogatva apró gazdáját, aki egy idő után elértette a hívást és tétován bukdácsolt utána. Nehezen haladt, mert mezítelen talpát sértették a megkeményedett fűtorzsák.
    A nap már erősen tűzött, Sanyó üstökén nemsokára kövér izzadságcseppek gömbölyödtek, s a fiúcska szorongva látta, hogy egyre messzebb került a kertjük otthonos sövényétől.
    Ám Kormos egyre csak vezette, még távolabbi boglyák felé. A fiúcska már-már szívesen vissza is fordult volna, talán még el is pityeredik, ha az egyik boglya felől meg nem hallja az éles kotkodácsot. Nosza, már a kendermagost is látta, amint fürgén szökkent le a boglya tetejéről, Kormos szemrehányó ugatásai közepette. A kutya bizony régóta kileshette az eltekergő baromfit, és csak az alkalomra várt, hogy Sanyó előtt bizonyíthassa házőrzői tehetségét.
    Kendermagoska felháborodottan kotkodácsolva iszkolt a kiskert felé. Sanyónak egyszeriben elmúlt a sírhatnékja. Odatrappolt a boglyához, Kormos pedig segített neki megtalálni a helyet, ahonnan a tyúk lerepült... És vajon mit látott?
    Az illatos széna közepében jókora fészek bújt meg, a fészekben pedig, egymáshoz lapulva, kilenc darab szikrázó, hófehér tojás!
    - Szóval, tojni járt ide a tyúkocska! - álmélkodott magában Sanyó. Ezt ugyan sejthette volna, ezért kotkodácsolt hát olyan serényen az ebadta! Hanem... a tojásokat kár lenne itthagyni, valamiképpen haza kellene vinni. Bezzeg, megörül majd az édesanyja, talán még rántottát is süt belőlük vacsorára....
    Teletömdöste nadrágzsebeit, de még így is maradt a fészekben vagy öt darab tojás. Sebesen inalt a kert felé, át a sövényen, túl a kertkapun, otthon gyorsan kiürítette zsebeit, addig kutatott, amíg rátalált édesapja ócska szalmakalapjára, majd uzsgyi, máris vissza vele a boglyához! A kalapban aztán, akár egy kisebb fészekben, egész jól elfértek a maradék tojások.
    Végre az asztalon sorakozott mind a kilenc darab.
    Sanyó ezalatt úgy belefáradt a nagy kutatásba, hogy sürgősen le kellett ülnie a tuskóra, megpihenni. De alig fészkelte be magát a jó meleg mélyedésbe, már el is múlt minden fáradtsága, s furcsa gondolatok kezdtek motoszkálni szőke fejében: eszébe jutott, hogy édesapja, valahányszor cigarettáért indul a boltba, rendszerint két tojást is becsúsztat a kabátja zsebébe. Meg is kérdezte tőle, miért teszi, amire az volt a válasz, hogy a tojásért cigarettát szokott adni a boltos.
    Ha meg cigarettát ad, morfondírozott most Sanyó, akkor miért ne adhatna mást is, talán éppen.... savanyúcukrot!
    Sanyó rettentő lázba jött ettől a felfedezésétől, és egy-kettő talpra ugrott. Hiszen ha ez így van, akkor a sok tojásért annyi cukor illetné meg, mint még soha. Tegnap este is, de jó lett volna egy-két szemmel több, hát még egész zacskóval! Meg aztán... senki sem tud a tojásokról, ezt ő találta, meg Kormos, de felőle nem kell tartani, biztosan hallgatni fog. Hiszen nem tud beszélni. Akárhogy is csűrte-csavarta a dolgot, úgy találta, baj nem lehet belőle.
    Kapkodva rakosgatta vissza a tojásokat a szalmakalapba. Kormos élénken érdeklődve figyelte pajtását, s nagyokat vakkantva loholt utána az utcán is, ahol kettesben, de mégis csak magukra eddig nem igazán jártak.
    A boltos bácsi éppen a küszöbön álldogált, a napon: mivel a mezőn ilyenkor sok volt a munka, errefelé gyér volt a forgalom, alig vetődött be egy-két vevő az üzletbe. Sanyó félénken köszönt, majd egy szuszra elhadarta:
    - Ezért mind tessék adni abból a savanyúból!
    - Hűha! S ezt mind egyedül akarod megenni? - kacagott a boltos bácsi, míg kimérte az édességet egy akkora zacskóba, amilyet Sanyó még nem is látott.
    - Majd... majd megesszük! - mentegetőzött zavartan, és ahogy kezébe került a csomag, úgy szedte a lábát hazafelé, hogy Kormos, aki alig érte utol, dühösen megugatta.
    e-Könyv a Digi-Book Kiadó gondozásában

  • Cikkszám
    978963364882C
Webáruház készítés