Új jelszó kérése
Új jelszó kérése
Összehasonlítás
Toplista

Fizetési megoldás
Házhozszállítás

Termék részletek


Bujtor L: Ki áll az élen - hadvezér vagy menedzser?_EPUB

Bujtor L: Ki áll az élen - hadvezér vagy menedzser?_EPUB
840 Ft840

Bármely cégvezető, vagy cégvezetőnek avanzsáló önjelölt számára, de katonatisztek és menedzserek számára egyformán hasznos és érdekes olvasmány Bujtor László "Ki áll az élen - hadvezér, vagy menedzser?" című könyve.
Manapság, amikor a marketinget a háborúzáshoz hasonlítják, érdekfeszítő felfedezésekhez vezethet és meghökkentő felismerésekre utal az, ha a történelem nagy hadvezéreinek képességeit-készségeit összevetjük a sikeres üzletemberével. Van-e hasonlóság? lehet-e tanulni a hadvezérektől? És ami a lényeg: tanulható-e a vezetés tudománya?
Ezekre az izgalmas kérdésekre keresi a választ a szerző, miközben lenyűgöző tablót vonultat fel történelmi szereplőkről, hadvezérekről, cégvezetőkről. (a Kiadó)
e-Könyv a Digi-Book Kiadó gondozásában

  • Részlet az e-Könyvből:

     

    Nincs vezető vízió nélkül
    Henry Fordnak voltak víziói. Immár városi legendának számít, hogy a futószalagos
    gépkocsigyártás ötlete egy chicagói vágóhíd meglátogatása során pattant ki a fejéből. Meglátva a fellógatott és bontásra előkészített sertéseket, arra gondolt, hogy ha valamit a leghatékonyabban futószalagon lehet szétszedni, akkor a módszer az összeszerelésre is a leghatékonyabb megoldás lehet. Henry Ford — akár így okoskodott, akár nem - korunk meghatározó technológiai újításává (LEVINSON, 2002) transzformálta a futószalagot. Ha fenti történet nem is igaz, mindenesetre a gépkocsigyártásban a futószalag ötlete és megvalósítása ugyanolyan forradalmat jelentett, mint amilyen a menedzsment-tudományokban volt a taylori elvek bevezetése. Ezen felül Henry Ford és Frederick W. Taylor kortársak voltak. LlEBFELD (id. mű p. 55.) ekként mutatja be a tömeggyártást forradalmasító futószalag bevezetését:

    „Az első futószalagos szerelésre a Highland Parkban 1914. január 14-én került sor. Az eredmény csaknem csodával volt határos. Mindössze három hónapnak kellett eltelnie, és Ford vállalata máris világcsúccsal büszkélkedhetett: egy komplett „T” kocsi szerelése már csak 93 percet vett igénybe, vagyis a szerelés tízszer gyorsabban történt, mint nyolc hónappal azelőtt! [...] Ez a koncepció egyébként nem volt új. Sokkal korábban alkalmazták már a chicagói vágóhídon, ahol a vágott marhát és a sertéseket a dolgozók feje fölött folyamatosan, conveyorral szállították. Természetesen az autógyártás és szerelés mozgásban való megoldása ennél összehasonlíthatatlanul bonyolultabb feladatot jelentett.”

    Ez már vízió. De önmagában ez nem vezethetett volna el egy világbirodalom kiépítéséhez. Henry Ford önéletrajzi művében (FORD, 1926)24 így vall erről: „Először 1913. április 1-én alkalmaztuk a szerelővasutat. Azt hiszem, ez volt az első mozgó műhelyvasut. Ebben hasonlított azokhoz a kis vonatokhoz, amelyeket a chicagói húsfeldolgozógyárban alkalmaztak?’ (Ford id. mű, p. 79.). És Henry Ford nemcsak nóvumot alkotott, de vízióját következetesen végig is vitte a kiteljesedésig. Ha már autót a leghatékonyabban ő tud gyártani, akkor a tömeggyártásnak is ő fogja a leghatékonyabb fogyasztói bázisát is megteremteni! Ford ekképp okoskodott: „Életem egyik legjövedelmezőbb vállalkozása az volt, amikor a nyolcórás munkanap bérét 5 dollárban szabtam meg. Amikor ezt 6 dollárra emeltem, az még ennél is jobb üzletnek bizonyult”. Azaz a zseniális technológiai víziót összekapcsolta egy zseniális menedzsment vízióval. Henry Fordnak más jövőbelátó megérzése is volt: „Azt hiszem azonban, hogy a jövőben a különböző részek mind külön gyárakban fognak elkészülni, szóval visszatérünk majd oda, ahonnan én kiindultam ” (Ford id. mű). Nem túl szerény, de kétségtelenül jövőbelátó gondolatnak bizonyult. A modern gépkocsigyártás ma már szinte kizárólag a márka birtoklását és némi termékfejlesztést jelent, ugyanis valamennyi, tömegtermelésben gyártott gépkocsi alkatrésze és fődarabja, illetve ezek gyártói közösek egy másik autógyár hasonló funkciót betöltő alkatrészével: ugyanazok a beszállítók látják el alkatrészekkel a különböző gyárakat. A formaterveket pedig többnyire független design-stúdiók készítik. Itt érdemes megemlíteni a Giorgetto Giugiaro által tervezett 5 ajtós miniautó-koncepció sorsát és életútját. Az olasz mester először a FIAT-nak ajánlotta fel a terveket - ám ott csak fintorogtak a szupermini 5 ajtós karosszériája láttán. A FIAT akkoriban csak a 3 ajtós szuperminikben hitt (lásd: Fiat 850, 126, 500, 128, 127, Panda, Cinquecento, Seicento), ezért a koncepciót elvetették. Ezután Guigiaro Koreába utazott, és bemutatta a terveket a Daewoo-nak. Ők viszont már kapva-kaptak a koncepción, és megvalósították a terveket. 1998-ban dobták piacra a koncepciót Daewoo Matiz néven, ami Európában a szupermini kategóriában eladási számaival lekörözte a FIAT hasonló - ám csak 3 ajtós - autóit. Az autógyár tehát a lényegi döntést hozza, a karosszériát gyártja és a márka image-ét teremti - az összes többi a csillogó tervezőirodák, valamint a szürke és névtelen autóipari OEM beszállítók terméke...
    Nem ilyen horderejű, de adott helyzetben a cég számára hasonló jelentőségű víziót vázolt Lee Iacocca, amikor munkatársai előtt megalkotta a Ford Mustang sportautó vízióját. Erről így vall Iacocca:
    „Ami a formatervezést illeti, világos elképzelésem volt arról, milyen kocsit szeretnék. [...] Sportkocsi legyen - de egyben több mint sportkocsi [...] amellyel a tulajdonosa péntek este odahajthat vidéki klubjához, szombatonként a pecázóhelyre, vasárnap pedig a templomba. [...] A mi kocsinknak tehát négyszemélyesnek kellett lennie. A jó teljesítmény kedvéért könnyű súlyúra kellett tervezni. S végül, olcsónak kellett lennie. ” (IACOCCA id. mű, p. 93.).

    S hogy mennyire sikeres volt ez a vízió a ’ 60-as években? Az eredeti, ős-Mustangot 1965-bem mutatták be Amerikában - Lee Iacocca ekkor 41 éves - nos, annyira, hogy 40 évvel később a Ford Mustang sokadszor támadt fel hamvaiból, mint a Főnix-madár. Karosszériája negyven éve ugyanazt a vonalvezetést követi, „A” oszlopa ugyanolyan ívben hajlik, hűtőmaszkja ugyanolyan alakú, közepén ugyanaz a musztáng látható (11. ábra). Ma Lee Iacocca 81 éves, élvezi az amerikai milliomos nyugdíjasok gondtalan életét és megérdemelt pihenését - ám víziója ma is értéket termel valamennyi Ford részvényes számára!
    Persze nemcsak ilyen megfogható és testet öltő víziók léteznek. Nagy Sándor, mielőtt elindult volna Ázsia meghódítására, összehívta a katonáit és szétosztotta köztük személyes vagyontárgyait. Katonái megkérdezték tőle: „Mit viszel magaddal? A reményt!” - válaszolta Sándor. A példa többértelmű jelentést hordozott - és ezt, valamint az ebből körvonalazódó víziót megértették a katonák... Hasonlóan röviden és velősen kifejtett vízióval búcsúzott katonáitól egy másik hadvezér is:
    „I will return!” - búcsúzott Douglas MacArthur katonáitól a Fülöp-szigeteken, amikor Franklin D. Roosevelt elnök parancsára 1942. márciusában el kellett hagynia kétségbeesett helyzetben lévő csapatait. 1944. októberében a Leyte Gulf-i partraszállás során, miután MacArthur partra szállt, ennyit mondott: „I have returned! ” Ez a legendássá vált mondás legalább annyival öregbítette Douglas MacArthur hírnevét, mint kétségtelen vezetői képességei és elért sikerei.
    Sajnos a történelem nemcsak ilyen hadvezéri víziókat ismer és őrzött meg a fiatalabb
    generációk okulására.

    „1920-ban a nácik a római légiókéra emlékeztető jelvények mögé sorakoztak fel és dobszóra meneteltek Csakis a puska hiánya különböztette meg őket egy valódi hadseregtől, Hitler víziójában azonban ott szerepelt, hogy a politikai győzelem meghozza a fegyvereket is. A nemzeti szocialista forradalom diadala [...] Németország összes intézményét [...] a Führerprinzip, azaz a hadvezéri típusú vezetés alá veti” (KEEGAN 2003, p. 60).
    e-Könyv a Digi-Book Kiadó gondozásában

  • Cikkszám
    9789633647196
Webáruház készítés