Új jelszó kérése
Új jelszó kérése
Összehasonlítás
E-könyv és e-book
Toplista

Fizetési megoldás
Házhozszállítás

Termék részletek


Arnold Bennett Ravengár MOBI e-könyv

Arnold Bennett Ravengár MOBI e-könyv
640 Ft640

TARTALOM

A kupola
Féltékenység
Vacsora - kettesben
Váratlan látogatás
Fantasztikus történet
Intervju revolverrel
Az ősz hajú szerelmes
Narancsvirág
Ki a halott?
A koporsó
Az „Incroyable-hálóing”
Az acélkamra rejtélye
A szabadító órainga
Öngyilkosság
Él?... Nem él?
A lepecsételt lakásban
Az életmentő
Három betörő
Végrendelet a fonográfban
„Ki ott?”
Titokzatos safe-bérlők
Darcy
A szemtelen Simon
Egy piszkos ház
Kloroform
Az ál-orvos
A sírboltban
Férj és feleség

  • Részlet az e-könyvből:

     

    Öngyilkosság

    Amikor Hugó és Simon a lifthez menet elhaladtak az étterem mellett, Hugó hirtelen magához térni látszott kábulatából és ezt mormogta:
    - Teát! De azonnal szeretném!
    A frissitőket kináló helyiségben még zavarosabb volt a helyzet, mint az elárusitó csarnokokban. Az első kiárusitási nap általános anarkiával végződött és itt az étteremben nyilvánult meg természetesen a legkomiszabb formában a tömeg durva ösztöne.
    Az óriási, nyolcvan láb hosszu diófabüffét kiéhezettek hordája, (leginkább asszonyok) - lepte el, amely még a legprimitivebb társasági formákkal se törődött. Teljességgel tagadhatatlan, hogy jól öltözött hölgyeknek, akik a nagy zavarban nem jutottak ebédhez és minden önuralmukat elvesztették, egyenesen harcolniuk kellett az ennivalóért. A büffélányok ugyan bátran kitartottak a helyükön, de gyengéknek bizonyultak az óriási tömeggel szemben.
    Hébe-korba eltörött poharak és porcellánok zaja harsogta tul a felizgatott emberáradat monotón zugását, és néhányan protestálni kezdtek.
    Nehány pincérlány izgatottan és céltalanul szaladgált az asztalok körül, amelyek körül elkeseredett és kiéhezett népség ült. Sokan nemcsak a büfféből, hanem szomszédaiktól is ellopkodtak, amit csak lehetett.
    Ama szöglet közelében levő asztalkánál, ahol Hugó kimerülten egy székre telepedett, egy tekintélyes külsejü öregember ült, ki egy nyugalmazott indiai biró külsejével birt és valahogyan egy csésze teát szerzett magának.
    Hirtelen egy csinos fiatalasszony lopódzott hozzá és példátlan ügyességgel elcsente tőle a teát, anélkül, hogy annak egyetlen cseppjét is kiöntötte volna.
    A meglopott ember dühösen ugrott fel, a száján egy átok durrant el és föllökte az asztalkát.
    - Vajjon mindenütt ilyen viszonyok uralkodnak? - kérdé Hugó elhaló hangon Shawntól.
    Simon bólintással felelt.
    - Megpróbálok teát szerezni önnek, nagyságos ur, - mondta ezután.
    - Nem, ne hagyj magamra, - kérlelte Hugó, mint valami beteg gyermek.
    - Csak egy pillanatra, nagyságos ur, - szólt Simon és távozott.
    Hugó közel érezte magát az ájuláshoz. Kimondhatatlan kinjai voltak és erői már teljesen felmondták a szolgálatot. Ekkor észrevette, hogy az a csinos fiatalasszony, aki az indiai biró teáját elvette, feléje tart, egyik kezében a teával, a másikban egy tányéron vajaskenyérrel.
    - Igyék, Hugó ur, - suttogta, miközben föléje hajolt és a vonakodónak ajkai közé öntötte a csésze tartalmát. - Igyék, mert különben leöntöm a teával.
    Hugó engedelmes kortyokkal itta a teát.
    - Nemde jó? - kérdé az asszony.
    Hugó máris jobban érezte magát és feltekintett rá.
    - Nagyon jó, - szólt meggyőződéssel. - És most kérek egy kis vajaskenyeret.
    Valóban, a tea elsőrangu minősége tagadhatatlan volt és Hugó e pillanatban elégedettséggel gondolt saját ceyloni teaültetvényeire.
    - Szabad tudnom, ki ön? - kérdezte megmentőjét.
    - Albert felesége vagyok, Hugó ur.
    - Á, igen, Shawnné asszony. Nem ismertem meg.
    - Hisz egy hálószobaberendezést ajándékozott nekünk, Hugó ur.
    - Persze. De mondja csak: hol van Albert?
    - Kificamitotta a lábát és nem tud járni. Ön már nem olyan sápadt, mint azelőtt, Hugó ur; kérem, egyék még ebből a vajaskenyérből.
    A bátortalanul, üres kezekkel visszatérő Simont Lily olyan pillantással fogadta, amely elárulta, hogy mi a véleménye a férfiaknak kritikus helyzetekben való értékéről.
    Hugó gyorsan összeszedte magát és igy szólt Simonhoz fordulva:
    - Jer, jobban vagyok.
    Már ismét a régi Hugó volt, Simon azonban semmi egyéb, mint az inasa, Lily pedig egy volt pincérnő, aki jó partit csinált. Tőle nagy hálálkodással vett Hugó bucsut és meghagyta néki, hogy urát is oly jól ápolja, ahogyan ápolta őt.
    A kupolához érve, megmutatta néki Simon az «Evening Herald»-ot. Hugó végigszaladt a sorokon, ajkába harapott és maga elé meredt. Majd, miután ivott a pezsgőből, amelyet Simon nagy gondoskodva hozott néki, egymásután felbontotta a sárga boritékokat, amelyek egy rakáson az iróasztalán hevertek. Magándetektivjeinek jelentéseit tartalmazták, amelyek a nap folyamán érkeztek.
    - Hozz egy iv papirt és ird, amit diktálok, - szólt Simonnak.
    «Tisztelt uram, birtokában vagyok oly értesüléseknek, amelyek közlik Tudor Camilla tartózkodási helyét, akit a mult év juliusában a kromptoni temetőben állitólag eltemettek. Okom lévén feltételezni, hogy önt ez az ügy érdekelni fogja, arra kérem, kövesse e küldöncöt lakásomra, ahol megnevezem magam.
    Tisztelettel...»
    - Irj alá egy akármilyen betüt és cimezd meg a levelet Ravengár Louis urnak. Azután eredj le az automobilremizbe és továbbittasd a levelet egy megbizható soffőr és egy küldönc utján. Ha magukkal hozzák Ravengárt, vigyék a Blairstreet 7. száma alá és onnan a hidfolyosón át ide. A sötétben sejteni se fogja, hova viszik, de a legrosszabb esetben erőszakkal kell idehozni. Gondoskodj róla, hogy két vagy három megbizható ember rendelkezésükre álljon. Ha jól csinálják a dolgukat, nem kevéssé lesz meglepve, ha észreveszi, hogy a folyosó a szobámban végződik! Mihelyt mindent elintéztél, jöjj vissza.
    - Parancsára, nagyságos ur, - szólt Simon, aki teljesen a sötétben tapogatódzott, de mégis örült, hogy a gazdáját ismét a réginek látja.
    Tiz perc mulva már visszatért és be akart számolni az eseményekről, amelyek vele odalent történtek.
    - Kimélj meg a haszontalan részletektől, - szólt Hugó. - Hisz ma este már semmit se tehetek, hogy megakadályozzam a bajt, de a holnapi napról gondoskodni kell. Mindenekelőtt keritsd elő Bentley urat, a kosztüm-osztály főnökét.
    - Már meg is találták, nagyságos ur. A Pimlico Road-on levő lakásán agyonlőtte magát.
    Hugó összerezzent, majd kurtán igy szólt:
    - Jó. És Brown?
    - Róla semmit sem tudni; eltünt.
    - Telefonálj a sajtóosztályba, hogy Aked urat még hét óra előtt idevárom, és hogy addig az összes lapokban féloldalt foglaljon le.
    - Parancsára, nagyságos ur.
    - És zárás után az egész személyzet gyüljön össze, a férfiak a szőnyegtermekben, a lányok pedig a központi étteremben, vagy annak romjain. Beszélnivalóm van velük.
    - Parancsára, nagyságos ur.
    - És küldd ide a szőrmeosztály összes bevásárlóit. Még ma este össze kell vásárolniok a Londonban található összes ezüstróka-stólákat, teljesen mindegy, hogy mely áron.
    - Persze, nagyságos ur.
    - És telefonálj Y. Z.-nek, hogy amilyen gyorsan csak tehetem, lejövök.
    Y. Z. volt a detektivek magánszobájának titkos jele.
    Simon mindebből tudomásul vette, hogy gazdájának kezében van a mai nap megmagyarázhatatlan és végzetes eseményeinek kulcsa és hogy mindenre, amit e pillanatban még homály fed, világosságot fog deriteni.
    e-könyv a Digi-Book Kiadó gondozásában

  • Cikkszám
    9789633988787
Webáruház készítés