Új jelszó kérése
Explicit tartalom Csak 18 éven felülieknek!
Új jelszó kérése
Összehasonlítás
Toplista

Fizetési megoldás
Házhozszállítás

Termék részletek


Angyal Márió: Perverz voltam_EPUB

Angyal Márió: Perverz voltam_EPUB
1 290 Ft1290

Amerikában, Nagy-Britanniában, talán még Németországban is vannak kult-könyvek. Aztán ezeket szolgamód lefordítják és habzsoljuk magyarul. No de vannak-e magyar kult-könyvek? Vannak rész-kult-könyvek, de egészről nem tudunk. Miért írjuk ezt le? Mert igen, most valami ilyennek a születését érezzük. Már a cím is odavág: olvass! Aztán a szerző: Angyal Márió. Who the f*** is Angyal Márió (vagy Mario Angelo)?. Angyal? Bukott angyal? maga az ördög?
Egyik sem és mindegyik. Olyan mélységekbe ereszkedünk, olyan stílust ismerünk meg, emellett olyan műveltséget és tárgyi és anyagtudást (...) ismerünk meg, hogy egyértelmű: aki ezt leírta, az át is élte. Beleborzongunk.
A regény első fele a Perverz vagyok frázisba terelhető. A második része pedig sehová. Az maga a felemelkedés, az elszámolás múlttal, testtel, szellemmel, a test működésével, normális(nak mondott) igényeivel és azzal, hogy mi mindent lehet kihozni egy testből. Akár a motorversenyen: meddig húzatható még a gép?
Igen, szerintünk megszületett a magyar kult-könyv. Feltétlenül olvassák el. Vagy azért, mert taszítja Önt a téma, vagy azért, mert belülről ismeri. Vagy azért, mert egyszerűen kíváncsi - nem fogja megbánni, és tovább fogja adni és vissza fog térni.
e-Könyv a Digi-Book Kiadó gondozásában

  • Részlet az e-Könyvből:

    Ezt követően három napra bróker lettem, ugyanis abban az időben startolt ez a „Bárki lehet bróker a neten”-mozgalom. Azt hittem, végre nagyképű pénzmilliárdos lehetek, mint a Tőzsdecápákban a Michael Douglas. Az alatt a három nap alatt, amíg betanított egy középkorú, ócska pulóvereket hordó, csontsovány, de eszelősen agilis nő, újabb korláttal szembesültem, mert rájöttem, hogy ezt én a büdös életbe nem fogom megérteni. Bonyolultabb, mint egy adóbevallás. Már az alapfogalmakat sem voltam képes megjegyezni, nemhogy az állandóan változó részvénycsomagokat. Az is feltűnt, hogy egyik kollégám sem látszott túlságosan milliomosnak - inkább gondterheltnek és butának.
    De ha nem keveredek erre a pályára, sosem ismerem meg Kevint. Ő egy ultra jó fej faszi, és természetesen homó. Talán emiatt hívatta magát Kevinnek. Kevin sztárbróker volt (de nem a kamu fajta) és elmondta a nagy pénzügyi titkot: az világos, ugye, hogy a tőzsdézés annak éri meg, aki nagyot tud kockáztatni, és nem veri földhöz a veszteség. A hazai pénzügyi viszonyokat figyelembe véve, nem javasolja a részvénnyel való zsonglőrködést a kispénzűeknek. Ők a legjobban akkor járnak, ha állampapírba fektetnek. Biztonságos, tőkevédett és hozamgarantált. A kisembernek nem kell a tőzsde, mert ő inkább veszít rajta, hála a sok, utcáról befogott és 3 nap alatt feltréningezett kamubrókernek, akik ráveszik a tájékozatlan kistőkést, hogy bátran adja oda vadidegeneknek a nehezen összegereblyézett lóvéját, majd ők fialtatják. A jóhiszeműek, akik hagyták magukat megdelejezni, többnyire rosszul járnak, mert általában három végkifejlet van: 1. a bróker elveszti / eljátssza / ellopja a gondjaira bízott lóvét. 2. fél év múlva lepasszolja másik kollégának, aki az 1. pont szerint jár el. 3. miután visszakapjuk a pénzünket, rájövünk, hogy egy banki alapkamattal is jobban jártunk volna, és ezen a bizniszen keresett plusz elhanyagolható. Ha valaki jól járt, az a bróker volt.
    Példátlan őszinteségéért hálából többször elnáspángoltam Kevint, amit nagyon élvezett.
    - Ingatlanba meg aranyba kell fektetni, vagy lekötni 10-20 millát 5 évre” - tanácsolta Kevin miközben meztelenre vetkőzött előttem, majd elkezdte felszuszakolni magára csillogó fekete latex ruháját. Nem akartam visszakérdezni, hogy szerinte kinek van ebben az országban fölösleges 10-20 millája, amit nélkülözni tud 5 évre? Valószínűleg azt mondta volna, hogy ismer pár ilyen ember, például itt van ő maga is. Tudomásom szerint kb. 600 milliós szabadon mozgatható magánvagyona volt. Én nem adtam neki pénzt, ő viszont nekem igen, egy kis ostorozásért. A kamubrókerekkel egyébként neki is tele van a töke. Elmeséltem neki, hogy az egyik barátom is beleesett egy ilyen csapdába, és egy kamubróker 8 milkával rövidítette meg. A csávót elkapták, és lesittelték. Amikor a barátom bement hozzá a börtönbe, hogy számon kérje a surmón, ugyan mi lett a pénzével, az ex-bróker vigyorogva közölte, hogy bizony elköltötte mindet. Ezek után a tolvajbrókernek abban a szerencsében lesz része, hogy a szabadulását követően nagyon sokan fogják majd várni a börtönkapuban - kinél lobogó fáklya lesz, kinél vasvilla, kinél kötél…
    Nem lettem kamubróker.

    Végső elkeseredésemben hagytam, hogy egy 50 éves, négy gyerekes barátnőm beszervezzen repülőgép takarítónak. Azt gondoltam, ez nem lehet annyira mocskos meló, mint körfolyosókat nyalni, és izgalmas is: micsoda élmény lesz majd a hatalmas gépmadár belsejében mászkálni, meginni az első osztályon meghagyott pezsgőket, betakarózni a luxuspokróccal, stb. Két hónapig csináltam. Nem jártam az első osztályon. A gépek minden nap messzebbre és messzebbre repültek a vágyaimmal, így nem láttam benne hosszú távú perspektívát. Nem erre születtem.
    Ha napi 8 órán keresztül olyat csinálsz, amit gyűlölsz, az halál. Ha mindezt olyan emberek között kell művelni, akiket szintén gyűlölsz, dupla halál. És ha minden este azzal a tudattal hajtod álomra a fejedet, hogy holnap is ugyanazt a szart kell majd csinálnod, na, az a megahalál. Ha a kollégák még bunkók is, az meg überhalál. Ez az igazi rémálom, nem a Freddy Krueger. Nem akartam én regisztrált munkakerülő lenni, nem erre gyúrtam, ráadásul egyre fogyott bennem a … hogy mondjam… lelki egyensúlyom teherbírása.
    Életemnek ebben a szakaszában úgy éreztem magam, mint a hoppon maradt hegymászó, aki alól a serpák hirtelen széthordták az alaptábort, minden felszereléssel együtt. Én pedig ott álltam egyedül a sötét hidegben…
    Reménytelenségem méterekben volt mérhető, lelkem végtagjai természetellenes szögben szorultak önérzetem alá. Az egyik állásinterjún a felvételis faszi már az elején közölte, hogy úgysem vesznek fel, de azért elkezdett intim dolgokat kérdezgetni tőlem, amikhez semmi köze, puszta szórakozásból. Hogy mennyit masztizok és hogyan élvezek el, mennyi jön és adok-e ki hangot közben… Kurva anyját. Amikor megelégeltem, beleköptem a kávéjába és elmentem.
    Az Ikeánál is megfordultam, imádtam a szép, letisztult bútoraikat, de közölték, hogy a „személyiségem nem eléggé lapra szerelt és nehezen egyeztethető össze a vállalat arculatával”.
    A tökéletes munkahely iránti kutatásomban úton-útfélen belebotlottam a pimasz MLM cégek, „Versenyképes fizetés, Előrelépési lehetőség, Kemény munka, kemény fizetés”- lasszózó meséjébe is, sajnos elég sűrűn bedőltem nekik, de szerencsére időben kapcsoltam és távolodtam.
    Ebben az időben az anyámmal sem volt felhőtlen a viszonyom. Látta, hogy a fiacskája próbálkozik, próbálkozik, mégsem termel túl sokat. Látta, szokatlanul magam alatt vagyok, és anyai vigaszát úgy mutatta ki, hogy naponta éreztette velem, hogy egy semmirekellő alak vagyok. Egy-egy veszekedésünk után képes volt napokig nem szólni hozzám.
    Valamit ki kellett találnom.

    Eszeveszett testszexbe menekültem…
    Ha katonának vagy börtöntölteléknek megyek, akkor sem vett volna körül annyi fütyi, mint akkor. Lefeküdtem egy magyar fiúval. A nevére nem emlékszem. Felutaztam hozzá Zalaegerszegre, egy pásztorórára. Ő egy nagyon magas, lófarokba kötött fiú volt, hivatásos modell (már két Saxoo katalógusban is megfordult) kegyetlen kék tekintetének jegét meleg vonásai törték fel.
    - Hááá… hááá…ó! - mondtam neki szex közben.
    Mivel látta, hogy élvezem, az orális közösülés alatt végig a szemembe nézett, majd a tenyerébe köpött és hátulról látott nekem, én pedig a nyelvemmel kényeztettem elölről.
    Rég nem szexelhetett, mert nagyon ki volt éhezve a fiúhúsra. Hálás volt minden nyalintásért. Végig lihegett, az ejakuláció pillanatában pedig egyenesen a szemembe nézett, míg számra tapasztott szájával hevesen belém lélegzett. Szex közben eszembe ötlött egy szörnyű emlék, amikor Imádógép az egyik Halloween alkalmával egy ijesztő tökmaszkban kívánt velem szeretkezni, de én nem akartam, mert úgy nagyon csúnya volt. Ekkor azt mondta, hogy szíjjal ver el nagyon, ha nem mutatok hajlandóságot. Végül belementem a muszájba, de csukott szemmel.
    A Pride felvonuláson lefeküdtem egy másik magyar sráccal is. A hídon találtam rá, teljesen ki volt hűlve, gonosz emberek hagymával megdobálták, pokrócba csavartam és felvittem magamhoz - elárulta, hogy ő valójában heteró és csak véletlenül keveredett bele a menetbe, mert mindig is ki akarta próbálni a fiúszexet egy fiúval. Kipróbálta. Nem tetszett neki.
    Amikor reggel kiraktam a szűrét, belebotlottam egy szórólapos srácba, aki éppen reklámújsággal igyekezett teletömni a postaládánkat. Rákiáltottam, hogy hallo, ki van írva a matrica, hogy reklámanyagot nem kérünk. Behívtam és rettenetesen megbüntettem. Nagyon élvezte. Szanaszét szálltak körülöttünk az Auchan és Tesco-katalógusok. A többiekkel ellentétben az ő nevét alaposan megjegyeztem, ugyanis ő volt életem utolsó szexuális kapcsolata. Csepreghy Assziánnak hívták. Elárulta, hogy ő valójában több, mint szórólapkezelő, mert igazándiból színész és fodrász, szíve mélyén pedig dívásan meleg, de az ágyban férfi. Együtt töltöttünk egy csodás hétvégét, és ő nagyon sokszor behatolt, én pedig minden alkalommal szívesen fogadtam be. Olyan udvarias volt, hogy nem igaz, ragaszkodott hozzá, hogy én menjek el előbb, és oda, ahova akarok. Egy kicsit játszottunk egymás testével és nemi szervével, de semmi több. Egy gallon kólát megittam utána, mert szex után muszáj, otthon is oda szoktam készíteni az éjjeli asztalkára egy palackkal.
    Assziánon keresztül ismertem meg egy extrém-perverz fiút. Sámsonnak hívatta magát. Amikor Sámson felhívott a lakására kólázni, azonnal feltűnt a teljes mennyezeten végigfutó sín. Amikor megkérdeztem, mi célt szolgál, Sámson elővett egy hosszú, apró szemű láncot, majd lerántotta a pólóját. Iszonyodva pillantottam meg, amit megpillantottam, ugyanis a csávó hátába két karikát fúrtak. Sámson ügyesen átfűzte a láncot a bőrébe szerelt karikákon, majd egy karabiner segítségével csatlakozott a sínhez, s felhúzta magát a plafonra. Arra kért tologassam kicsit, körbe-körbe a lakásban. Így is tettem, útközben pedig megkérdeztem, hogyan közlekedik ezen, ha nincs itthon kézi segítsége? Azt felelte, akkor mellúszó mozdulatokkal löki magát előre, s úgy utazik.
    Utána következett Tivadar, a kedves félvér fiú a büféből. Ő vele nem lett semmi, mert az elején közölte, ő nem szereti ha dugják vagy szopják, de azt sem engedi meg magának, hogy ő dugjon vagy szopjon. Két dolgot szeret csak: a csókolózást meg a férfi cicik nyalogatását. Hát én egyiket sem biztosítottam neki és hazagyalogoltam.

    Ebben az időben igazából már csak a szemem kívánta a szexet, lelkem legmélye valójában egészen másra vágyott. Rengeteg önkielégítést végeztem ezekben a hetekben, már-már kúraszerűen. Ráébredtem, hogy egyre inkább taszít bármilyen szex gondolata. Valahányszor végignyaltak, teljesen kiszáradt a bőröm, a pusziktól tüsszögnöm kellett, a répát pedig már képtelen voltam a számba venni, és minden anális behatolást pipiskedő jajveszékeléssel fogadtam. Az egész testem tiltakozott a szex ellen.
    Elővettem a drága órát, Imádógépem ajándékát, és szépen elvittem a zaciba. Kiderült, hogy hamis, szar másolat, az eredetiséget igazoló dokumentummal együtt. Nagyjából 10 ezer forintot ér, ennyi az óra ára. Ütött az igazság órája, de mekkorát. Otthagytam nekik és vettem belőle egy BKV-bérletet meg egy kiló lecsókolbászt.
    A többit egy koldus kalapjába szórtam, aki a Tesco mellett aludt.
    Deprimált a csalódás, amit főleg szexuális személyiségem elapadása okozott.
    Ekkor magamba szálltam, önanalizáltam és rájöttem, hogy egy piszok ösztöngay vagyok, egy mohó homogép, egy lelketlen, mindenkivel lefekvős, promiszkuis, fehér májú, belül üreges csúcsbuzi. Megahomó. Übergay. Egy túlnyomó Diokleciánusz császár, aki minden fajin rabszolgának és római katonának megfogja a kezét, hogy az ágyába citálja.
    Állandóan ideges voltam, mintha zsinórban menstruálnék. Egy üres, kibelezett, mégis világító töklámpásnak éreztem magam.
    Valamit kezdeni kéne az életemmel…
    e-Könyv a Digi-Book Kiadó gondozásában

  • Cikkszám
    9789633648544
Webáruház készítés